A Venedigerweg tanösvényen az Obersulzbach völgyének nagy zuhatagaihoz

A Hohe Tauern Nemzeti Park Salzburg tartományra eső részének ékköve a kiterjedt gleccserekkel fedett Venediger-csoport, hosszan futó, észak-déli irányú völgyei közül az Obersulzbachtal alsó, szűk szakaszát fedezzük fel. A nemrég kialakított Venedigerweg élményösvényen, függőhídon, majd magasan a völgy felett, idilli hegyi tanyákat érintve érünk fel a gleccserpatak impozáns vízeséseihez és az autentikus Berndlalm fogadóhoz. Vissza kényelmes kocsiúton ereszkedünk a hatalmas, vörös sziklákkal zsúfolt patakmedret követve.

A túra hossza: 7,6 km

A túra időtartama: 2,5 óra

Szintkülönbség: 550 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Hopffeldboden parkoló (fizetős), megközelíthető Neukirchen am Grossvenediger felől, a 165-ös főúton hagyjuk el nyugati irányban a falut, majd a 19-es km kőnél balra fordulunk a Sulzbachtäler felé, átmegyünk a Salzach hídján és egyből jobbra fordulunk, a Salzach, később az Obersulzbach partján a keskeny aszfaltúton hajtunk az Obersulzbachtal völgyébe, döngölt földúton érjük el a fizetős parkolót (automata). Engedély nélkül eddig szabad feljönni a völgyben.

A túra jellege:

Könnyű, családi kirándulás kitűnően jelzett, kitáblázott turistautakon, ösvényeken, gyér forgalmú kőzúzalékos erdészeti úton. A relatív nagy szintkülönbség ijesztőnek tűnhet, de remekül eloszlik a szint, csak néhol vannak, rövidebb meredek kaptatók. 8-10 éven felüli gyerekekkel is remek túra, a Berndlalm fogadó melletti állatsimogató és a játszótér nagy kedvenc. A Berndlalmtól ún. Wandertaxival (iránytaxi) is visszamehetünk a parkolóhoz. A túrát igény szerint meg lehet hosszabbítani, tovább a már kiszélesedő, idilli völgyben felfelé, egészen a Postalm vendéglőig.

A túra leírása

A Hopffeldboden parkoló (1080 m) végében a Hohe Tauern Nemzeti Park információs bódéja áll, innen vehetjük el a Venedigerweg leírását is tartalmazó brosúrát. Kimegyünk a kocsiútra, de pár lépés után balra térünk le róla, ösvényünk áthalad a nagy Venedigerweg fakapu alatt, majd már látjuk is a sebes sodrású gleccserpatak felett kecsesen átívelő acél függőhidat. Átkelünk a hosszú, fémrács aljú hídon, jól szemügyre is vehetjük az Obersulzbach nagy, vörös sziklákkal borított medrét, a szürke, zavaros vizű patak völgyébe mélyen belátunk, a nyugati part felett előbukkannak a Magas-Tauern háromezer métert is elérő csúcsai. A túlpartra érve kiérünk a 12A jelű, keresztező, széles kocsiútra, melyen jobbra fordulva rövidesen belépünk a Nemzeti Park területére (Aussenzone tábla).

Egy rétre érve kocsiutunk kellemes gyalogútra vált, enyhén emelkedve gyalogolunk a patak medre felett. Páfrányos aljú, mohalepte sziklákkal tűzdelt fenyvesbe lépünk, köves ösvényünk meredekebben kapaszkodik felfelé. Pihenőt érintünk, majd piros-fehér-piros felfestésekkel jelzett ösvényünk vadabbá válva kapaszkodik a vadregényes erdőben, keresztezünk egy nagy esésű patakocskát, később széles szerpentinekkel jutunk fel egy idilli fekvésű rétre. A kis fakunyhó (Kleine Kampriesenhütte) mellől remek kilátás nyílik az Obersulzbach-völgyre. Kissé feljebb egy újabb rét mellett érünk fel egy másik házikóhoz (Ofenlochhütte), ahonnan szintén fantasztikus a kilátás. Az erdő szélén felkapaszkodunk egy széles traktorútra, a táblás elágazásnál jobbra kanyarodva hamarosan egy szép, fából faragott feszület után érünk a Kampriesenalm (1415 m) épületcsoportjához. A legnagyobb faházban helyi, saját termelésű jellegzetességeket kóstolhatunk meg, játszótér is van. Pár lépés után megnyílik a táj, gyönyörűen lelátunk a mélyben zúgó patakra, a szerpentinező kocsiutakra és a túlparton magasló óriási hegycsúcsokra. Mielőtt a kocsiút élesen jobb kanyart venne, keskeny ösvényre térünk balra, a piros-fehér jeleket követve. A vadregényes turistaút jelentős szintkülönbség nélkül átvág egy sziklás árkon, melyben kis patak csorog, majd egy-két helyről káprázatos panorámát élvezve egy kapuszerű pihenőnél csatlakozunk bele a völgy fő útjába, melyen balra fordulva megyünk tovább.

Már az útról jól látszik a szemközti, szinte függőleges hegyoldalból lezúduló vízesés, de kissé közelebb érve, egy kis platformról még szebb rálátás nyílik a Seebachfall zuhatagára. A kb. 300 méter magas vízesés a 2083 m magasan fekvő Seebach-tó vizét vezeti le az Obersulzbachba, tavasszal, hóolvadás idején igazán impozáns a lezúduló víztömeg. Pár perc után jobbra egy keskeny, elég nehezen járható csapáson ereszkedünk le óvatosan a Gamseckfall vízesésre néző kilátóhelyre. Nedves időben kellemetlenül csúszós lehet az ösvény, szerencsére fakorlát biztosítja az utat. A csodás természeti látnivaló a fenti részen csapatostul gyülekező zergékről kapta nevét. Kissé feljebb gyalogolva a kocsiúton, a jobb oldalon egy újabb, rácsos padlójú, fém kilátóplatformról csodálhatjuk meg az Obersulzbach szűk sziklaszorosból lezúduló, impozáns vízesését. Egészen az 1960-as évekig fahíd kötötte össze a két partot, nyomait még ma is láthatjuk.

Rövid séta innen a Berndlalm (1514 m) nagy, rusztikus faépülete, a vendéglőben autentikus ízek várnak ránk, a gyerekeket a nagy játszótér és az állatsimogató foglalja le. Innen az Obersulzbachtal kiszélesedve lassan emelkedik felfelé, itt érdemes köves partjára lemenni, meleg napokon lábat áztatni a jéghideg gleccservízben. Amennyiben van időnk és kedvünk érdemes tovább sétálni a völgyben egészen a jó 4 kilométerre fekvő Postalm fogadóig (1699 m), útközben idilli hegyi tanyák, gazdaságok mellett megyünk el.

Forduljunk vissza a Berndlalmtól, lesétálunk a kocsiúton a már ismert ösvényünkig, ahol balra gyalogolunk tovább a lefelé szerpentinező kocsiúton, mely lent, kis hídon keresztezi az Obersulz-patakot, ahonnan még egy kellemes 2 kilométeres szakasz áll előttünk kiindulási pontunkig, a Hopffelden parkolóig.

Blausee

Az Obersulzbachtal alsó részén egy szép természeti látnivalóhoz, kedvelt kirándulóhelyhez sétálhatunk, a Blausee (Kék-tó) elsősorban napos időben fedi fel teljes szépségét, de mivel könnyű sétának számít, bármikor népszerű úti cél és kellemes látványt nyújt a tavacska és környéke. Az Obersulzbach partjától nem messze fekvő Siggen fogadó (891 m) mögötti nyilvános parkolóban hagyhatjuk az autót. A tó megkerülésével oda-vissza kb. egy 1600 méter hosszú könnyű sétára számítsunk. A Sulzau falucska déli szélén fekvő fogadót az Obersulzbach hídjától érjük el.

Kis fakápolna mellett, széles úton közelítjük meg a tavat, félúton jobbra ki tudunk menni a patak nagy betongátjára, ahonnan fém kilátóplatformról csodálhatjuk meg a vízlépcsőt és az innen-onnan zuhogó patakocskákat. Visszatérve a kocsiútra, a következő elágazásnál jobbra térve jutunk ki az 1910-ben a patak felduzzasztásával keletkezett forrástavat 1987-ben egy árvíz tépázta meg, majd 2006-ban medrét kitisztították és egy kis ökológiai rezervátumot, ill. egy pihenőparkot hoztak létre, mely azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Kellemes ösvényen sétálhatjuk körbe, a nekünk inkább zöldnek tűnő, kristálytiszta vizű tavacskát. Számottevő békakolónia él a tóban és pisztrángokat is láthatunk a sekély vízben. Több pihenőpad, tűzrakó hely csábít piknikezésre, ismertető táblák mutatják be a tó élővilágát, jellegzetességeit. Miután megkerültük a festői fekvésű Blauseet, ugyanazon az úton tudunk visszamenni a Siggen fogadóhoz.