Séta Koper középkori óvárosában

Koper, a rövidke szlovén Adria legnagyobb városa, legfontosabb kikötője, a régió kereskedelmi és gazdasági központja, nem kifejezetten üdülőváros, igazi strandja sincs, mégis megér egy kirándulást, elsősorban tömérdek középkori műemléke, autentikus mediterrán városi hangulata miatt. A több mint félévezredes velencei uralom emlékét híven megidéző, szinte teljes egészében autómentes, nagy kiterjedésű óvárosa megannyi meghitt terecskével, gótikus, reneszánsz palotával, nyüzsgő vagy csendes, szűk utcáival remek képet nyújt a dolgos tengerparti városról.

Koper rövid története

A város változatos történelme az illír törzsekkel kezdődött, majd a görögök alapítottak kolóniát Aegida néven. A rómaiak is tábort ütöttek az akkor még szigetként létezett mai óváros területén, ők Caprea-nak vagyis kecskék szigetének hívták a telepet. Sorban a bizánciak következtek, a változatosság kedvéért Justinopolisnak keresztelték a várost, majd a kora középkor viharos évszázadaiban longobárdok és frankok uralták a környéket.

A XIII. század második felében kaparintotta meg a kitűnő stratégiai helyen fekvő szigetvárost a feltörekvő Velencei Köztársaság, a több mint 500 év alatt sikeresen formálta saját képére az Isztria fejének Capodistria-nak hívott várost. A velenceiek alatt élte Koper fénykorát, a só- és a gabonakereskedelem központjává fejlődött, az Adria egyik legfontosabb kikötője épült ki az évek során. Sorra épültek a városképet ma is meghatározó paloták, templomok, díszkutak. A XVIII. században azonban az osztrák Habsburgok kezében lévő szomszédos kikötőváros, Trieszt versenyét már nem bírta erővel Capodistria, így szerepe fokozatosan csökkent, majd a kaput végül a velencei köztársaság megszűnése és a város Habsburg-birodalomhoz való csatolása tette be. Az első világháborút lezáró békeszerződések Olaszországnak ítélték Isztriát Koperrel együtt, majd 1945-től vált Jugoszlávia szerves részévé. 1991-től az önálló Szlovénia egyik legjelentősebb gazdasági központja, 25 000 lakosával egyik legnépesebb városa is. Az ország legnagyobb olasz kisebbségének otthona, melyről a kétnyelvű táblák is tanúskodnak városszerte.

Koper látnivalói

Koper óvárosa egy szigetre épült, melyet csak a XIX. században kötöttek össze a szárazfölddel, a déli oldalát határoló csatornát betemették. A kompakt, meglehetősen kiterjedt régi városrészt délről gyűrűként övezik a nagy bevásárló központok, üzleti, gazdasági épületek, irodaházak. Északra terül el a városnyi méretű kikötő, parkolni, Pirannal ellentétben könnyen lehet, rengeteg parkoló található az óvárost határoló egykori városfalak helyén, legcélszerűbb helyet keresni az ún. marina, a személyhajókikötő környékén, közvetlenül északra a belvárostól.

Séta Koper óvárosában

Minden út a városka központi terére, a Tito térre vezet, itt összpontosulnak a legérdekesebb látnivalók is. A marinától, a hajdani városfal bástyájától, modern felvonóval jutunk fel a már az óvároshoz tartozó, parkos Verdi térre, ahonnan a nyílegyenes Verdi utca (Verdijeva ulica) vezet a fő térre (Titov trg), mely most már az országban egyedülállóként viseli a szocialista Jugoszlávia vezérének, Tito marsallnak a nevét.

Tito tér

Koper fő tere káprázatosan szép, egységes középkori, velencei hangulatot árasztó, műemlékekkel zsúfolt, tágas, nagy kockakövekkel burkolt, szerencsére autómentes térség. Leglátványosabb épülete, a Prétori Palota, a déli oldalát szegélyezi. Az eredetileg az 1200-as évek közepén velencei gótikus stílusban épült palotát a reneszánsz korban is átépítették, bővítették. A város jelképének számító épület oromzatos homlokzatát számos címer, a várost kormányzó kapitányok mellszobrai, emléktáblák díszítik. Az évszázadok során innen irányították a város életét, polgármesterek, kapitányok, podeszták székhelye volt, a városi nagy tanács is itt ülésezett, sőt még ma is funkcionál az épület. A szabadon megtekinthető épületben találjuk a turista információs irodát is, a földszinti termekben időszakos kiállítások kapnak helyet, egy régi patikát is berendeztek az egyik helyiségben. Az emeleten van a nagyterem, ahol megnézhetjük a város címerét, a stilizált napkorongot is.

A Prétori Palotával szemben, a tér északi oldalát foglalja el a légiesen könnyed, velencei gótikus stílusban épült Loggia, mely Isztria legszebb ilyen típusú épülete. Árkádjai alatt már a XIX. század óta működő kávéház várja a vendégeket. Tőle jobbra magasodik a Mária mennybevitele székesegyház, mely sikeresen egyesíti alsó részének gótikus stílusát, a felső rész reneszánsz elemeivel. 36 m magas tornyába, 2 euro ellenében, júniustól szeptemberig minden nap felmászhatunk a több mint 200 lépcsőn, 10 órától 19-ig, júliusban és augusztusban 20 óráig. A templom belső tere a barokk kor átalakításainak emlékét idézi, bár néhány gótikus domborművet is találunk, a templom legértékesebb kincse, Szt.Nazarénusz, a város védőszentjének szarkofágja a szentélyben látható.

Mielőtt továbbindulnánk a térről, érdemes egy pillantást vetni a katedrális mögötti utcácskában, a Loggiától jobbra lévő, kör alakú, román kori Keresztelő Szt.János-kápolnára. Kissé tovább érünk ki a tágas, parkos Brolo térre, ahol újabb szemet gyönyörködtető paloták sorakoznak, közülük a legérdekesebb az egykorii gabonaraktár gótikus-reneszánsz épülete.

Az óváros déli része

A Tito teret a Prétori Palota alatt húzódó átjárón hagyjuk el, mely a város egy jellegzetes utcájában, a Čevljarska ulicában folytatódik. A keskeny sétálóutca régi üzleteivel hamisítatlan középkori hangulatot sugároz. Az utcácska a Župančičeva ulicába torkollik, innen, ha egy kicsit még egyenesen megyünk az átjáró utáni utcaszerű téren (Gortanov trg 13) áll sokak szerint Koper legszebb épülete, a gótikus stílusú Almerigogna-palota. A Župančičeva utca a hosszúkás, négyzetes Prešernov trg-be fut, melynek északi oldalát a velencei hidakra emlékeztető da Ponte-kút foglalja el. A tér déli oldalán áll a város egyetlen megmaradt kapuja, az 1516-ban emelt Muda-kapu, melyet a város címere, a sugárzó nap díszíti.

Átlépve a városkapun forduljunk jobbra, a forgalmas Pristaniška ulica az egykori szigetet övező csatorna helyén fut. A következő körforgalom után balra áll a vásárcsarnok sudár pálmafákkal határolt, nagy épülete, vele szemben a Hotel Koper modern, funkcionalista épülete. A szálló után térjünk be az óváros régi épületei közé, jobb kéz felé. A bájos kis Carpaccio tér közepét a lepantói csata emlékműve foglalja el, jobb oldalán a tér névadója, a Carpaccio-ház gótikus épülete áll. Állítólag itt élt Benedetto, a híresebb Vittore Carpaccio reneszánsz festőművész fia. Szemben vele a hajdani középkori sóraktár árkádos épülete áll. Jobbra folytassuk sétánkat a Kidričeva ulicán, mely a velencei paloták, kis templomok valóságos tárháza. A XVII. századi Belgramoni-Tacco palotában kaptak helyet a Regionális Múzeum különböző történeti és etnológiai gyűjteményei.  Az utca végül a Tito térbe vezet, balra kanyarodva a Verdi utcára, érünk vissza kiindulási pontunkra.

Gyakorlati tudnivalók

Turista információs iroda: Titov trg 3., a Prétori Palota földszintjén, nyitva 9-től 17 óráig, júliusban és augusztusban este 8-ig.

Parkolás: Nem jelent különösebb gondot, rengeteg a parkolóhely, az óvárost körülvevő körben általában 0,50 €/óra a díj, de a vásárcsarnok mögötti óriási parkolóban ingyen leállíthatjuk a kocsit.