Az Ördöglovas klasszicista kastélya

A Gerecse lankái közt fekvő Bajna büszkesége, hazánk egyik legszebb kastélyegyüttese, a Sándor-Metternich-kastély. A XIX. század híres magyar építésze, Hild József tervei alapján átépített épület legismertebb tulajdonosa, a kor jellegzetes celebritása, az Ördöglovasként elhíresült Sándor Móric gróf volt. A gyönyörűen újjávarázsolt kastély 2021 decembere óta várja látogatóit, a kiállítás központi témája az Ördöglovas és leánya, Paulina alakját idézi meg. A kastély körül fekvő, szépen gondozott park emeli a komplexum fényét.

A kastély rövid története

A mai épület helyén, a török idők előtt, a Both család reneszánsz udvarháza állt, melynek alapjain épült a XVIII. század közepén a Sándor-család barokk kastélya. A Felvidékről származó kisnemesi eredetű család egyik sarja, az 1716-ban bárói rangot kapott Sándor Menyhért, Esztergom vármegye alispánja szerezte meg a birtokot. Az ambiciózus család hazánk egyik befolyásos főnemesi családjává fejlődött, Sándor Antal 1787-ben már a grófi titulust is megszerezte, apja, Mihály alakíttatta át a régi épületet barokk kastéllyá. Antal folytatta a munkálatokat, komfortosabbá tette, kifesttette a kastélyt. 1801-ben, fia, Sándor Vince örökölte a birtokot, aki a kastéllyal szembeni istállót építtette meg, de nevéhez elsősorban a budai Várban található Sándor-palota fűződik, mely ma a köztársasági elnök rezidenciájaként működik. Ő kezdte el a kastély klasszicista stílusú átépítését is, de 1823-as halála után fia, Sándor Móric alakíttatta ki mai alakjára az épületegyüttest. A kor sztárépítésze, Hild József tervei alapján öltött testet az 1830-as években, a ma is látható, vegytiszta, klasszicista stílusú kastély.  Az átépítéssel egyidőben a belső díszítés is megújult, a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico kreálta a belső építészetet.

Az elkészült kastély kivívta a kortársak elismerését, Széchenyi István is járt az új épületben és igen nagyra méltatta. A későbbi birtokosok, Sándor Móric leánya, Metternich-Sándor Paulina, majd unokája, Klementine sem alakíttatta át. Az utolsó főnemesi tulajdonos, Klementine grófnő a II. világháború elől Svájcba menekült, a kastély egy darabig megmenekült a pusztulástól, a svájci nagykövetség védelmét élvezve, azonban a háború vége felé már tábori kórház üzemelt itt, majd szükséglakásokat alakítottak ki falai között. A kifosztott épületben 1948-tól mezőgazdasági gépállomást rendeztek be, még traktorosképző is működött itt. Az 1970-es évek óta üresen álló  épület állaga rohamosan romlani kezdett, az 1950 óta műemléki védettséget élvező kastély szerkezeti helyreállítása az 1990-es években, a főépület homlokzata a 2000-es évek elején készült el. 2018-2021 között a Nemzeti Kastélyprogramnak köszönhetően a főépület kívülről-belülről megújult, a díszudvar és a park is megszépült. A kiállítás végül 2021 decembere óta látogatható, a kastély fenntartója és üzemeltetője a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

A kastély látogatása

A vakítóan fehérre festett kastélyt északról, a falu központjából, a kertbe nyíló kapun át tudjuk megközelíteni. A timpanonos, emeleti oszloprendes főhomlokzat a parkra, délnyugati irányba néz, a másik oldalon földszintes melléképületek zárják körül a díszudvart, az udvari homlokzaton a C.M. Sandor Renovavit felirat virít, a kastély átépíttetőjére, Sándor Móric grófra utalva. A példamutatóan helyreállított főépület két szintjén kiállításokat rendeztek be, melyek szabadon, egyénileg is látogathatók. A bejárat a díszudvarról nyílik, a kassza mellett stílusos kávézót alakítottak ki, a mosdók azonban a melléképületben vannak.

A földszinti termekben a kastély története elevenedik meg, itt láthatjuk a barokk kori falképekkel díszített kápolnát és a művészetileg is értékes miseruha-adományokat. Rengeteg archív fotó, korabeli festmény segítségével mélyedhetünk el a kastély múltjában, a főúri fénykor mellett a szocializmus korára emlékeztető anyagok is fűszerezik a gyűjteményt, többek közt az 1950-es években itt működő traktorosképzőre emlékeztető eredeti traktor is kiállításra került. A területen zajló régészeti kutatások eredményeit, leleteit is megtekinthetjük, a kastély történetét pedig animációs filmek is bemutatják szórakoztató formában, oldva a hagyományos múzeumi hangulatot.

Az emeletre vezető lépcsőházban látható a Sándor Móricról, mint Ördöglovasról készült híres festmény. Az emeleti termekben rendezték be az Ördöglovas kastélya című állandó kiállítást, melynek fókuszában a birtok leghíresebb tulajdonosa, Sándor Móric gróf élete és személyisége áll. A kora valóságos celebritásának számító, különc gróf nemcsak főúri tevékenységével, hanem Metternich kancellár leányával, Leontine hercegnővel kötött házassága és rendhagyó életmódja révén is beírta magát a történelemkönyvekbe. A politikával különösebben nem foglalkozó, de, főként apósa révén, császárhű gróf bolondult a lovakért, kitűnő gazdaként tartották számon, Európa-szerte ismert, vakmerő lovasbravúrjainak köszönhetően kapta az Ördöglovas nevet. Emléke örökké fennmarad Kálmán Imre azonos című operettje révén. Móric gróf alakíttatta át az egykori barokk épületet a ma is látható klasszicista gyöngyszemmé. Hild József az épület külső átalakítását, míg Alessandro Sanqurico a belső díszítését tervezte meg. A milánói Scala díszlettervezőjének munkáját elsősorban a két díszteremben, a példásan restaurált Raffaello- és az Etruszk-teremben csodálhatjuk meg.

Az egyik helyiségben egy nyereg és egy VR szemüveg segítségével mi magunk is megtapasztalhatjuk a díjugratás művészetét, mi tagadás még így is meglehetősen szédítő élmény. A kiállítás másik főszereplője a gróf leánya, Metternich-Sándor Paulina, a kora divatdiktátorának számító, élénk társadalmi életet élő hercegnő. Megjelenik többek közt a hercegi pár párizsi lakása, különböző ruhamodellek, archív fotók, újságok segítségével elevenedik meg a XIX. század második felének főnemesi élete. A kiállítást gondosan összeválogatott anyagok, XXI. századi technika teszi még szemléltetőbbé és befogadhatóbbá.

A kastélyegyüttest délről határoló nagy parkban is kellemes sétákat tudunk tenni, szép keretet ad a kertnek a bajnai Őr-hegy kettős kúpja. Az egykori díszkert területén játszótér várja a kicsiket. A kastély déli részén a pálmaház épülete még romosan várja sorsát, remek kontrasztot képezve a már felújított, pedáns főépülettel.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Bajna, Rákóczi Ferenc utca 1.

Telefon: +36 30 0957 068

Nyitvatartás:

Április 1. – október 31.: Kedd – vasárnap 10.00 – 18.00

November 1. – március 31.: Kedd – vasárnap 9.00 – 17.00

A pénztár egy órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár!

Belépő

Felnőtt: 3000 Ft, kedvezményes: 1500 Ft, családi jegy: 6000 Ft.

Részletes és aktuális információk ide kattintva olvashatók.

A kastély hivatalos honlapján még több információt tudhatunk meg.