Barangolások a német hangulatú, történelmi és természeti nevezetességekben gazdag, nagymúltú tartományban

Alsó-Szilézia, Lengyelország délnyugati szeglete természeti és történelmi látnivalók széles tárházával várja az ide látogatókat, a hamisítatlan nagyvárosi miliő  kedvelői éppúgy megtalálják számításukat, ahogy a hegyek vándorai. Fővárosa, Wrocław vibráló belvárosával, színesre festett, régi polgárházaival, megannyi kulturális nevezetességével igazi turistamágnes. A tartomány kisebb városai is számos kincset rejtegetnek, a viharos múltú Alsó-Szilézia azonban főleg pompás várairól, kastélyairól nevezetes. A lágyan hullámzó dombvidéket délről, a cseh határon végighúzódó Szudéták hegylánca keretezi, melynek felső régiója igazi túraparadicsom, alsóbb részein pedig jónéhány tradicionális, békebeli fürdőhely húzódik meg.

Alsó-Szilézia bemutatása

A régiót megértendő, mindenképp ismernünk kell néhány dolgot turbulens történelméről, hogyan is alakult ki mai, érdekes, német alapokon nyugvó, de egyértelműen lengyel képe. A népvándorlás korában szláv törzsek telepedtek meg a területen, köztük a régió névadói, a slezánok, majd a nagyjából a magyar állammal együtt kialakuló Lengyel Királyság hódította meg egész Sziléziát. Számos vár őrzi a Piast-dinasztia nyomait szerte a környéken, a tatárjárás után viszont az önálló kis hercegségekre bomlott Sziléziába egyre több német telepes vándorolt be, sajátos elegyet alakítva ki az iparilag és kereskedelmileg is gyorsan fejlődő régióban.  A XIV. században a Cseh Királyság részévé vált Alsó-Szilézia,  a kétszáz éves cseh intermezzo jellegzetes tanúi a vörös téglából épült templomok, melyek ma is meghatározzák a sziléziai városok központi tereinek arculatát.

1526-ban az osztrák Habsburgok kaparintották meg a virágzó tartományt, majd a harmincéves háború pusztításai döntötték romba, a XVIII. század közepén a megerősödött Porosz Királyság lett az új úr, az osztrák éra németesítési hulláma ekkor gyorsult fel igazán, a főváros, Breslau, Berlin után a második legnagyobb porosz városnak számított. A későbbi Német Birodalom szerves részévé vált Alsó-Szilézia végül 1945-ben került ismét Lengyelországhoz. A túlnyomórészt német nyelvű lakosság elmenekült, a maradékot kitelepítették, Európa egyik legnagyobb népességcseréje történt meg, az üresen hagyott településekre a Szovjetunió által elfoglalt kelet-lengyelországi területekről egész falvakat, városokat migráltak át. Az utóbbi évtizedekben egy új, érdekes sziléziai identitástudat alakult ki, a lengyel gyökereiket, hagyományaikat megtartó emberek magukévá tették, nagy tiszteletben tartják a német kulturális, történelmi emlékeket, őrzik Szilézia sokszínűségét.

Alsó-Szilézia látnivalói

Wrocław, a tartomány székhelye

A főváros, a több mint 600 000 lakosú Wrocław, a történelmi Breslau, Lengyelország negyedik legnagyobb városa hozza az összes szép régi, lengyel város jellemzőit, impozáns középkori templomaival, többszintes, színesre festett polgárházaival, óvárosa közepén az elmaradhatatlan négyzetes alaprajzú főtérrel, a Rynek-kel, a régi városháza oromzatos épületével. A sok tekintetben híresebb és turisták által jóval látogatottabb Krakkóra emlékeztető nagyváros érdekes és izgalmas elegye viharos történelmének, a lengyelen kívül a cseh, az osztrák, a porosz korszak is itt hagyta lenyomatát mind építészeti, mind kulturális vonatkozásban. A példásan rendben tartott óváros megannyi látnivalójával, a vibráló, fiatalos helyekkel zsúfolt belváros, a folyóágakkal átszőtt, hatalmas zöldterületekkel büszkélkedő Wrocław, Lengyelország vitathatatlanul egyik legizgalmasabb nagyvárosa, kihagyhatatlan úti cél. Alsó-Szilézia egyértelmű központja, minden út ide vezet, a tartomány alfája és omegája. A városról szóló cikkünk, részletes információkkal és rengeteg fotóval ide kattintva érhető el.

Alsó-sziléziai várak

Az eseményekben gazdag történelem mementói a tartományon végighúzódó, többségében igen jó állapotban lévő várak, várkastélyok, melyek egy része múzeumként, más része exkluzív szállodaként működik. Közülük a legismertebb és egyben a leglenyűgözőbb, a sűrű erdővel borított dombvidéket átszelő folyócska kanyarulatában magasló sziklaszirt tetejére épült, legendákkal övezett Książ (Fürstenstein) várkastélya, mely 415 szobájával messze a legnagyobb a tartományban. A monumentális épületkomplexum a történelmi építészeti korszakok stíluskavalkádja, a romántól egészen a XX. századi historicizmusig kapunk széles spektrumot a példásan felújított várkastély látogatásakor. Ráadásul úgy tartja a legenda, Hitler személyes rezidenciájaként tekintett a kastélyra a háború befejezése után, erre is utalhat, a vezetővel látogatható kiterjedt földalatti járatok, rejtélyes alagutak, termek végeláthatatlan sora. Részletes infókat és sok fotót tartalmazó cikkünk ide kattintva érhető el.

A legromantikusabb várkastély címet a Kwisa folyó kanyarulatában, egy kiemelkedő sziklaormon álló Czocha vára viszi el. A festői fekvésű, lenyűgöző szépségű, példásan helyre állított épület népszerű úti cél, számtalan izgalmas eseményével, remek szállodájával, autentikus ízeket kínáló éttermével. A várról szóló cikkünkért katt ide.

Az előbbieknél kissé komorabb, ridegebb hangulatú, középkori erődítmény Grodziec vára, mely mai képét az 1400-as évek végén történt átépítéskor kapta. A harmincéves háborúban súlyosan megrongálódott várat csak a XIX. században kezdték újjá építeni, 1830-tól Európában akkor egyedülállóként turisztikai célból hasznosították a fokozatosan szépülő várkastélyt, végül 1908-ban, a hivatalos megnyitón még II. Vilmos császár is tiszteletét tette. A hamisítatlan középkori hangulatot árasztó vár tele van izgalmasabbnál izgalmasabb látnivalókkal, hosszú, sötét alagutakkal, lovagteremmel, gyönyörű, gótikus hálóboltozatos termekkel, a kötelező kínzókamrával, és a szép kilátást nyújtó vártoronyba is felmászhatunk. A fegyverteremben kézbe is vehetjük a súlyos szablyákat, bárdokat, buzogányokat, sisakot és láncinget is vehetünk fel. Az ódon vár nem véletlenül olyan népszerű filmforgatási helyszín, középkori tematikájú eseményei is sokakat mozgatnak meg. Cím: Zamek Grodziec, Grodziec 111, Zagrodno. Nyitva: minden nap, ápr.-okt.: 10.00 – 18.00, nov – márc: 10.00 – 16.00. Belépő: 12 złoty, kedv.: 8 złoty.

A német határhoz közel fekszik Kliczków várkastélya, mely kitűnő példája az ilyen hatalmas alapterületű műemlék épületek hasznosításának. A szállodaként, étteremként, rendezvény helyszínként újra gondolt hajdani német arisztokrata székhely egy kiterjedt angolpark közepén terül el a Kwisa folyó partján, hűen megidézve egy Loire-völgyi kastély képét. Az árokkal körülvett, négyszög alaprajzú, tornyokkal díszített épület udvarára kőhídon át jutunk. A hotelként üzemelő kastélyt nem szállóvendégek, vezetett túra során hétvégente látogathatják. A meglehetősen eklektikus, de alapvetően reneszánsz stílusú várkastély látogatásakor jól is jön a vezető, a labirintusszerű folyosók, lépcsőházak tengerében igen könnyű elveszni. A látogatás népszerű pontja, a kétszintes, csigalépcsős elnöki lakosztály és az intim hangulatú színházterem. Cím: Zamek Kliczkow, Kliczków 8, Osiecznica, vezetett csoportok minden hétvégén és ünnepnap 12:30, 13:30, 15:00 és 16:30 órakor indulnak. Belépő: 15 złoty, gyerek: 10 złoty.

Az Óriás-hegység (Karkonosze) mindig is vonzó terepe volt a vagyonos arisztokrata rétegnek, a kellemes, hűvös nyári klíma és a vadászterületnek is kitűnő erdők elsőrangú nyári tartózkodási hellyé tették a területet. A számtalan kastély közül érdekes kivétel a mintaszerűen felújított, színvonalas kastélyszállóként üzemelő Pakoszów. A XVIII.században egy gazdag helyi kereskedő vásárolta meg az ingatlant, melyet az évek során textilipari üzemmé alakított át és mellesleg saját rezidenciáját is itt alakíttatta ki. A barokk stílusú épületet 1945-ben államosították, majd a funkcióját és gazdáját vesztő ingatlan pusztulásnak indult, végül 60 évre rá vásárolta vissza az eredeti tulajdonosok leszármazottja, a német Hartmann házaspár, akik jó érzékkel varázsoltak a romos kastélyból egy csipet régi, hagyományos Sziléziát, egy nívós kastélyszálló formájában. Egy gourmet étterem és egy modern Spa részleg dobja fel a hotelt. A kastély homlokzatára nagyszerű kilátás nyílik, mivel nem takarják be a fák, az épülettől pedig pazar panorámát élvezhetünk a remekül látszódó, késő tavaszig hóval fedett Óriás-hegység vonulatára.

Földalatti kalandok

A várak és kastélyok mellett az újabb korok hadtudománya iránt érdeklődőknek nyújt valódi csemegét Lengyelország legnagyobb erődítménye, a Kłodzko (Glatz) városa felett magasló, óriási, 17 hektár területen fekvő erőd. Csoportos, vezetett túra során fedezhetjük fel a még az osztrákok által, a régi vár helyére 1662-ben elkezdett, majd kétszáz év múlva a poroszok által befejezett erődöt, néhol 11 méter vastag falak közt, máshol bonyolult alagútrendszereken keresztül bolyongva. Több kiállítást is berendeztek a termekben, korhű uniformisokba öltöztetett babák mutatják be a látogatónak az itt szolgáló katonák mindennapjait. A poroszok Közép-Európa egyik legnagyobb erődrendszerét építették ki a föld alatt mintegy 40 km-nyi alagútkomplexumot vájva, melynek egy részét vezetővel bejárhatjuk. A nyirkos, sötét, nyomasztó vájatokban nyáron is hideg van, állandóan 8 fokra és igen magas páratartalomra számítsunk. Igazi felüdülés kiérni a napfényre, a várfalakról csodás kilátás nyílik az alant fekvő Kłodzko csinos óvárosára. Érdemes egy sétát tenni a jellegzetes sziléziai stílusú régi házak keretezte szűk utcácskákon, a hangulatos Ryneken, a Piac téren. A helyi folyócskán átívelő régi, gótikus kőhíd barokk szobraival a híres prágai Károly-híd kistestvére. Amennyiben nem volt még elegünk a földalatti járatokból, az óváros alatt is húzódik egy hosszú alagút, melynek nagy részében ideget borzoló kínzóeszközöket és kivégzési módszereket tanulmányozhatunk. Cím: Twierdza Kłodzko, ul. Grodzisko 1, Kłodzko, nyitva: minden nap ápr-okt: 9.00 – 18.00, nov-márc: 9.00-15.00, többféle jegy létezik, lehet csak az alagutakat vagy csak a felső részt megnézni, ill. lehetőség van kombinált jegy vételére is. Részletes infók az erőd hivatalos honlapján.

További földalatti kalandok várnak a hírhedt náci földalatti városban és a jóval vidámabb aranybányában a cseh határ mentén. A Hitler jövőbeni rezidenciájának képzelt Książ várkastélytól nem messze, a németül Eulengebirgének (Bagoly-hegység) nevezett hegység alatt, 1943 és 1945 között a német hadsereg, a környékbeli koncentrációs táborok foglyainak munkaerejével gigantikus földalatti, szuper titkos komplexumot épített ki. A Riese (Óriás) Projekt néven elhíresült vállalkozás során több mint 200 ezer köbméter betont öntöttek a kivájt hegy gyomrába, volt idő, amikor 28 000 rab dolgozott a hatalmas művön. Mivel a visszavonuló németek a járatok nagy részét berobbantották, ill. elárasztották, a szovjetek pedig amúgy is szerettek titkolózni, a mai napig nem derült fény a Riese Projekt pontos céljaira. 1997-ben pár helyen látogathatóvá tették a földalatti járatok látogathatóságát, Osówka az egyik látogatóközpont, ahonnan indulnak vezetett túrák a hegy mélyében kialakított bunkerekbe, csarnokokba. A túra egy része rendkívül kalandos, egy vízzel elárasztott alagútban húzzuk át magunkat csónakon és igencsak ingatag, fából tákolt pallókon, a vaksötétben evickélünk tovább. A látogatáshoz sisakot és fejlámpát adnak. Többféle túra is van az egyszerűbbtől az extrémig, részletek a hivatalos honlapon.  A komplexum egész évben nyitva tart. Cím: Ul. Świerkowa 29 d, Sierpnica, Głuszyca

A másik ajánlott földalatti élmény sokkal kellemesebb felhangú, egy középkori eredetű aranybánya felfedezése gyalog és bányavonattal. A Szudéták erdős lankáin, Złoty Stok városka mellett már közel ezer éve bányásznak aranyat, a végül 1961-ben leállított termelés csúcspontja az 1500-as években volt, amikor Európa egyik legjelentősebb aranybányája volt az itteni. A XVI. században 7 tonna színaranyat nyertek ki a kibányászott ércből. Az itteni telérek az arany mellett jelentős arzén tartalommal is rendelkeztek, az aranybányászat jelentőségének halványulásával az arzén került előtérbe, 1910-ben a világ arzéntermelésének 20 %-a származott Złoty Stokból. Csoportos, vezetett túrán ismerkedhetünk meg a bányászattal, a túra a föld felszínén kezdődik, több épületben láthatunk érdekes kiállításokat a szerszámokról, a bányászok életéről, majd egy hangulatos erdei úton, egy kalandpark mellett érünk ki egy hatalmas bányaudvarra, ahonnan nem messze hatolunk be egy tárnába, a föld alá. Láthatunk egy földalatti vízesést, bányászcsúszdán csúszhatunk, átnézhetünk egy földalatti határátkelőn a szomszédos Csehországba, végül a túra végén kisvonattal jövünk ki a föld alól. Az informatív látogatóközpont mellett pénzverdében készíthetünk magunknak emlékérmet és gazdag ásványkiállítás is tarkítja a látnivalók választékát. Cím: Kopalnia Złota, ul. Złota 7, Złoty Stok. Nyitva: minden nap ápr-okt: 9.00-18.00, nov-márc: 9.00-16.00, a csoportok 45 percenként indulnak, a túra kb. 90 perc., belépő: 29 PLN, kedv: 22 PLN. Az aranybánya hivatalos honlapja.

A legszebb templomok

Látványos szakrális emlékekben sincs hiány Alsó-Sziléziában, a jellegzetes, vörös téglából épült gótikus csarnoktemplomok szinte mindegyik kis- és nagyváros főterén láthatóak, a két legkülönlegesebb épület azonban kétségkívül a Jawor és Świdnica városában, gyönyörű állapotban fennmaradt Béke-templom. Az UNESCO Világörökség részeként védett favázas templomcsodákról, különös tekintettel a Jaworban találhatóról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A hatalmas, magtárszerű épület, Európa legnagyobb, favázas technológiával épített egyházi épületei közé tartozik. A belülről meglepően tágas, akár 7000 főt is befogadó tere kék-fehér díszítésben pompázik, a monumentális karzatok színházi miliőt idéznek. A kitűnő állapotban fennmaradt barokk stílusú, egyedi templom Alsó-Szilézia legjelentősebb műemlékeinek egyike.

Sziléziai fürdővárosok

A Szudéták vonulatainak Lengyelországra néző, északi lejtőin számos fürdőváros keletkezett, a gyógyító hatású termálvizek jórészt már a középkorban ismertek voltak, de a városkák zöme az 1800-as években épült ki. Habár a fürdőket már modernizálták, a városkák mai képe őrzi a XIX. századi, békebeli hangulatot. A legtöbb fürdőhely közepén hatalmas, árnyas, ősfás parkokban pihenhetjük ki a fürdőkúra fáradalmait. Csak néhány név a sok közül, talán a legismertebb, az elegáns villákkal tarkított Kudowa-Zdrój, mely kitűnő bázisa a közeli Tábla-hegyég Nemzeti Park sziklavárosaiba induló kirándulásoknak. Nem mellesleg a szomszéd faluban, Czermnában igazi hátborzongató élményben lehet részünk, a Csontkápolna falait és mennyezetét több mint háromezer emberi csont és koponya díszíti. Az egyik legpatinásabb fürdőváros, a nem messze lévő Duszniki-Zdrój, mely papírmalmain kívül elsősorban Chopin-ről nevezetes, 1826-ban itt adott koncertet az akkor 16 éves csodagyerek, máig emlékeztet erre az eseményre a rangos Chopin Zenei Fesztivál, melyet minden év augusztus elején rendeznek meg a városkában. A legnagyobb hagyományokkal a Jelenia Góra melletti Cieplice-Zdrój fürdőváros rendelkezik, a forró, kénes gyógyvizet már ezer év óta ismerik és használják a helyiek. A nyugodt, békés városka főterét a barokk kori Schaffgottsch-palota uralja, mögötte kellemes parkban ejtőzhetünk.

Kézműveskedés sziléziai módra

Alsó-Szilézia fejlett ipari múltjának néhány szeletét turistaként is meglátogathatjuk, a Bolesławiec kerámiamanufaktúrát és a Szudétákra jellemző üvegipar egyik megmaradt tanúját, a Huta Julia üveggyárat.  Mind a két helyre szerveznek üzemlátogatást, ahol végigvezetnek a kerámia gyártásának folyamatán, ill. az üvegfújás, csiszolás látványos munkafolyamatait is testközelből nézhetjük. Természetesen mindkét üzemben vásárolhatunk is az igényes, gazdag választékkal bíró ajándékboltokban. A kerámiamanufaktúrában saját magunk is festhetünk kisebb edényeket, melyeket később, már kiégetve, postáznak is nekünk.

Alsó-Szilézia természeti csodái

Alsó-Szilézia déli határvidéke, a Szudéták hegyvonulata rejti a legtöbb természeti szépséget, két nemzeti parkot is kialakítottak a cseh határ mentén. A hosszú, több részből álló hegylánc legmagasabb és legismertebb tagja az 1603 méter magasságot is elérő Karkonosze, azaz Óriás-hegység, mely télen hóbiztos síparadicsom, nyáron és ősszel pedig a túrázók népesítik be a vízesésekben gazdag, de sokszor ködös és felhős hegyvidéket. Legnépszerűbb üdülőhelyei Karpacz és Szklarska Poręba, az ezernyi természeti látnivaló és aktivitás mellett Karpacz érdekessége a Wang kápolna, mely eredetileg 600 évig állt egy dél-norvég faluban, majd a leromlott állapotú épületet megvásárolta a porosz király és 1840-ben a szétszerelt kápolnát, itt a faluban építették vissza.

A másik egyedülállóan érdekes nemzeti park a Tábla-hegyek homokkőbirodalma (PN Góry Stolowych). A sűrű fenyőerdőből kiemelkedő, az egész homokkő hegyvidék legmagasabb pontjának számító asztallap alakú hegy, a Szczeliniec kiterjedt platóját vad sziklalabirintusok szövik át, széleit pazar kilátást nyújtó impozáns sziklabástyák, tornyok őrzik. A Błędné Skaly különböző, bizarr alakú sziklatömbjei egy másik táblahegy fennsíkján elképesztő útvesztőt alkotnak, kalandos tanösvény tekergőzik a félhomályos hasadékokban, mély kanyonokban, életre szóló élménnyel ajándékozva meg az ide látogató turistákat.

Alsó-Szilézia fejlett idegenforgalmi infrastruktúrája, jó ár-érték arányú vendéglátó szolgáltatásai kitűnő alapot adnak a ma még Magyarországon kevéssé ismert, felfedezésre váró, kulturális, történelmi és természeti látnivalókban rendkívül gazdag tartomány látogatására.