Szent László legendája múltidéző freskókon
Gelencén, a Kézdivásárhelytől 9 km-re délre fekvő kis székelyföldi faluban találjuk Székelyfüld egyik leghíresebb műemlékét, az UNESCO Világörökség részét képező katolikus templomot. A XIII. századi Szent Imre templom híres freskói révén nyerte el a megtisztelő rangot, a Szent László legendát feldolgozó képsorozata a világon egyedülálló.
A templom története
A Szent Imrének szentelt templom építése, a tatárjárás utánra, 1245 körülire tehető. A templomhajó és a diadalív félköríves formája teljes egészében megmaradt ebből az időből. Szentélyét a XV. században elbontották, majd a kövekből újabb, gótikus stílusút építettek. Az ekkori építkezés befejezésének dátumát a fali szentségfülke vésete őrzi: 1503. Ekkor fatornáccal magasított harangtorony és védőfal is emeltetett. Kazettás mennyezetét 1628-ban alakítják ki, 1766-ban az északi és nyugati oldalon karzatot is húznak. Ugyanitt barokk festményeket helyeztek el. 1802-ben súlyos károkat szenved földrengéstől, kapuit pár évtizeddel később bezárni kényszerül. 1932-ben restaurálási munkák kezdődnek, ekkor feltárásra kerül a gótikus szentély termésköves padlózata alatti román kori szentély. Írástörténetünk érdekes adaléka az ekkor talált rovásírásos emlékek, melyeket „Évszámos gelenci rovásjelek” néven számos publikációban ismertettek. 1966-ban újabb restaurálás következik, ekkor tisztítják meg a falképeket és felújítják a kazettás mennyezetet is. A kőfallal kerített templom északi oldalán külső falfestményrészleteket is feltártak 1999-ben. A keresztény lovag ábrázolása mellett Szent Imre, Szent László és Szent István alakjának részletei töredékesen láthatóak a XIV. századból.
A templom látogatása
A falucska északkeleti részén épületek között meghúzódva áll katolikus temploma. Háromszék leghíresebb műemlékeként évente több ezren keresik fel a Szent Imre-templomot Gelencén. A templom szinte teljes belső falát díszítő középkori freskók közül a leghíresebb és legérdekesebb a művészettörténeti szempontból is kiemelkedő, a templomhajó nyugati hosszfalán húzódó Szent László-legenda, mely Krisztus szenvedéstörténete felett látható.
Az 1330-as években keletkezett képsorozat elején Szent Lászlót láthatjuk, amint elindul Váradról. A király üldözőbe vesz egy kun katonát, aki egy elrabolt magyar lánnyal menekül, majd Szent László és a kun harcos küzdelmét láthatjuk, az előbbi fehér lovon, a kun pedig fekete lovon harcol. A dráma következő pontja, mikor a magyar lány előbb a lábát, majd a fejét vágja le a kun vitéznek a király kardjával. Az alul látható, Jézus életéből vett jelenetek egy évszázaddal később keletkeztek, a XV. század elején.
Jelentős a 103 táblára osztott, reneszánsz virágmintákkal díszített, kazettás mennyezete is (1628), mely eltér a korabeliektől abban, hogy több alakot és feliratokat is tartalmaz. Az oltártól balra láthatjuk az 1503-as évszámmal, rovásírással megjelölt gótikus szentségtartót. A főoltár és a karzat barokk stílusú, míg a szentélyt gótikus hálóboltozat fedi. A kulturális világörökségként jegyzett műemlék nemcsak turisztikai látványosság, napjainkig is esküvők egyházi színhelye.
