Reneszánsz várkastély a tolnai dombok közt

A Tolna megye északi felén, a Sió mentén fekvő csendes kis település, Ozora központjában magasodik Ozorai Pipó vára, a mintaszerűen helyreállított, felújított reneszánsz várkastély történeti emlékeivel, érdekes kiállításaival a régió egyik legnagyszerűbb látnivalója. A kívülről egyszerűnek tűnő négyzetes épület romantikus, vadszőlővel befuttatott, loggiás belső udvara, a gazdagon berendezett középkori termek, látványos enteriőrök, az ízlésesen kialakított, modern történelmi kiállítás kihagyhatatlan úticéllá teszi Zsigmond király kedvenc lovagjának székhelyét.

A vár története

A várkastély keletkezésének története szorosan összefügg a talján Filippo Scolari kalandos pályafutásával. Az elszegényedett firenzei kereskedőcsalád sarjaként, 1369-ben napvilágot látott fiú korán elkerült napfényes hazájából, eleinte egy budai olasz kereskedőnek dolgozott, majd az ország egyik leghatalmasabb családjának, a Kanizsaiaknak szolgálatába állt. Az ekkortájt az esztergomi érseket is adó család simontornyai várának várnagyaként ismerkedett meg a szomszédos birtok, Ozora urának leányával és örökösével, Borbálával, akivel 1399-ben frigyre is lépett. A különleges képességű, ambiciózus olasz vitézre Zsigmond király is felfigyelt, egyre nagyobb feladatokkal bízva meg a magyarosan már Ozorai Pipónak hívott lovagot. A királyához haláláig hű Pipó temesi bánként, mint az ország délkeleti részének első számú főura a nyomuló török seregek elleni sikeres végvári harcok sorozatában is kitűnt, az ifjú Hunyadi János katonai karrierjét is egyengette.

1416-ban, királyi engedéllyel kezdte el építtetni Ozorán a várkastélyt, a gótikus stílusú erődítmény már 1423-ban állhatott, ekkor Zsigmond királyt személyesen is vendégül látta Pipó. A király legbizalmasabb híveit tömörítő Sárkányos lovagrend tagjaként, maga a vár ura valószínűleg csak ritkán tartózkodott Ozorán, idejének legnagyobb részét a budai királyi udvarban és a délvidéki csatatereken töltötte. A várat és a birtokot, felesége, Borbála igazgatta. 1426 végén hunyt el Ozorai Pipó, porhüvelyét, nagy megtiszteltetésképpen a székesfehérvári bazilikában, a magyar királyok sírhelyeinek közelében helyezték örök nyugalomra. Özvegye, a fiúörökösök nélkül maradt Borbála élete végéig lakott itt, majd a várat a Hédervári család szerezte meg. Hédervári Ferenc nándorfehérvári bán alakíttatta át lakályos reneszánsz várkastéllyá az erődítményt a XVI. század elején.

Egy előző két ostromban már romossá váló várat végül 1545-ben foglalták el a környékbeli erősségekkel együtt Szulejmán szultán hadai. A főúri rezidenciát a törökök palánkvárrá alakították át, majd 1686-ban vették vissza a keresztény seregek Ozora várát. A XVII. század végén az Esterházyak tulajdonába került a birtok, 1730 körül a vár maradványaira barokk stílusú kastélyt emeltek. Az épület ekkor a család dél-dunántúli birtokainak központjaként és börtönként funkcionált, majd a XIX. század elejétől magtárnak használták. A raktározási szerep egészen az 1970-es évekig megmaradt, az államosított épületet csak az 1980-as években kezdték el régészetileg feltárni, ill. újjáépíteni. 2002-ben fejezték be a rekonstrukciót, 2007 óta gondozza a műemlékfelügyelet a várkastélyt, jelenleg a NÖF kezelésében áll. Az utóbbi években is sok figyelmet kap Pipó vára, folyamatosan újulnak meg a kiállítások, 2015-ben a kerek sarokbástyák és az azokat összekötő külső falak téglaburkolattal kerültek visszaépítésre.

A vár látogatása

A négyzetes alaprajzú, zárt belső udvaros várkastély a falu közepén, kis magaslaton, a barokk stílusú plébániatemplom mellett áll. A templom elől, melynek sarkán világháborús emlékmű áll, ahonnan szép kilátás nyílik a várra, az általános iskola épületét jobbról megkerülve jutunk a hajdani várárok felett átívelő hosszú hídon át a várkastély délnyugati homlokzatán nyíló bejárathoz. A jegyek megváltása után érünk be a csodás, mediterrán hangulatú, loggiás, árkádos, vadszőlővel befuttatott belső udvarba, melynek közepén egy kút áll, néhány reneszánsz kort idéző szoborral, köztük Donatello Dávidjának másolatával. A várkastély emeleti termeit csak vezetett túrával járhatjuk be, a földszinten kialakított történelmi kiállítást azonban egyénileg is végig nézhetjük. A vezetett túra időtartama kb. 35-40 perc.

A vezetett, csoportos túra az udvarról indul, a földszinten lévő középkori konyha megtekintésével kezdődik. Az emeletre felsétálva kalauzolnak végig a gazdagon berendezett termek során, az első állomás Borbála asszony hálószobája, Ozorai Pipó felesége a kályha előtt ül korabeli, pompázatos ruhájában. A szoba érdekessége a méretes baldachinos ágy mellett, a korabeli fürdődézsa és az árnyékszék. Innen a fegyverterembe jutunk, melynek ékessége a lovas páncélos teljes fegyverzetű alakja, melyet még hitelesebbé tesz, hogy a ló egy valódi állat meglehetősen életszerű, kipreparált példánya. A középkori páncélok és fegyverek után a várkápolnába jutunk, ahol reneszánsz freskótöredékek is napvilágra kerültek, és itt őrzik Szent György csontereklyéjét egy díszes keresztben, melynek eredetiségét a kiállított oklevél is igazolja.

A díszes, kandallós trónteremben láthatjuk az Ozorai Pipót ábrázoló festményt, mely az olaszországi eredeti freskóról készült másolat. A mellette nyíló ebédlő az őrt álló barnamedve mellett gyönyörű mázas kályhájáról és nagyméretű fali szőnyegéről nevezetes. A következő termekben pár barokk kori enteriőr emlékeztet az Esterházyak korára, majd a túra a szobrokkal szegélyezett nagy előadóteremben ér véget. Mindenképpen érdemes megnézni még az eredeti régészeti leletekben gazdag, modern, informatív történeti kiállítást a földszinti termekben, ha van időnk még egy színvonalas 3D filmvetítést is végig ülhetünk. A hűvös pincében pedig egy közel háromméteres jegesmedve ijesztgeti a gyanútlan turistákat. A félemeleten kellemes kávézó várja a vendégeket.

Érdemes körülsétálni a várkastélyt kívülről is, a kör alakú, alacsony sarokbástyákról szép kilátás nyílik az épület minden oldalára, a falura, a várfal tövében kialakított levendulásra.

A falu központjában, a piactéren áll a hajdani Ozorai Nagyvendéglő szépen felújított, barokk stílusú épülete, mely ottjártunkkor (2021. május) zárva volt, a honlap szerint az Esterházy turisztikai információs- és fogadóközpont működik falai közt. falán emléktábla áll, mely szerint Petőfi Sándor itt kezdte el csiszolgatni vándorszínész karrierjét 1841-ben. Az Ozorához, szülői szállal kötődő Illyés Gyula pedig itt írta meg híres Puszták népe c. művét. Írónkra, az „Ozora Illyés Gyula szemével” c. tárlat emlékezik.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: 7086 Ozora, Várhegy utca 1.

Telefon: +36 74 498 652

Megközelítés:

Ozora Simontornyától 9 km-re fekszik, a faluba beérve, a Sió hídja után, a községháza és a piac előtt tudunk parkolni.

Nyitvatartás:

Kedd – vasárnap: 10.00 – 18.00, pénztárzárás és az utolsó csoport indulása 17:15.

Belépő:

Aktuális jegyárak ide kattintva érhetőek el.

A várkastély hivatalos honlapján találunk aktuális információkat.