Kilátóról kilátóra

A Soproni-hegység hazánk legkisebb területű középhegysége, a Sopronba látogató turistának érdemes kisebb-nagyobb sétákat, túrákat tenni, az elsősorban Sopronhoz közeli parkerdő jellegű, jó infrastruktúrájú hegységben. Talán a legklasszikusabb, de mindenképpen leglátványosabb túra a hegység legszebb kilátóit csokorra fűzve mutatja be, nagyrészt a Ciklámen tanösvényen haladva.

A túra hossza: 16,4 km 

A túra időtartama: 5-6 óra

Szintkülönbség: 540 m fel, ugyanannyi le

A túra jellege: Kényelmes, de hosszú gyalogtúra jól jelzett turistautakon, kevés emelkedővel, több helyen rövidítési lehetőséggel. A kilátók, a Károly-kilátó kivételével szabadon látogathatók.

Vendéglátás: a Károly kilátótól nem messze lévő, a Kőhalmy Vadászati Múzeum épületében működő büfé.

Vízvételi lehetőség: Az erdei büfénél, a Hármas-forrás, ill. a Természetbarát forrás vizére is mindig számíthatunk.

Kiindulópont: Erzsébet-kert, a városból az 1-es és 2-es autóbuszokkal tudunk ide eljutni legegyszerűbben, a parkolás a környéken ingyenes.

soproni-hegyseg-kilatotura-map.jpg

Térképkivágat: Soproni-hg turistatérkép 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

Az Erzsébet-kerttel szemben, az Ady Endre út túloldalán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem mellett futó, Zöld sávval is jelzett Deákkúti úton indulunk hosszú túránkra. A 9-es számú ház után térünk be balra az erdőbe, az itt kezdődő Zöld kereszt jelzésű gyalogúton. Hamarosan jelzett útkereszteződéshez érünk, itt balra, a Zöld háromszög jelű ösvényen érünk fel a fából épült, a lombkorona fölé emelkedő impozáns Sörházdombi kilátóhoz. Nevéből is eredően a szintkülönbség nem túl nagy, viszont ez a kilátó van legközelebb a városhoz, így talán innen a legszebb a panoráma Sopronra. Jól beazonosíthatóak a város jellegzetes épületei, és a távolban a Fertő vize is megcsillanni látszik.

Visszafelé ugyanazon az úton menjünk vissza a kereszteződéshez, majd egyenesen sétálunk tovább, a Heimler-pihenőhöz nem messze keresztezzük a Lövér körút aszfaltútját, az út túlsó oldalán bújik be a Zöld háromszög jelzés az erdőbe. A következő elágazásnál keresztezzük a Thirring út aprókavicsos sétaútját, egy rövid szakaszon a Ciklámen-tanösvény is csatlakozik hozzánk, pár méter után újabb kereszteződéshez érünk, elérjük a Zöld sáv jelzést. Azonban itt balra fordulunk, továbbra is a Zöld háromszögön maradva kezdjük meg lassú emelkedésünket a Károly-magaslat felé, keresztezzük a Sárga sáv jelzésű utat, majd innen lesz egyre meredekebb ösvényünk, mely pár kanyarral felér a Károly-magaslat (394 m) tetején álló kilátótoronyhoz.

A Károly-kilátó 1935-ben épült akkori modern stílusban. A masszív, 23 m magas, kőből épült toronyba belépődíj ellenében juthatunk fel (500 Ft, diák, nyugd.: 300 Ft). (A nyári hónapokban minden nap nyitva találjuk reggel 9-től este 8-ig, szeptemberben este 7-ig, áprilisban és októberben 6-ig, novembertől márciusig  4-kor zárnak.)

Csodálatos körpanoráma fogad minket a kilátó nyitott tetejéről, az egész város és környéke a lábaink alatt hever, jó időben a Bécsi-Alpok közelebbi csúcsai is jól kivehetők. Láthatjuk a jellegzetes, csúcsok nélküli, lapos, hullámos Soproni-hegységet, amint szép lassan beleolvad nyugat felől a burgenlandi Rozália-hegységbe, ill. a másik oldalon a Fertő tavat és nádasrengetegét. A torony két szintjén is kisebb kiállítást láthatunk, lent, az út szélén álló nagy faház földszintjén találjuk az erdei büfét, maga az épület a Kőhalmy Vadászati Múzeumnak ad otthont.

A Károly-magaslatot a játszótér mellett, a kék háromszöggel is jelölt műúton hagyjuk el, a bal felé tartó  út a TV-toronyhoz vezet, ide sajnos nem lehet felmenni, nem látogatható. Az út e szakasza, egészen a kalandparkig a Boszorkány Meseösvény játékos állomásokkal kiépített útvonalán megy végig. Kisvártatva kiérünk a Lövér Kalandpark előtti kereszteződéshez, elmegyünk a Récényi út hurkában kialakított Trianoni Emlékpark mellett, majd balra, a Sárga sáv jelzésre váltva gyaloglunk az aszfaltúton. Pár perc múlva jelzésünk bevisz az erdőbe jobbra egy kényelmes, nyílegyenes úton. Itt már találkozunk a Ciklámen tanösvény tájékoztató tábláival és lila ciklámen jelű festésével. Egy kereszteződésnél a Sárga kereszt jobbra, míg a Kék sáv jelzés balra tér el, mi maradunk a Sárga és a szemből érkező Kék sáv jelzésen valamint a Ciklámen tanösvényen, ismét egy kereszteződéshez érünk, amely a Hétbükkfa nevet viseli. Sajnos, ma már nem látható a névadó, az egy tőről fakadó hét törzsű bükkfa. A turistaút-csomópontnál a Sárga sáv jelzés jobbra fordul le a Szalamandra-tó felé, később itt jövünk majd fel, mi egyenesen megyünk tovább a Kék sáv jelzéseket követve a Ciklámen-tanösvény Alpesi útnak is hívott szakaszán.

A pihenőtől tovább követjük a kék ill. ciklámen jelzést, utunk, mely nagyjából 400 m magasságban kanyarog, a Soproni-hegység leghangulatosabb turistaútja, gyönyörű fenyvesben, erdei, vörös, jegenyefenyők büszke serege között, már-már alpesi környezetben érezhetjük magunkat, nem véletlen az elnevezés. Néhány nagy kanyar után, a tanösvény 8. számú állomásánál a Kék kör jelzésű ösvény ereszkedik le hosszú falépcsők során a Tacsi-árok felső részén foglalt, vadregényes környezetben fakadó Hármas-forráshoz. Ma már csak az egyik forrás ad vizet a hátsó kettő sajnos kiapadt.

Visszamászva a tanösvényre, Kék sáv jelzésünk áthalad a Tacsi-árok legfelső részét áthidaló fahídon, majd éles jobb kanyart véve érünk ki egy ligetesebb részre, ahol tucatnyi kora vaskori halomsírt találtak és tártak fel, egy rekonstruált halomsírba be is kukkanthatunk, feltéve, ha van nálunk elemlámpa vagy egy jó erős fénnyel rendelkező teló.

Elmegyünk egy mohás tetejű esőbeálló házikó melett, a Bella Lajos-pihenőnél kiérünk egy murvás útra, melyen jobbra fordulunk a Kék sáv jeleket követve. A következő elágazásnál a Kék jelzések balra térnek le, mi egyenesen megyünk tovább, immár a Zöld háromszög jeleket követve érünk fel a Várhelyre tartó elágazáshoz, ahol balra fordulva érünk fel a Várhely (483 m) tetején álló impozáns kilátótoronyhoz.

 Itt egykoron egy hatalmas kelta kori földvár állott, nyomait itt-ott még felfedezhetjük, de az igazi szám a hegység egyik legmagasabb, épített kilátóval fedett csúcsáról nyerhető panoráma. Mondanunk sem kell, hogy a Soproni-hegység egésze belátható innen, a város már egy kissé távolabb került, cserében a Fertő jobban látható.

Vissza ugyanarra, a Zöld háromszögön jövünk a Sárga háromszöggel jelzett útig, ahol balra fordulunk, megkezdjük lassú ereszkedésünket a Tacsi-árok felé, széles utunk egy helyen ketté ágazik, itt figyeljünk, a jobb oldali ágat válasszuk, ezen folyamatosan lefelé haladva, lassan leérünk a völgybe egy széles köves útra.

A köves útra érve forduljunk jobbra, itt már a Sárga sáv jelzéseket követjük, majd pár perces séta után kitárul előttünk a völgy és megpillantjuk a népszerű kirándulóhelyet, a Szalamandra-tavat. A tó oldalában ne hagyjuk ki a szépen felújított, friss, bővizű foglalt forrást, a Természetbarát-forrást. A hegység egyik legkulturáltabb pihenőjénél érdemes néhány percet időzni. A tó északi és déli oldalán is találunk piknikezésre, sütögetésre ideális pihenőhelyet. A murvás úttól balra pár méterre az erdőben láthatjuk a nagy kődarabokból összeállított Kővirág kompozíciót. A dél felé tartó Sárga sáv jobbról egy pihenőt, balról egy esőbeállót, majd a felső, kissé elmocsarasadó tavat hagyja el, aztán kissé balra tartva betér az erdőbe, figyeljük a fákat, itt található a hegység legnagyobb kiterjedésű szelídgesztenyése. Jelzett utunk folyamatosan emelkedve, a volt Textiles-pihenő romjai mellett ér fel a már ismerős Hétbükkfa csomóponthoz. Élesen balra fordulva, egy jelöletlen úton érünk ki a Sárga kereszt jelzésű útra, melyen balra kanyarodunk.

Következő célpontunk a Fáber-rét, pár perc alatt egy nagy jobb kanyar után elérjük a varázslatos Fáber-rétet, ami a hegység egyik legszebb pontja. A hatalmas erdei tisztáson a széles szekérúton a TV-torony felé vágunk át, majd rövidesen kiérünk egy erdészházhoz, mellette egy favágó tanpályához, innen balra kanyarodva a Zöld kereszt jelzésú úton a Vas-hegy (401 m) oldalában folyamatosan ereszkedve közelítjük a várost. A következő kereszteződésnél kissé jobbra találjuk a Vas-hegyi páholy kilátóhelyét, azonban a növényzet miatt csak korlátozott panorámát élvezhetünk a városra és a tóra. Térjünk balra, a zöld háromszög jelzésű ösvényre, amely felvisz minket a Gloriette-kilátóhoz (374 m). A terjeszkedő lombkorona miatt a körpanoráma távolról sem teljes, Sopron nyugati részére, Bánfalva és Somfalva felé viszont jól rálátunk.

A kilátótól vagy ugyanazon az úton térünk vissza a Zöld kereszt jelzéshez, vagy választhatjuk a meredeken lejtő kis ösvényt a város felé. Pár perc alatt leérünk az első házak közé, a Felsőlövérek szélén futó Kőfejtő útra, melyen balra fordulva egy kis erdőszéli parkolóhoz érünk. Akinek van még energiája egy újabb kilátópontra, a balra a fák közé bebújó Zöld sáv jelzésű ösvényen folytassa a túrát. Amennyiben inkább már visszamennénk a városba, akkor a Zöld kereszt jelzést válasszuk, mely a Hársfa sor gyönyörű villái közt ereszkedik le a Felsőlövér útra, majd a Lövér körúton érünk vissza kiindulási pontunkra, az Erzsébet-kerthez. Az erdőtől számított első mellékutcán, a Csalogány közön találjuk a meglehetősen bizarr alkotást, a Taródi-várat. A Felsőlövérek talán legszebb korabeli villája, a Hársfa sor 7/F alatt lévő hajdani Zettl-Langer villa, a hatalmas parkban álló szépen felújított épület jelenleg a Magyar Telekom üdülőháza.

A hosszabb túrát választók a Zöld sáv jelzésen hamar a Nándor-magaslat tetején álló mérőtoronyhoz érnek. A hivatalosan Alom-hegynek (324 m) hívott kiemelkedésről, a pihenőpadok elől, a lombok miatt csak korlátozott kilátás fogad Bánfalvára és a Rozália-hegységre, viszont szép időben jól látható a Schneeberg kupolája. Az innen induló, közepesen meredeken lejtő, Zöld háromszög jelű ösvényen jutunk le a szebbik kilátóhelyre, a rakott kőből épült, nagy fémkeresztes cserkészkápolna előtti kis teraszra, ahonnan remek panoráma nyílik Sopronbánfalvára és a fölötte emelkedő, kilátóval koronázott Várhelyre. A kápolnától egyenesen, a Zöld háromszög bal oldali ágán megyünk fel a környékbeli sétautak kezdeményezője, Braun Nándor emlékére, 1878-ban emelt obeliszkhez, majd a Zöld sáv jelű gyalogúton kezdjük meg ereszkedésünket a magaslatról. Kényelmes, lejtős utunk a Schöll Lajos-emlékpad érintésével szerpentinezik le a város házai közé. Az Ady Endre útra érve jobbra fordulunk és a Kék sáv jelzésekkel is ellátott forgalmas úton sétálunk vissza kiindulási pontunkra, az Erzsébet-kerthez.