Séta Wrocław-ban, Lengyelország legizgalmasabb nagyvárosában

Wrocław, Alsó-Szilézia történelmi fővárosa, Délnyugat-Lengyelország központja, az ország negyedik legnagyobb városa hozza az összes szép régi, lengyel város kliséit, impozáns középkori templomokkal, többemeletes, színesre festett homlokzatú polgárházakkal tűzdelt nagy kiterjedésű óváros, közepén az elmaradhatatlan négyzetes alaprajzú főtérrel, a Rynek-kel, az obligát tornyos régi városháza oromzatos épületével. A sok tekintetben híresebb és turisták által jóval látogatottabb Krakkóra emlékeztető nagyváros érdekes és izgalmas elegye viharos történelmének, a lengyelen kívül a cseh, az osztrák, a porosz korszak is itt hagyta lenyomatát mind építészeti, mind kulturális vonatkozásban. A példásan rendben tartott óváros megannyi látnivalójával, a vibráló, fiatalos helyekkel zsúfolt belváros, a folyóágakkal átszőtt, hatalmas zöldterületekkel büszkélkedő Wrocław, Lengyelország vitathatatlanul egyik legizgalmasabb nagyvárosa, kihagyhatatlan úti cél.

Wrocław rövid története

Az Odera egyik kis szigetén fejődött ki az akkor Wratislaviának hívott szlávok által lakott település, melyet 990 körül hódított meg a lengyel Piast-dinasztia megalapítója, I. Mieszko herceg. Fia, Bátor Bolesław 1000-ben püspökséget alapított a később Katedrális-szigetként is ismert területen. A keleti irányban terjeszkedő németeket, V. Henrik császárral az élen, 1109-ben még megállította Ferdeszájú Bolesław, de a német telepesek egyre nagyobb számban özönlöttek Sziléziába. A folyótól délre új várost is építettek, melyet a tatárok pusztítottak el 1241-ben. Ez után épült újjá a város, a máig jellemző négyzetes utcahálózattal. 1259-ben, az akkor már Breslaunak hívott város önálló hercegséggé vált, élén a hercegi rangot kapott püspökkel. A Német-Római Birodalomba tagozódott Breslau a Hanza Városok Szövetségéhez is csatlakozott, kereskedelmi szerepe is megnőtt. A Piast-ház sziléziai hercegi ágának kihalásával, az 1335. évi visegrádi szerződés alapján a Krakkóban székelő Nagy Kázmér lengyel király lemondott Sziléziáról a cseh királyok javára.

A közel kétszáz éven át tartó cseh korszak alatt virágkorát élte a város, a Sziléziát meghódító Mátyás királyunk révén magyar intermezzo is tarkította a város változatos történelmét, II.Ulászló (Dobzse László) cseh-magyar király egyetemet is alapított a magyar néven, Boroszlóként ismert városban és a felvidéki Thurzó János töltötte be a helyi püspöki széket. 1526-tól ismét új éra vette kezdetét az osztrák Habsburg-ház lett Szilézia új ura. A reformáció ideje alatt Breslau erős bástyája lett a protestantizmusnak, a harmincéves háborút lezáró, 1648-as vesztfáliai béke alapján a birodalom egyetlen nagyvárosa volt szabad vallásgyakorlással. A porosz-osztrák háború eredményeképpen 1742-ben Breslau egész Sziléziával együtt porosz uralom alá került. Újabb aranykor vette kezdetét, Berlin után a Porosz Királyság második legfontosabb városává fejlődött Breslau. A később a Német Birodalomba tagozódott nagyváros a XX. század elejére már több mint 600 000, többségében német anyanyelvű lakossal bírt.

Wrocław viharos történelmének legszomorúbb és legmeghatározóbb éve volt 1945. A Vörös Hadsereg elől visszavonuló német csapatok nem adták könnyen Breslaut, februárban kezdődött meg az ostrom, közel 3 hónapig tartottak ki utolsó keleti bástyájukban a nácik, csak május 6-án sikerült a szovjeteknek teljesen elfoglalni a rommá lőtt, szanaszét bombázott nagyvárost. A lakosok legnagyobb része nyugatra menekült, a közel 700 000 emberből néhány tízezer maradt a városban életben, de rövidesen őket is deportálták. Az új Lengyelországhoz csatolt, Wrocławra keresztelt városba a Szovjetunió által annektált kelet-lengyel területekről telepítettek be lengyeleket, elsősorban Lwów (Lemberg) városából, melynek lakosai szinte egy az egyben mentek át Wrocławba, új életet kezdeni. A szocializmus éveiben a hajdani német nagyvárosból sikeres lengyel város fejlődött, ma már el is érte a populáció a II. világháború előtti szintet. A 635 000 lakosú Wrocław a rendszerváltás után igazi európai nagyvárossá fejlődött, vibráló kulturális élettel, kicsinosított óvárossal, nyüzsgő kereskedelmi központtal, 2016-ban Európa Kulturális Fővárosa is volt.

Wrocław fekvése, elhelyezkedése

Wrocław városképét jelentősen meghatározza, folyója, az Odera, mely itt több ágra szakadva hálózza be az egész várost, több mint 100 híd ível át a szeszélyesen kanyargó vizeken, a forgalmas, nyüzsgő nagyváros zajától sokszor csak pár perc séta valamelyik csendes, idilli park, gondozott kert. Maga a belváros is tulajdonképpen egy szigeten van, és Wrocław ősi magja is a Katedrális-szigetre esik. A nagy kiterjedésű történelmi óváros tele van érdekesebbnél érdekesebb műemlék épülettel, templommal, napokig lehetne sétálni benne, mindig újat felfedezve. A szokásos négyzetes elrendezésű utcahálózatos központi terület északi határát az Odera (Odra) folyó egyik ága képezi, melyet délről a hajdani városfalak vonalát követő, parkos Podwale utca határol. A forgalmas vasútállomás a belváros déli részén helyezkedik el, míg az egyértelmű központ, a hatalmas, élettel teli Rynek, a piactér. Tőle északra az egyetemi negyed, a folyón túli kis szigetek közül kiemelkedik a város legrégebbi része, a monumentális kéttornyú székesegyház uralta Katedrális-sziget.

A változatos városkép legmeghatározóbb elemei az égbe törő tornyú, vöröstéglás templomok, a színes, igazi nagyvárosi jellegű régi polgárházak, a folyóágak szövevénye bájos kis hídjaival, a lüktető belváros megannyi hangulatos vendéglátóhelyével, az idilli parkok, kertek sokasága.

Wrocław főbb látnivalói

Óváros

A négyzethálós utcaszerkezetű városrész központi területét foglalja el a Rynek, a város fő tere, az óváros utcáinak nagy része sétáló övezet, polgárházainak sorát azért még meg-megzavarja egy-két szocialista korban épült vasbeton monstrum, de összességében rendkívül hangulatos, autentikus nagyvárosi feeling lengi körül az egész belvárost, nyüzsgő vendéglátóhelyeivel, változatos üzleteivel.

Rynek – Fő tér

A gyönyörű polgárházakkal keretezett, hajdani piactér közepét a Régi Városháza (Ratusz) több évszázadon át épült, már egyes részleteiben reneszánsz elemeket is mutató gótikus épülettömbje foglalja el. A város szimbóluma az egész ország talán legszebb világi gótikus épülete, 66 m magas, sisakos tornyával. Északi oldala egybeépült a Posztócsarnokkal, az Új Városházával és egyéb épületekkel, melyek átjáró közök szelnek át. Keleti oromzatos, gótikus homlokzatán látjuk a XVI. századi csillagászati órát, hosszú déli oldala talán a legszebb, gazdagon díszített, gyönyörű, gótikus zárt erkélyeivel, míg a nyugati homlokzat a legpuritánabb a kissé később épült toronnyal. Innen nyílik a Városi Múzeum bejárata is, szerdától vasárnapig tudunk bekukkantani a Városháza csodás belső terébe, az állandó kiállításokra ráadásul ingyen bemehetünk, érdemes megnézni a monumentális dísztermet és a hercegi szobát is.

A Ryneket 4-5 emeletes, színesre festett homlokzatú, különböző korokban épült, de egységesnek látszó házsor keretezi, melyekben főleg éttermek, kávézók foglalnak helyet. Délnyugati sarkában egy kisebb piactér, a Plac Solny, az egykori sópiac, ma már inkább virágpiacként működő tér helyezkedik el, úgyszintén magas polgárházakkal körülvéve. A Rynek északnyugati sarkában kapu köt össze két különös, filigrán barokk épületet, az ún. Jancsi és Juliska házakat. Mögöttük emelkedik a Szent Erzsébet-templom román eredetű gigantikus vöröstéglás épülete, impresszív 90 m magas tornyával, melyre több mint 300 lépcső leküzdésével magunk is felmászhatunk.

A Rynek keleti oldalától egy saroknyira újabb templom kelti fel figyelmünket, a gótikus, vöröstéglából épült, ikertornyos Szent Mária Magdolna-templom. A II.világháborúban nagy károkat szenvedett épület turistamágnese a két torony tetejét összekötő, szűk átjáróhíd, ahová  a torony megmászása után merészkedhetünk ki a fantasztikus kilátás kedvéért. Érdemes még megnézni a templom déli oldalához épült egykori olbini templom díszes, román stílusú portálját, melyet a román kor legrégebbi alkotásaként tartják számon Lengyelországban.

A wrocławi törpék

Nem tudja nem elkerülni figyelmünket a belvárosban úton-útfélén, a legkülönbözőbb helyeken feltűnő apró törpe szobrok. Számuk egyre növekszik, ma már több mint 300 helyen láthatóak szétszórva a város területén. Eredetük az 1980-as évek kemény kommunista diktatúrájának idejére datálódik, a Narancs Alternatíva nevű csoport a humor fegyverével szállt az elnyomó rezsimmel szembe, a hatalom által lefestett rendszerellenes graffitik helyére festették jellegzetes törpéiket. Rájuk emlékezve lett hagyomány a törpe szobrok állításából. A turisták és az itt lakók közt is rendkívül népszerű szobrocskák felfedezéséhez a turista irodában vehetünk térképet.

Egyetemi negyed

A Rynektől északra terül el az Egyetemi Negyed, súlypontja, az Oderára néző, monumentális, 171 méter hosszú homlokzatú barokk stílusú Egyetem épülettömbje. A belépőjeggyel látogatható egyetem legszebb része a grandiózus első emeleti díszterem, az Aula Lepoldina, csodás stukkó díszítéseivel, illuzionista stílusú mennyezeti freskójával.

Katedrális-sziget

Az óvárostól északra az Odera számos kis szigetet fog közre, idilli parkos homokzátonyoktól a nagyobb, beépített szigetekig, melyeket hidak tucatjai köt össze. Az egyik ilyen sziget számít a város bölcsőjének, a ma már egyik oldaláról a szárazfölddel összekötött Katedrális-szigeten (Ostrów Tumski) telepedett meg a nyugati szlávokhoz tartozó slezán törzs valamikor a kora középkorban. Nevükből ered Szilézia elnevezése is. Miután a kis település beolvadt a Lengyel Királyságba és püspökség is létesült 1000-ben, megépült az első templom. Az évszázadok során templomok, kolostorok, különböző egyházi épületek töltötték meg a kis szigetet, még ma is 5 középkori eredetű templomot láthatunk a csendes, hangulatos papi negyedben. A templomokban amúgy sem szűkölködő város egyházi központjának számító szigetet a belváros északkeleti sarkától, a Vásárcsarnok épülete melletti hídon keresztül közelíthetjük meg. Először a kis Homok-szigeten vágunk át, itt is találunk két régi vöröstéglás templomot, majd az elegáns kis Tumski-hídon érünk át a Katedrális-sziget fő utcájának számító Katedralna ulicára.

 Toronyiránt érünk a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt püspöki székesegyház 1244-től 1590-ig épült gótikus, vöröstéglás, kéttornyú épületéhez. A hatalmas méretű, gótikus katedrálison a román kori részektől a korai és késő gótikán, valamint a reneszánszon át a barokkig terjedő stílusok mind megtalálhatóak, és mégis egy egységes egészet képeznek. Különösen értékes késő gótikus főkapuzata, a belső tér legérdekesebb része a szentély és körüljárója egy sor oldalkápolnával. A toronyból nyíló panoráma élvezetéért most az egyszer nincs szükség erős lábakra, lift repíti fel a turistákat.

A sok templom után üdítően hat a papi városrész északi részén található gyönyörű Botanikus Kert, melyet az Odera XX. század elején betemetett folyóágának helyén alakítottak ki, áprilistól októberig belépőjeggyel látogatható.

Egyéb látnivalók

Racławice Panorama

Wrocław egyik legnépszerűbb látnivalója az 1894-ben festett hatalmas, 120 m hosszú, 15 m magas körkép, mely a lengyel nemzeti múlt egy heroikus csatája előtt állít emléket, az 1794-es Racławice melletti ütközetnek, ahol a Tadeusz Kościuszko által vezetett seregek verték meg az orosz cári hadsereget. Az ópusztaszeri Feszty-körképre emlékeztető festmény 1944-ig Lwówban (Lemberg) volt látható, amikoris egy bombatámadás során súlyosan megsérült, majd Wrocławba vitték, ahol egészen egy raktárban porosodott 1980-ig, mikor a Szolidaritás nyomására restaurálták és az 1980-as évek közepén egy erre a célra épült épületben állították ki. A Panorama kör alakú épülete egy szép parkban van, egyik oldalán a Nemzeti Múzeum, másikon pedig az Építészeti Múzeum épülete áll őrt.

Centenáriumi Csarnok (Hala Stulecia)

A rengeteg régi műemléken kívül a város még egy különleges építészeti látványossággal is büszkélkedhet, az 1913-ban épült Centenáriumi Csarnok 2016-ban felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. A 65 m átmérőjű, 42 m magas építmény a maga idejében a korabeli technika mesterműve volt, a Max Berg által tervezett vasbetonból épült csarnok a világ legnagyobb vasbeton középülete, a XX. századi építészet egyik legfontosabb alkotása. A vásárváros központi helyén álló csarnok előtt egy több mint 100 méter magas tűszobor (Iglica) karcolja az eget. Nem messze fekszik a nagy kiterjedésű, népszerű, nívós wroclawi állatkert.

Gyakorlati tudnivalók

Turista Információs Iroda: Rynek 14, a főtér délnyugati sarkában, nyitva minden nap 10 – 20 óráig.

Közlekedés:

Wrocław nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik, a város nyugati szélén lévő Kopernikusz reptér Magyarországról jelenleg (2019) csak varsói átszállással érhető el. Autóval kb. 7 óra alatt érünk Budapestről Wrocławba, sztrádán tudunk menni egészen Olomoucig, Pozsony-Brünn útvonalon, onnan a legrövidebb út nem autópályán vezet, ha ragaszkodunk a pályához, akkor Ostrava felé menjünk az 1-es autóúton, majd a lengyel határtól az A1 sztrádán, Gliwicénél térünk át az A4-es autópályára.

A városon belüli közlekedés villamosok, buszok segítségével tökéletesen megoldott, parkolással ne vesződjünk. Hétfőtől péntekig 9 és 18 óra között fizetős a parkolás a belvárosban. A tömegközlekedés hatékony és olcsó, jegyeket a megállókban elhelyezett automatákból, ill. a közlekedési eszközökön lévő kártyás fizetésre is alkalmas automatákból tudunk venni. Idő alapú jegyek is vannak. Az alapjegy 3 złoty.

Részletes információ a város hivatalos turisztikai honlapján.