A legnagyobb magyar kastélya
A nagycenki kastély meglepően szép állapotban fent maradt, tipikus magyarországi főúri kastély, elsősorban leghíresebb lakója Széchenyi István miatt keresik fel a látogatók.
A kastély története
A nem messze lévő fertődi kastélyhoz képest szerény épületet 1741-ben kezdte el építeni a Széchényi család, az elkövetkező száz évben szinte mindegyik generáció átépített valamit a kastélyon. Az eredeti barokk külső a kor szellemének megfelelően egyre jobban klasszicizálódott.
Míg a ma látható formát, nagyrészt a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak köszönheti. A gróf élete jelentős részét a nagycenki kastélyban élte le, 1834 és 1840 között kibővíttette az épületet egy új résszel, ahová a modern technikai újdonságokért rajongó Széchenyi Magyarországon elsőként vízöblítéses WC-t, gázvilágítást is kiépíttetett.
Széchenyi István fia, Béla számos egzotikus növényritkaságot telepített az angolparkba. A II. vh. során súlyosan megrongálódott az épület, a berendezés nagy része elpusztult, a maradék az ötvenes években tűnt el. A rekonstrukció 1960-ban kezdődött, az emlékmúzeum 1973-ban nyílt meg. Azóta felújították a kastély többi szárnyát is.
A kastély és kiállításai
A középső részben található a Széchenyi István Emlékmúzeum, a keleti szárnyban a méntelep, a nyugatiban pedig a kastélyszálló és az étterem.
Az emlékkiállítás a Széchenyi család történetét és a legnagyobb magyar életét és munkásságát mutatja be, egy kissé már idejét múlt, 70-es éveket idéző stílusban.
A földszinti tárlaton megismerhetjük Széchenyi István életének jelentősebb állomásait, számos, érdekes, eredeti tárgyi emlékekkel fűszerezve (dolgozószobája, házicipője, stb.)
Az emeleten a gróf munkásságát tekinthetjük át, a Lánchíd építésétől a dunai hajózáson keresztül a lótenyésztésig. Extraként megnézhetjük még a nagyszabású ipar- és technikatörténeti kiállítást is.
Érdemes a kastély keleti szárnyában lévő gyönyörű istállókba is bekukkantani, a főbejárattól balra induljunk el a kastélyt megkerülve.
A kastéllyal szemben, a főút túloldalán kezdődik a híres 250 éves, 2600 m hosszú hársfasor, amelynek végén található Széchenyi István fiának, a világutazó Bélának és feleségének síremléke. A hársfasor megújításán folyamatosan dolgoznak, ennek ellenére nem tűnik nagyon gondozottnak.
