A Soproni-hegység legnépszerűbb hegye, a Károly-magaslat

Sopron híres villanegyede, a Lövérek felett húzódó Károly-magaslat (394 m) tetején álló Károly-kilátó a város legnépszerűbb kirándulóhelye. A Soproni-hegység jelképének számító jellegzetes alakú, kőből épült tornyot a parkerdő számos jelzett turistaútján érhetjük el, könnyű, családi körtúránk a Lövér szállótól indulva először a kényelmes Thirring sétaúton, a Ciklámen-tanösvényen északról kerüli meg a hegyet, majd a Deák-kút érintésével, a Trianoni Emlékparknál és a Lővér kalandparknál ér fel a parkolóként is használt nyeregbe. A TV-toronynak is otthont adó Dalos-hegyet délről megkerülve, a hajdani sípályát keresztezve jutunk fel a Károly-magaslatra, majd egy hangulatos ösvényen ereszkedünk vissza a Lövér szállóhoz.

A túra hossza: 5,4 km

A túra időtartama: 2 óra, a látnivalók megtekintése nélkül

Szintkülönbség: 150 méter

Kiindulópont:

Hotel Lövér, a városközpontból az 1-es és a 2-es buszokkal érhető el. A nagy parkolót csak a szállóvendégek használhatják, de az autóbuszforduló környékén találhatunk szabadon használható parkolóhelyeket.

A túra jellege:

Könnyű, családi kirándulás kitűnően jelzett turistautakon, ösvényeken, különösebb nehézség nélkül. A Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontban csak a kilátó látogatásáért kell fizetni!

karoly-magaslat-terkep.jpg

Térképkivágat: Soproni-hg turistatérkép 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

A Hotel Lővértől, a Sárga sáv és Zöld kereszt jelzésű, aprókavicsos sétaúton indulunk a Szanatórium kerítése mellett. A Thirring Gusztávról elnevezett kényelmes gyalogút egyben a Ciklámen-tanösvény első szakasza is. Emellett még a rendkívül informatív Lövérek kincsei elnevezésű kulturális tematikájú tanösvény tábláit is láthatjuk a pihenőpadokkal gazdagon ellátott ösvényen, melyek Sopron eme nagymúltú, jellegzetes kerületének történetét, híres épületeit, személyiségeit mutatják be. Utunkról hamarosan balra ágazik le a Sárga sáv, kicsit később pedig jobbra a Zöld kereszt jelzés, mi maradunk a kényelmes sétaúton tovább futó Ciklámen-tanösvényen, mely nagyjából szintet tartva ér el a Zöld háromszög jelű út kereszteződéséig, ahol balra fordulva megyünk tovább. A következő kereszteződésnél jobbról csatlakozik a Zöld sáv jelzés, míg a közvetlenül a Károly-magaslathoz tartó Zöld háromszög balra tér le, egyenesen megyünk tovább immár a Zöld jelzésen. Enyhén emelkedő utunk egy felhagyott kőfejtő után ér el a Deák-kúthoz, a kőből épült kút környéke népszerű kirándulóhely, több pihenőpadot és asztalt is találunk itt. Azonban Sopron környékének legrégebben ismert és látogatott forrásának vize mostanára sajnos elapadt, a néha csordogáló víz fogyasztásától pedig egy nem ivóvíz feliratú falragasz tántorít el. A líceumi diákok is ide kirándultak minden év május elején, innen is a kút neve, melynek, ma is jól olvasható, régi, alsó feliratát 1833-ban vésték a kőbe. „Deákkút! Légy forrása soká ártatlan örömnek!”

A kúttól tovább emelkedünk a Zöld sávval is jelzett Ciklámen-tanösvényen, a Károly-magaslat nyugati oldalában. Hamarosan ismét csatlakozik hozzánk a Sárga sáv jelzés és kibukkanunk a Károly-magaslati parkolóban, a Lővér kalandpark előtt, a színes, igen fotogén útjelzőtábla-csokornál. A szemben lévő Trianoni Emlékparkot mindenképpen érdemes megnézni, túránkat az aszfaltút túloldalán induló Kék kereszt jelű úton folytatjuk. A balra futó, forgalomtól elzárt aszfaltút közvetlenül a Károly-kilátóhoz vezet, az utat a Boszorkány meseösvény játékos állomásai szegélyezik. A nyeregből lefelé vezető ösvényünk rövidesen kereszteződéshez ér, balra fordulunk , de pár méter után a széles útról jobbra tér le a Kék kereszt jelzés, mi is ezt követjük. A nem látogatható TV-torony által koronázott Dalos-hegyet délről kerüljük meg az erdei fenyőkkel tűzdelt árnyas erdőben, egy távvezetéknél meg is pillantjuk az égnek törő épületet. Átérünk a Dalos-hegy keleti oldalába, ahol egy Y alakú elágazásnál találkozunk a Kék jelű úttal, melynek a bal oldali hegynek felfelé tartó ágára fordulunk.

Elmegyünk a Dalos-kő mellett, mely az 1863-ban, közel 600 énekes részvételével megrendezett első magyarországi dalosversenyre emlékeztet, a hegy is innen kapta nevét. Keresztezzük a sípálya nyiladékát, ahonnan a Fertő-tóra nyílik szép kilátás, majd őrként álló fenyők között bukkanunk ki a Károly-magaslaton (394 m), pont a kilátó előtt. Az 1936-ban, kőből épült torony egy régebbi, 1876-ban emelt fatorony helyén áll. Az első kilátót egy helyi nyomdász, Romwalter Károly építtette, az ő nevét viseli a Károly-magaslat és a kilátó is. Az eredeti név a Várisi-hegy volt.

A belépőjeggyel (500 Ft) látogatható torony minden nap reggel 9-től van nyitva, évszaktól függően sötétedés előtt zár be, a nyári hónapokban 20 órakor. A közel 21 méter magas toronyban kisebb kiállítást rendeztek be, a kétszintes tetőről parádés panorámát élvezhetünk Sopron városára, az azon túl megcsillanó, nádastengerrel határolt Fertő víztükrére. A Soproni-hegység erdős lankái mögött a Bécsi-Alpok markáns vonulata is jól kivehető tiszta időben. A Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpont része, a kilátón kívül a szabadon látogatható Kőhalmy Vadászati Múzeum is. A toronytól pár méterre, az aszfaltút bal oldalán álló faépület földszintjén erdei büfé kínál inni- és harapnivalót, a többi helyiségben a környék élővilágát és vadgazdálkodását bemutató múzeumot rendeztek be. A földszinten elsősorban a gyerekeknek szóló interaktív, játékos kiállítást láthatjuk, az emeleten dr. Kőhalmy Tamás erdőmérnök hagyatékán alapuló vadászati gyűjtemény kapott helyet.

A házzal szemben egy jól felszerelt, kalandparkos elemekkel gazdagított erdei játszótérnek örülhetnek a gyerekek. A kilátótorony tövétől a Sárga háromszög jelű turistaúton kezdjük meg ereszkedésünket. A keskeny, köves, közepesen meredek ösvény fenyvesben, széles kanyarral jön le a hegyről, majd a Hotel Lővér háta mögött futó sétaútba torkollik, ahol jobbra fordulva megyünk el a Muck-emlékmű mellett. Találkozunk a Kék jelzéssel, balra kanyarodunk, majd a szálló kerítése mellett, immár négy turistajelzéssel (Zöld sáv, Kék +, Kék ∆, Sárga ∆) is megtámogatva érünk vissza kiindulási pontunkra.