Földalatti csodavilág, ódon városkák, remek borok, érlelt sonka

A Szlovén Karsztvidéken és az azt északról határoló Vipava-völgyben a híres, klasszikus látnivalók mellett számos rejtett kincs vár felfedezésre. A Trieszti-öböl felett húzódó, lágyan hullámzó mészkőfennsík számtalan föld alatti és feletti karsztjelensége lenyűgöző természeti csodák tárháza. A világhírű postojnai és az UNESCO Világörökség részeként védett škocjani-barlangrendszer mellett tucatnyi gyönyörű barlangot látogathatunk meg, romantikus középkori városkák, időtlen hangulatú, mediterrán jellegű falvak és nem utolsó sorban a lipicai ménes jelentik a legfőbb vonzerőt. A környék az ország egyik legjelentősebb gasztronómiai tájegysége is, a karsztvidéki szárítva érlelt sonka, a pršut, a kitűnő kecske- és juhsajtok, a mélyvörös Teran bor, a Vipava borvidék nedűi mind elsőosztályú ínyencségek.

A Karsztvidék felfedezése

Az Adria északkeleti csücskétől pár kilométerre magasló karsztfennsík (Kras) geológiája oly meghatározó, hogy a világon mindenhol erről nevezték el a hasonló vidékeket karsztnak, a hasonló földalatti és feletti természeti jelenségeket pedig karsztjelenségeknek. Az egykor fátlan, mészkősziklákkal szabdalt, kietlen vidék az intenzív fásításnak, a szőlőültetvényeknek, gyümölcsösöknek köszönhetően mára már büszkén viseli a Zöld Karszt nevet.

Földalatti csodák

Szlovénia leghíresebb és leglátogatottabb természeti látnivalója a postojnai barlang földrajzilag már nem a Karszthoz tartozik, a valóban egyedülálló cseppkőbarlang az utóbbi években sokszor elviselhetetlenül zsúfolt, ami gyakran zavaró lehet a tömeget nem túlzottan kedvelő turisták számára. A Škocjani-barlangrendszer, annak ellenére, hogy a Világörökség része, mint egyetlen ilyen védett természeti csoda az országban, jóval kevesebb látogatót vonz, a belépő ára is kedvezőbb, az élmény viszont páratlan. A barlangról, az elképesztő földalatti kanyonről, a Nagy-Dolináról itt írunk részletesebben.

A két, méltán nagyhírű barlangon kívül számos kisebb, érdekes barlangot látogathatunk meg, a teljesség igénye nélkül párat röviden be is mutatunk. A Lipica közelében a Sežana és Lokev közti út mellett fekvő Vilenica (Tündér-barlang) Európa legrégebb óta látogatható barlangja. Már 1633-ban járhatóvá tették egy részét a látogatók előtt, az 1800-as évek elején Triesztből és Fiuméből csoportosan jöttek turisták csodájára járni az akkor a környék legnagyobb ismert barlangjának számító, cseppkőalakzatokkal gazdagon ellátott földalatti világot. Később háttérbe szorították az újonnan felfedezett nagyobb barlangok, de érdemes meglátogatni a legenda szerint jó tündérek által lakott Vilenicát. Az összesen 450 méter hosszan kialakított útvonalon a Táncterem, a Vörös-terem, a Tündér-csarnok érdekes formájú cseppköveit, csoportosan vezetett túra keretében áprilistól októberig vasárnaponta és ünnepnapokon járhatjuk be. Részletes infók a hivatalos honlapon itt.

A Karsztvidék sonkafővárosa, Lokev és Divača között találjuk a Divaška jama nevű barlangot, melyet, a škocjanihoz hasonlóan a földalatti Reka-folyó alakította ki. Az 1884-ben felfedezett barlangot három évvel később már látogathatóvá is tették, híres látogatói közt megfordult Rudolf trónörökös és Sigmund Freud is. Egy szűk, mohalepte falú dolina aljába lépcsőzünk le a bejárathoz, a kb. 500 méter hosszú, kivilágított útvonalat gyerekekkel is könnyen végigjárhatjuk a vezetett csoportos túra keretében. A barlangban meglehetősen hűvös van, 8 fok, a látogatás kb. másfél órás, de elég ritkán indulnak csoportok, májustól szeptemberig csak vasárnap 11 órakor, ezen kívül júliusban és augusztusban még kedden, csütörtökön és szombaton 10.30 órakor. A barlangtól Divača felé, a városka szélén érdemes megnézni egy lenyűgöző karsztjelenséget, a Risnik dolinát, egy irdatlan nagyságú és mélységű sziklafalakkal határolt lyukat, mely egy óriási földalatti üreg beszakadásával keletkezett. Viszonylag nehéz megtalálni, a 405-ös és a 209-es út közti területen fekszik, a sziklafal tetején gyalogút vezet körbe, de egészen az aljára is le lehet ereszkedni, felülről több helyről remek panoráma nyílik a dolinára.

A Dimnice-barlang is rendkívül látványos karsztjelenség, egy 40 méter mély töbörbe kell leereszkednünk a barlang bejáratához. Már maga a hatalmas lyuk mohalepte sziklafalába vájt szerpentinút is nagyon misztikus, ahogy tekergőzünk lefelé, olyan mintha a pokolra szállnánk le. Az összesen 8 kilométernyi járat egy részét vezetővel látogathatjuk, gigantikus cseppkőalakzatok közt ámuldozhatunk, a barlangrendszernek van egy alsó szintje is, ahol egy földalatti folyó tör utat magának. Minden vasárnap 15.30 órakor indulnak csoportok. A barlang a Kozina – Rijeka közti 7-es főútról, Markovščina falutól érhető el, Slivje irányába forduljunk, majd még a falu előtt élesen jobbra kell lekanyarodni egy murvás útra, melyen pár perc múlva egy kis parkolóhoz érünk, ahonnan indulnak a csoportok.

Föld feletti látnivalók - Karsztvidék

Ha már a Dimnice-barlangnál vagyunk, érdemes egy kis kitérőt tennünk a közeli Slivje falucskába, melynek híres látnivalói, a legendás szlovén képzőművész, Tone Kralj izgalmas alkotásai a Szent Márton-templom mennyezetén és hajójának falain. A II. világháború borzalmai közepette, 1943-44-ben festette az élénk színű freskókat az antifasiszta érzelmeiről ismert művész, a bibliai történetek negatív szereplői sok helyen egyértelműen fasisztának vannak ábrázolva. A stációk közül néhányban pedig egyértelműen felismerhető Hitler és Mussolini is.

Divača álmos kis városában találjuk a Škratelj-tanyát (Škrateljnova domačija), az 1600-as években épült kőépületek a Karsztvidék legrégebbi, kitűnő állapotban fennmaradt lakó- és gazdasági épületei. Eredetileg fogadóként üzemelt, ahol a környéken átutazók tudtak megszállni, étkezni és lovaik, ill. egyéb háziállataik számára pihenőhelyet is találtak. Jelenleg a példásan felújított, rusztikus épületekben néprajzi kiállítást és a szlovén filmművészet múzeumát találjuk. A furcsa helyszín választás oka, hogy itt született Ita Rina, az 1920-as, 30-as évek nagy sztárja, az első szlovén származású filmszínésznő. Cím: Divača, Kraška cesta 26.

Lipica majorság

Divačától még 10 km, Lokeven át Lipica, a Szlovén Karsztvidék leghíresebb föld feletti nevezetessége. A világhírű lipicai ménes eredeti tenyészetének helyszíne az olasz határtól pár km-re a zöldellő karsztplatón található, egyre inkább fő turisztikai komplexummá fejlesztett majorság (Kobilarna Lipica). 1580-ban alapította a tenyészetet Habsburg Károly osztrák főherceg a bécsi császári udvar parádés igényeinek kiszolgálására. Olyan elegáns, könnyen tanítható fajtát tenyésztettek ki az Ibériai-félszigetről idehozott és az itt élő karsztvidéki lovak keresztezéséből, mely elég robusztus akár a hintók húzására is. A XVIII. században, főleg Mária Terézia idején fejlődött sokat a majorság, új épületeket emeltek, a császárnő férjének, Lotaringiai Ferencnek volt nagy szívügye a lipicai ménes. A háborúk idején többször kellett máshová, biztonságosabb helyre költöztetni a ménest, az I.világháború után Lipica olasz fennhatóság alá került, a ménes nagy részét új helyre, Ausztriába, Stájerországba, Piberbe költöztették, a mai napig onnan látják el lovakkal a bécsi Spanyol Lovasiskolát, de Magyarországon is, pl. a Bükkben is tenyésztenek lipicai lovakat.

Jelenleg mintegy 230 lipicai ló él a majorságban, érdekes, hogy a csikók barna vagy egérszürke színnel születnek, majd 4-6 hét múlva szürkére vagy fehérre változnak át, a végleges, jellegzetes lipicai fehér színt pedig csak 6-10 éves korukban érik el. A nagy területen fekvő majorság számos lovas élményt kínál a látogatóknak, a legnépszerűbbek a lovasbemutatók, a sétakocsikázások, de természetesen lehet lovagolni is, a lovak kiképzését megfigyelni, gyerekeknek pedig pónilovaglás is van. Az istállókat is végig lehet járni, testközelből figyelhetjük meg a telivéreket, akár etetés vagy csutakolás közben is. A majorság központi épületcsoportját öreg tölgyek, hársfák veszik körül, a nagy épületben Lipikum néven alakítottak ki egy látványos múzeumot, mellette egy kápolnát is találunk. Délutánonként látványos a ménes begaloppozása a legelőkről a majorságba. A turisztikai szerep mellett komoly tenyésztési és nevelési munka is folyik a ménestelepen, versenyeket is rendeznek. A hatalmas komplexumban szálloda, egy 9 és egy 18 lyukú golfpálya, valamint teniszpályák is helyet kaptak, sőt, elsősorban az olasz vendégek számára még kaszinót is építettek. A majorság minden nap 10.00 – 18.00 óra között van nyitva, az alap belépő 16,00 €, gyerek (6-18): 8,00 €. A részletes belépőjegyek listája, ill. a bemutatók időpontjai a majorság hivatalos honlapján.

A Lipicától 7 km-re északra fekvő Sežana város büszkesége, a trieszti Scaramangá hajósdinasztia által kialakított Botanikus Kert. A hajóik által az öt kontinensről ideszállított növények csodás kertet alkotnak, az 1890-ben épült üvegházban egzotikus növények, virágok garmadáját nézhetjük meg. Az árnyas, szobrokkal, szökőkutakkal díszített kertet a városháza mellett nyíló lépcsősoron át érjük el. A városháza másik oldalán a sárgára festett Szt.Márton-templomot és a mellette, külön álló, terméskőből rakott harangtornyot láthatjuk.

A Karsztvidék legszebb városa, a Karszt gyöngyének is hívott Štanjel, a középkori hangulatú, ódon településről itt írunk bővebben.

A Vipava-völgy látnivalói

A Vipava-folyó völgye határolja északról a Karsztvidéket, a festői fekvésű, zöldellő, termékeny völgyet északról a Trnovski gozd magasfennsíkja, keleten pedig a Nanos hegység kissé nyomasztó tömbje foglalja keretbe. A karsztvidékhez képest itt sűrűbben sorakoznak az apró falvak, kisebb városok, köztük végeláthatatlan sorokban hullámoznak a szőlőültetvények, a gyümölcsösök, az üdezöld legelőkön marhák legelésznek. Az idilli képet gyakran árnyalja az elsősorban télen és tavasszal, de szinte bármikor feltámadható Bora, mely igencsak megkeseríti az itt lakók életét. A több mint 100 km/h erővel süvítő szél több napig tombol, erősebb lökései akár a 200 kilométerperórás sebességet is elérik, a házak tetejére helyezett hatalmas terméskövek próbálják menteni a menthetőt. A Vipava viszonylag rövid folyó, Vipava városkában meg is nézhetjük hangulatos forrásdeltáját, a városkáról pedig ide kattintva lehet bővebben olvasni.

A Vipava-völgy elsősorban borvidékéről híres, de az utóbbi években egyre több aktív turista is felkeresi a tömegturizmustól még védett tájegységet, a kerékpározás, túrázás, sziklamászás kedvelői remek infrastruktúrát találnak a völgyben és a környező hegyekben. A völgyben vezet végig a forgalmas H4 autópálya, érdemes a párhuzamosan futó, helyi utakon felfedezni a környéket. Vipavától az olasz határ felé mindjárt az út jobb oldalán egy szőlővel borított domb tetején áll Zemono kastélyszerű kúriája, melyben az ország egyik legszínvonalasabb étterme a Gostilna pri Lojzetu működik. A völgy központja, legnagyobb városa, a 6000 lakosú Ajdovščina elsősorban iparáról és repülőgépgyáráról ismert, de érdemes egy sétát tenni városfalakkal körülvett, apró, zegzugos utcácskákkal átszőtt, kompakt óvárosában.

Innen már csak pár km a völgy legrégebbi, egyben legszebb kisvárosa, Vipavski križ, a magaslaton fekvő, itáliai jellegű városkában élmény a séta a szorosan egymáshoz épült ódon házak között. Az egykor hatalmas vár ma már csak rom, de így is impozánsak növénnyel befuttatott falai, mellette a több mint 350 éves kapucinus kolostort látogathatjuk meg, mely egy eleven intézmény, több szerzetes is él falai között. Tovább haladva Nova Gorica felé, a kis Dornberk faluban is tehetünk egy szép sétát, mely jó példája a Vipava-völgy falusi építészetének. Innen Štanjel felé kanyarodhatunk el, félúton, Branik falu felett magasodik Rihemberk vára, a tekintélyt parancsoló, pártázatos bástyájú, középkori erődöt 2019-től újra látogathatjuk, igaz csak hétvégén fogadnak turistákat egyelőre, és akkor is csak májustól szeptemberig.

A Vipava-völgy nyugati végén, Mirentől délre, a karsztfennsík északi szélén rendkívül érdekes úti cél vár még ránk, a Cerje Béke Emlékmű, melyet egy stratégiailag kitűnő helyen lévő dombtetőn (343 m) épült, 25 m magas toronyban alakítottak ki. A kiállítás a szlovén történelmen vezet keresztül, kiemelten foglalkozva a környéken dúló I. világháborús eseményekkel. A legnagyobb benyomást ránk Rudi Španzel nagyméretű vászonja, a „Halál és Élet tánca” tette, melyet „szlovén Guernicának” is hívnak. A legfelső szinten lévő kilátóteraszról szép időben lélegzetelállító panoráma nyílik mind a négy égtáj felé, a Vipava-völgyre, a Friuli síkságra, a Júliai-Alpok csipkés hegyláncaira, délen pedig az Adria víztükre csillan meg.

Gasztronómiai élmények

A Karszt, de a Vipava-völgy is elsősorban a levegőn szárítva érlelt, vékonyra szelt karsztvidéki sonkáról, a pršut-ról híres, mely mellé remekül mennek a különböző juh- és kecskesajtok. A lekvárok, a mézek szintén elsőosztályú minőséggel bíró helyi termékek. Szinte minden faluban találunk színvonalas vendéglőt, a bortermelő településeken, sok borászat kínál kóstolókat, némelyeknél étterem is csábítja a vendégeket. A teljesség igénye nélkül néhány helyet, ahol mi is jártunk fel is sorolunk, de előbb még néhány szó a borokról.

A Karszt és a Vipava-völgy két külön borvidék, az előbbi zászlóshajója, a helyi szőlőfajtából, a Refošk-ból készült testes vörösbor, a Teran, jóval kisebb mértékben termelnek fehérborokat, mint pl. a Malvazija vagy a Chardonnay. A karsztvidék legnagyobb termelője, a Vinakras Sežanában, gazdag választékú, gyönyörű borszaküzletben válogathatunk, de pincelátogatásokon, kóstolásokon is részt vehetünk. Cím: Vinakras, Sejmiška pot 1a, Sežana

A városkától északra kiterjedt szőlők közt fekszik Tomaj,  a Teran fővárosának is nevezett faluban több termelőnél is kóstolhatunk, vásárolhatunk, mi a Petelin Rogelja farmon kóstolgattuk  a jobbnál jobb Teranokat, még az édes, likőrszerű Teranski liker is szerepel a repertoárjukban, vétek kihagyni. A szomszédos Križ faluban a Gostilna Kraški hram autentikus konyhája örvend nagy népszerűségnek, míg egy faluval feljebb, Šepuljében, a Šajna-tanya kínál jellegzetes fogásokat. Štanjel környékén az apró Hruševica büszkesége egy régi vendéglátó intézmény, a Grča fogadó. A Divača és Lipica között fekvő Lokev, a Karsztvidék sonkafővárosa, a pici faluban több híres sonkaérlelő sorakozik, több helyen is kóstolhatunk és vásárolhatunk a szárítva érlelt finomságokból.

A Vipava-völgy borainak felfedezésére a Vipava turista irodájában kialakított kitűnő Vinotéka a legjobb hely, ahol mintegy 40 helyi termelő 160 borát kóstolhatjuk és vehetjük meg. Itt pontos információt is kapunk a környék borászatainak meglátogatásáról, szóval az első utunk mindenképpen ide vezessen. A városka déli szélén fekszik a borvidék legnagyobb termelője, a Vipava 1894, melynek termékeivel a legtöbb szupermarketban is találkozunk.

A völgyben számos, régi, máshol már rég elfeledett szőlőfajtából is készítenek remek borokat, a Zelen, a Pinela vagy az édesebb Pikolit kiváló fehér borok, mellette természetesen találunk Chardonnay-t, Pinot Blanc-t, Malvaziját, Rebulát is. A vörösek közül népszerű a Barbera, a Merlot, a Pinot Noir. Ha csak egy bortermelő falut látogatunk meg, az legyen a Vipavától pár km-re, a völgy túloldalán fekvő Slap, ahol válogathatunk a helyi termelők közül, mi a Marc borászat szőlőit jártuk be, természetesen végigkóstolva választékot. A kis falu leghíresebb helye a kissé északra fekvő, egykori Lanthieri grófi birtok, a Majerija. A több mint 130 féle saját boron kívül a konyha is osztályon felüli. A falu feletti dombok egyikének teteje köré épült Erzelj is nagyon hangulatos hely, a dombtetőn (423 m) két templom is áll, a Szt. Mihály-templom elől parádés kilátás nyílik a Vipava-völgyre. A faluban pedig a Miška borászat borai és helyi jellegzetességeket kínáló étterme jó választás.