Panorámában gazdag, látványos csúcshódítás

Az Altausseer See víztükre felett magasló Loser vonulata a stájer Salzkammergut legismertebb és legjellegzetesebb hegycsoportja. A Totes Gebirge (Holt-hegység) délnyugati nyúlványának legmagasabb pontjára, a kétarcú Bräuningzinkenre viszonylag könnyen fel tudunk mászni az autóval járható Loser Panorámaút végpontján fekvő Loseralm vendéglőtől. Az idilli fekvésű Bräuningalm legelőihez könnyű turistaút vezet, innen nézve tökéletes kúp alakú a törpefenyőkkel, fűvel fedett, az 1900 métert karcoló Zinken, míg másik oldala több száz méteres letöréssel szakad le észak felé. A fárasztó, de rövid kapaszkodó jutalma a régió egyik legmesésebb panorámája.

A túra hossza: 6,2 km

A túra időtartama: 2,5 óra, pihenők nélkül

Szintkülönbség: 450 m fel, ugyanannyi le

Kiindulási pont:

Loseralm (1577 m), nagy, szabadon használható parkoló a fizetős út végén. Megközelíthető autóval az Altausseetől északra, Ramsaunál induló Loser Panorámaúton. Díj (2019): 16,00 €/szgk. Nyitva májustól októberig minden nap, este 18 órától 8,00 €. A Sommerclou  és a Steiermark kártyával  ingyenes.

A túra jellege:

Közepesen nehéz útvonal kitűnően jelzett, kitáblázott turistautakon, ösvényeken. A Bräuningalmig kényelmes, gyerekekkel is járható terep, a csúcsra meredek, de jól járható ösvény, a hegytető közelében az északi sziklafal letörésének tetején vezet az út, nagyon óvatosan közlekedjünk itt, korlát nincs. Ködös vagy zivataros időben ne induljunk el, az Atterkogel keleti fala alatti lapályban nagyon sokáig megmarad a hó, a gpx file-unkban megadott útvonal általában hómentes már júniusban is, ezt kövessük. A Bräuningalmnál vízvételi lehetőséget találunk egy kútból, töltsük fel készleteinket a csúcstámadás előtt, mert fokozott folyadékbevitelre lesz szükségünk a kaptatón. Vendéglátás csak a Loseralmnál van.

A túra leírása

Az autóval való könnyű megközelíthetőség átka, a hatalmas tömeg szép, derűs napokon. A parkoló sokszor teljesen megtelik, a Loseralm (1577 m) környéke csordultig van turistákkal. A kirándulók nagy része megelégszik a hütte közvetlen környékének felfedezésével, a kissé aktívabbak a közeli Augstsee vizéhez mennek át, a túrázók jelentős része pedig a Loserre veszi az irányt. A Bräuningzinken a tömeg által kevésbé járt hegy, nem kell a többiek sarkát taposnunk, jóval kellemesebb, természetközelibb élményben lesz részünk, ráadásul kilátásban sem marad el nagyhírű szomszédjától.

Indulunk el a Loseralm épületétől kelet felé a 201-es számú Karl-Stöger-Steigon, a Bräuningzinkent is jelző tábla útmutatása szerint. Köves gyalogúton megyünk a hegyoldalban, majd kissé balra tartva emelkedni kezd sziklás ösvényünk, egy elágazásnál egyenesen haladunk tovább, átmegyünk egy keresztező sífelvonó kötélpályája alatt, majd pár perc múlva még egy sífelvonó következik. Újabb elágazáshoz érünk, itt jobbra tartunk, továbbra is a 201. sz. Karl-Stöger-Steigot követve, mely jobbról kerüli meg a magaslatot. Jobb kéz felé gyönyörű kilátást élvezve gyalogolunk tovább és a következő táblás elágazásnál balra fordulunk a 257. sz. turistaútra, a Bräuningzinken irányába.

Szintet tartó ösvényünkön hamarosan kibukkanunk a Bräuningalm (1608 m) idilli legelőinél, az autentikus, kis szénatároló faházikók felett őrködik célpontunk, a Bräuningzinken szabályos kúp alakú csúcsa. Érdekes látványt nyújt a tőle jobbra húzódó, falként magasló gerinc, melyet egy szakadékszerű nyereg szakít meg. Fentről majd láthatjuk, hogy ez a hosszan elnyúló gerinc mennyire pengeéles. A kis épületek előtt balra fordulva követjük az ösvényt, mely pár lépés után jobbra kanyarodva indul meg hegynek felfelé, előtte keressük meg a kutat és tankoljunk fel a jófajta forrásvízből. A kút feletti részen találjuk a 257. számú, a Bräuningzinkenre vezető utat. Érdemes a csúcstámadás előtt egy kis pihenőt tartani, varázslatos hely ez, a tanúhegyre hajazó Atterkogel (1826 m), melyet sokan összekevernek a Loserrel, bizonyos szögből nagyon hasonlítanak egymásra, tőle jobbra pedig a széles Greimuth (1871 m) tornyosul, az előttük fekvő mélyedést még július elején is mély hó borította.

Közepesen meredek, jól járható úton érünk fel a Greimuth és a Bräuningzinken közti Gschwander Sattel nyergébe (1737 m), ahol jobbra fordulunk és megkezdjük izzasztó kapaszkodásunkat a törpefenyőkkel borított, füves hegyoldalban. Feljebb egy nagy lyukhoz érünk a sziklában, melyen át lekukucskálhatunk a szédítő mélységbe. Előttünk most már jól látható a Bräuningzinken (1899 m) vad északi sziklafala, mely függőlegesen szakad le a Totes Gebirge fennsíkja felé. Felmászva a csúcskereszthez, pazar kilátás fogad, a Greimuth mögött előbukkan az eddig takarásban lévő Loser teteje is. Tiszta időben állítólag három számjegyű az innen látható csúcsok száma, mi nem kezdtünk el számolgatni, de tény, hogy nehezen tudtunk elszakadni a fenséges látványtól. Érdekes a Bräuning-gerinc pengeéles fala felülről, a Totes Gebirge végeláthatalanul hullámzó karsztfennsíkja, a Salzkammergut jellegzetes hegycsúcsai és hátul a Dachstein is remekül látszik.

A már ismert útvonalon ereszkedjünk vissza a Bräuningalmra, majd egyenesen menjünk tovább, a magaslatot most a másik oldaláról, jobbról kerüljük meg. Keresztezünk egy sífelvonót, lejövünk a dombról, a nyeregbe érve, az elágazásnál jobbra tartunk, felmászunk a sífelvonóval koronázott magaslatra, ahonnan megkapó kilátás nyílik vissza a Bräuningzinken, az Atterkogel és a Greimuth csúcsaira, és az Augstsee víztükre vagy jege is felcsillan. Legyaloglunk a kis tó partjára, ha már nem havas, kényelmesen körül is tudjuk sétálni. A part déli részénél tovább megyünk egyenesen az ösvényen, mely a Loseralm parkolója feletti részen halad át, az elágazásnál balra fordulva érünk vissza kiindulási pontunkra. A túrát lehet hosszabbítani a Loser felé, részletes ajánlónk ide kattintva érhető el.