Sziklaszirten álló mesebeli vár, Hitler tervezett főhadiszállása

Lengyelország leglenyűgözőbb várkastélya, Alsó-Szilézia igazi turistamágnese a buja erdőkkel borított dombvidéket átszelő folyócska kanyarulatában magasló, markáns sziklaszirt tetejére épült, legendákkal övezett Książ várkastélya, mely 415 szobájával messze a legnagyobb a tartományban. A leánykori nevén Fürstenstein néven ismert monumentális épületkomplexum a történelmi építészeti korszakok valódi stíluskavalkádja, a romántól egészen a XX. századi historicizmusig kapunk széles spektrumot a példásan felújított várkastély látogatásakor. Ráadásul úgy tartja a fáma, Hitler személyes rezidenciájaként tekintett a kastélyra a háború befejezése után, erre is utalhat, a vezetővel látogatható kiterjedt földalatti járatok, rejtélyes alagutak, termek végeláthatatlan sora.

A várkastély elhelyezkedése

Az Alsó-Szilézia (Dolný Śląsk) tartomány székhelyétől, Wrocławtól közúton kb. 70 km-re délnyugatra fekvő várkastély a Książański Tájvédelmi Körzet erdős dombvidékén található a Pełcznica folyócska kanyarulata által körülölelt gránitsziklán. A lengyelül Zamek Książ név kiejtése sem egyszerű, fonetikusan „ksanzs”-nak ejtjük kicsit franciásan, nazális magánhangzóval, az 1945-ig Németországhoz tartozó Alsó-Szilézia legnagyobb kastélyának német neve pedig Schloss Fürstenstein.  

A várkastély története

A kitűnő stratégiai helyen fekvő sziklaszirtre, a lengyel királyi házból, a Piast dinasztiából származó, sziléziai herceg I. Bolko emeltette az első erődítményt 1290 körül, az örök vetélytárs, a szomszédos Cseh Királyság elleni védelem kulcsfontosságú váraként. A Piast-ház sziléziai ágának 1368-as kihalásával a vár különböző cseh főurak tulajdonába került, majd 1463-ban lett ura a híres huszita cseh király Podjebrád György. Később a magyarokkal való harcok során Hunyadi Mátyás foglalta el Sziléziát, 1482-től királyunk osztrák származású hadvezére Geog von Stein székhelyéül szolgált az erődítmény. Az ún. magyar korszakban kezdték meg a katonai célú vár átalakítását főúri rezidenciává, ekkor épült a ma is látható déli, ún. Mátyás-szárny. 1509-ben került II. Ulászló, ismert magyar nevén Dobzse László királytól a Hochberg (Hoberg) család tulajdonába a birtok, és az ő kezükben maradt több mint 400 évig, egészen 1940-ig, amikor a nácik ebrudalták ki őket a várkastélyból.

A később hercegi rangra emelkedett Hochberg család sokat tett a birtok felvirágoztatásáért, Szilézia egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb főúri dinasztiájaként virágkorát érte a várkastély. Főleg a XVIII. században folytak meghatározó építkezések, bővítések, ekkor kapta ma is meghatározó barokk arculatát az épület, kiépültek a csodás kertek, igazi arisztokrata székhellyé vélt a birtok. Fürstenstein újkori történelmének legmeghatározóbb alakja Hans Heinrich XI von Hochburg volt, a XIX. század második felében, aki még a nem királyi leszármazottak legmagasabb, nagyhercegi rangját is megkapta. Portréja többször is visszaköszön a vár látogatásakor. Az infrastruktúra kiépítése, a környező parkok rendbe tétele mellett kiemelkedett szociális tevékenysége is. A II. Vilmos német császár által lovaggá is ütött Hans Heinrich XI-től végül 1907-ben örökölte meg fia, Hans Heinrich XV a birtokot.

1908-tól 1923-ig nagyléptékű építkezések történtek, ekkor nyerte el ma is látható formáját az épület, többek közt megépült a monumentális, neoreneszánsz nyugati szárny, megmagasították és sisak került a toronyra, ill. a kertek is végleges formát öltöttek. Hans Heinrich XV hercegnek a magánélete is érdekesen alakult, még angliai diplomáciai szolgálata ideje alatt ismerkedett meg a Wales-i származású arisztokrata lánnyal, Daisyvel, 1891-es házasságukból három gyermekük született. Érdekes adalék, hogy Daisy öccse, George egy megözvegyült asszonyt, bizonyos Lady Randolph Churchillt vette el, így került a családba Winston Churchill, a későbbi brit miniszterelnök. A herceg és Daisy házassága megromlott, majd 1922-ben válásig fajult, pár évre rá egy fiatal spanyol arisztokrata hölgy csavarta el a herceg fejét, össze is házasodtak, azonban a viharos kapcsolatnak skandallum vetett véget, a közel 40 év korkülönbség nem bizonyult tartós házasságnak, a tüzes spanyol asszony beleszeretett legfiatalabb mostohafiába, a Bolkónak hívott Conradba, kivel a végén össze is házasodtak.

A családi botrányok mellé gazdasági gondok is jöttek, a lengyel állammal való tulajdonjogi csaták és a válság sem tett jót a családi vállalkozásoknak. Családon belül is kiéleződtek a különböző öröklési és pénzügyi problémák, Hans Heinrich XV herceg 1938-as halála után a családból már csak Daisy hercegnő lakott itt, aki visszaköltözött férje halála után. A legidősebb fiú, Hans Heinrich XVII Nagy-Britanniában telepedett le, az állampolgárságot is felvette, a középső fiú, Alexander a lengyel hadsereghez csatlakozott, s a legfiatalabb fiú, Bolko sem rajongott a nemzetiszocialista német államért. Hitler már régóta szemet vetett a grandiózus várkastélyra, az 1940-es évek elején aztán végleg kiebrudalták a Hochbergeket, az egész birtokot kisajátította a náci állam. Bolkót később kihallgatás közben agyon is verték.

A II.világháború alatt ide költöztették Berlinből a Porosz Királyi Könyvtár gyűjteményét, de ami a legfontosabb, hogy a hírhedt Todt szervezet költözött be a várkastélyba, Fritz Todt, 1942-es haláláig (lezuhant a repülőgépe) az egész német háborús gazdaság irányítója volt, utódja Albert Speer lett. Nagyszabású, titkos építkezések folytak az ingatlan különböző területein, úgy tartják, Hitler főhadiszállásaként próbálták újjáépíteni, megerősíteni a komplexumot. A szupertitkos Riese (Óriás) projekt részeként alagutak, folyosók, járatok sorát ásták ki a várhegy alatt, kutatók máig vitatkoznak a földalatti város céljáról. Ami biztos, hogy a közeli Gross-Rosen koncentrációs tábor foglyaival végeztették el az embertelen munkát. 1945-ben a szovjet csapatok költöztek be a várba, elpusztítva amit a nácik meghagytak, a szinte teljesen kifosztott kastélyt egy év múlva hagyták el az oroszok. A következő évek szabad rablása a Kelet-Lengyelországból ide telepített lengyelekhez fűződik, a német örökségnek tekintett kastély maradék berendezési tárgyait is elvitték, néhány márvány kandalló maradt meg az eredeti dolgok közül, ezek túl nehéznek bizonyultak.

Csak az 1950-es évek végétől kezdték őrizni az ingatlant, majd a később védetté nyilvánított várkastélyban 1974-ben kezdték el a felújítási munkálatokat. Azóta szinte folyamatos a munka, mára már régi fényében ragyog Szilézia legnagyobb várkastélya, kívül-belül megszépült az épület, a kertek is csodás állapotban várják a látogatókat, konferencia központot, szállodákat alakítottak ki a komplexumban, a földalatti várost is látogathatóvá tették.

A várkastély látogatása

A várkastélyt egyénileg és vezetett, csoportos túra keretén belül is lehet látogatni, a csoportok folyamatosan indulnak, ahogy megvan a 15 fős létszám. Nagyjából ugyanazt az útvonalat követi a csoport, mint amit az egyéni turistáknak jeleznek, azonban a földalatti alagutakat, bunkereket csak a csoporttal láthatjuk! A vezetés lengyel nyelven folyik, bár angol, német és orosz nyelven is van vezetés, de ezeket előre le kell egyeztetni. A kissé kaotikus rendszert fokozza, hogy a szokásos túra mellett van még két extra útvonal, a barokk korra, ill. Daisy hercegnőre fókuszáló verziók, melyek csak csoportosan és előre egyeztetve járhatók be. A lényeg, ha egyénileg jöttünk, vagy csatlakozunk egy lengyel csoporthoz vagy magunk fedezzük fel a kastély termeit, teraszait, kertjeit. Az egyedileg is látogatható vezetett túra neve, a Piast dinasztiától a II. világháború titkaiig címet viseli.

A parkolótól impozáns, barokk stílusú kapuépületen át jutunk a kastély keleti főhomlokzata előtti kertbe. A kapu mögötti bal oldali épületben helyi jellegzetességeket kínáló éttermet, ill. egy hotelt, míg a jobb oldaliban egy egyszerűbb kávézót találunk. A kastély előtti kertet egy kőhíd választja ketté, a lazacszínűre festett barokk főhomlokzat is meglehetősen impozáns, de a kastélyt csak teljesen körüljárva döbbenhetünk rá sokszínűségére. A történelmi építészeti korok valóságos stíluskavalkádja fogad, minden oldaláról mintha egy teljesen másik várat látnánk.

A várkastély látogatásának csúcspontja a monumentális épület körülsétálása, a különböző homlokzatok, romantikus kertek, történelmi hangulatú teraszok teszik igazán különlegességgé a túrát. A kastélyon belüli kijelölt útvonal láncra fűzi a legszebb termeket, szalonokat, több kiállítást is megnézhetünk, a fontosabb helyeken angol és német nyelvű táblácskákon olvashatunk információkat. A várkastély marketingje a komplexumot övező titkok, érdekes történetek köré fonódik, érdemes a kasszánál felszerelkezni az angol nyelvű térképes ismertetővel, melyből a vár 10 top titkát is megismerhetjük. A teljesség igénye nélkül a legérdekesebb látnivalók, a gazdagon aranyozott, barokk stílusú bálterem, a Miksa-terem, mennyezetén Scheffler 1732-ben készült csodás freskójával és a márvány kandallókkal, a rokokó berendezésű, elegáns Zöld Szalon és a vár legrégebbi része, a középkori hangulatú Fekete Udvar.

A kiállítások közül említésre méltó a szomorú emlékű Gross-Rosen koncentrációs táborra emlékező gyűjtemény, nagyrészt a foglyokkal ásatták ki a földalatti járatokat a nácik, több magyar zsidó is életét vesztette az embertelen körülmények között végzett munkák alatt. A várat több mint 400 évig birtokló Hochberg család tagjairól számtalan helyen láthatunk festményeket, fényképeket, viszonylag új, állandó kiállítás a csak csoporttal látogatható, harmadik emeleten helyet kapó „ A kastély rejtett titkai” című tárlat. A berendezési tárgyak, a tűzhelyek kivételével nem eredetiek, a náci, majd a szovjet csapatok szinte mindent elhordtak, bár néhány dolog előkerült különböző gyűjteményekből és folyamatosan keresik a világban szétszóródott értékesebb, pótolhatatlan tárgyakat, könyveket.

Az útvonal második fele a kastélyt övező teraszokon, kerteken keresztül vezet és teljesen körülöleli az épületet. Különlegesen szépek a francia stílusú, szépen rendben tartott kertek, melyek a déli és a nyugati homlokzat előtt sorakoznak. Míg a várkastély keleti szárnya egyértelműen a barokk stílus jegyeit viseli, addig a déli oldal terméskőből rakott falai, tetején a favázas berakásokkal a középkort idézik meg. A nyugati szárny réginek tűnik, de nem az, az utolsó jelentősebb tulajdonos, Hans Heinrich XV herceg építtette az 1910-es években a heidelbergi vár reneszánsz épületét kopizva az akkor divatos historizáló irányzatnak megfelelően. Az úgyszintén ekkor épült északi szárny alatt kanyarodunk vissza a kastély keleti oldala felé.

A nácik földalatti városa

A kiterjedt földalatti város bejárata az északi oldalon van, a gyilokjáró alatti részen, táblák mutatják az utat, de csak vezetővel látogatható. Nemrég készült el az új lépcső, melyen leereszkedhetünk a náci „alvilág” e sötét bugyrába. A járatok 15 és 50 méter közti mélységben húzódnak a vár és a kertek alatt, vannak szélesebbek, betonnal megerősítve, de vannak fából ácsolt zsaluval védettek és szimplán a kőzetbe vájt folyosók is. Amikor 1942-ben erősödtek a szövetséges bombatámadások, Hitler úgy határozott erős, szuperbiztos főhadiszállást kell kiépítenie, választása az iparilag és infrastrukturálisan is fejlett Alsó-Sziléziára esett, azon belül is Fürstenstein várára és a közelben fekvő alacsony hegységre. A lassan haladó munkálatok 1944 tavaszán gyorsultak fel, mikor a feladatot átvette a hírhedt Todt munkaszervezet Albert Speer irányításával. A titkos projekt az Operation Riese (Óriás) fedőnevet kapta és egy év alatt több betont használtak fel csak ide, mint az összes többi légvédelmi és egyéb bunker számára egész Európában.

A Harmadik Birodalom egyik legköltségesebb vállalkozása volt a Riese projekt, igazi céljait máig vitatják a kutatók, az biztos, hogy több ezer fogoly vesztette életét, elsősorban a közeli Gross-Rosen táborból, a munkálatok során. Többek szerint a Führer és vezérkara számára lett volna titkos, bombabiztos bunker, mások szerint biológiai, kémiai fegyvereket gyártó, tesztelő laboratóriumok kaptak helyet a termekben, de a legnépszerűbb teória minden bizonnyal a náci kincsek rejtekhelyének otthont adó verzió. A háború után meg is indult a kincsvadászok özöne, máig tartja magát a nézet, hogy valahol ott kell lennie a harácsolt kincsek egy részének.

Egyéb látnivalók

Pálmaház (Palmiarnia)

A Hans Heinrich XV által 1911-1914 között épült pálmaház kicsit messzebb van a kastélytól, kb. 2 km-re, Wałbrzych szélén. Érdemes kocsival menni, a körforgalom mellett lévő parkolóban hagyhatjuk a kocsit, onnan pár perc séta a hatalmas, 1900 m² alapterületű exotikus növényritkaságokkal zsúfolt, romantikus pálmaház. A várkastély látogatására váltott összes belépőjegy érvényes a pálmaházra is, vezető nélkül, szabadon látogatható.

Gyalogtúra a vár körül

Az 5 km hosszúságú körtúrán felfedezhetjük a Tájvédelmi Körzet legszebb pontjait, útba ejtjük a legszebb kilátást nyújtó helyeket, többek közt a híres Óriás Sziklát, ahonnan a legcsodásabb a rálátás a gránitsziklán tornyosuló várra. Meglátogatjuk a XVIII. század végén épített mű várromokat, az Öreg várat (Stary Książ), leereszkedünk a Pełcznica folyó mély szurdokába, kis hidakon kelünk át, sziklafalra erősített járdákon csodálhatjuk a romantikus természeti környezetet, minduntalan előbukkan, mindig új perspektívából láthatjuk a várkastély fantasztikus épületét. A kapu épület előtti térről a Piros, majd pár méter után a kék sáv jelzéseket kövessük, a folyó túlpartjára érve felmászunk a műromokhoz, majd a zöld sáv jelzésű úton, mely nagyrészben a szurdokban vezet, menjünk el a piros sáv jelzés elágazásáig, ahonnan a piros ill. a piros-fehér jelű ösvény visz vissza a várkastély előtti térre. A szintkülönbség 170 méter le, ugyanannyi fel, túracipőt viseljünk, vannak meredekebb részek is, de kb. 2 óra alatt végiggyalogolható az útvonal.

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés

A Wałbrzych városától északra található várkastélyt (Zamek Książ) a Wrocław felé tartó 35-ös főútról lekanyarodva érhetjük el autóval. A kijelölt, fizetős parkolóhelytől még kb. 1 km gyalogút a várkastély kapuépülete, útközben megnézhetjük a Hochberg család díszes mauzóleumát is. Mozgáskorlátozott parkoló közvetlenül a várkastély előtt, a hotel parkoló felé kell menni.

Tömegközlekedéssel Wałbrzych-ból a 8-as busz visz a várhoz, azonban nem mindegyik áll meg a várnál, kérdezzük meg a sofőrt!

Nyitvatartás

Április – október: H-P: 9.00-17.00, Szo-V: 9.00-18.00

November – március: H-P: 10.00-15.00, Szo-V: 10.00-16.00

Újévkor, húsvét vasárnap, mindenszentek napján, karácsony első napján zárva!

Belépő

A kastély csoportosan és egyénileg is látogatható, a lengyel nyelvű csoportok 11 és 14 órakor mindig indulnak, egyébként csak akkor, ha megvan a minimális 15 fős létszám. Az angol vagy német nyelvű vezetést előzőleg kell leegyeztetni, pl. online. A földalatti város csak vezetővel látogatható. A belépőjegy érvényes a pálmaházra is és a kertekre.  

Főbb jegytípusok: vezetett csoportos túra: 39.00 zloty, kedv. (gyerek, diák, 65 éven felül): 29,00 zloty.

Egyéni útvonal: 35.00 zloty, kedv.: 25.00 zloty, plusz a földalatti város: 47.00 (37.00) zloty.

Részletes infók angolul itt.

A Książ várkastély hivatalos angol nyelvű honlapját ide kattintva találjuk.