Négyszögletű ékkő a pozsonyi várdombon
A Duna fölé emelkedő, jellegzetes, felfordított asztal formájú, négy saroktornyos vár Pozsony szimbóluma. Szabályos négyszögletű architektúráját megelőzően már a IX. században erődítményként fontos stratégiai jelentőséggel bírt, őrizte a kereskedelmi utak békéjét, az évszázadok során számtalan fontos esemény szemtanúja.
A vár története
A koronázási város erődítményének már a honfoglalás korában is kulcsfontosságú szerep jutott – akkor a Nagy Morva Birodalom központja -, történelmünk során ez védte az ország nyugati kapuját. Számtalan csata és offenzíva mementója, egykori erejét jelzi, hogy a tatárjárás idején bevehetetlennek bizonyult az ostromló sereg számára. Az első írásos emlék 907-ből származik (Fuldai évkönyv), mely a vár helyét említi a legendás pozsonyi csata kapcsán. Kezdetben fagerendavázas földvárként áll, várépítő királyunknak, IV. Bélának köszönhető kővárrá való átépítése.
A legjelentősebb fejlesztések Luxemburgi Zsigmond, aki gótikus stílusúvá, és Habsburg Ferdinánd, aki reneszánsz palotává építtette, nevéhez köthetőek, de a vár igazi fénykorát Mária Terézia idején élte. Uralkodása alatt, a XVIII. században barokk-rokokó stílusú külsőt nyert a várkastély.
Buda elfoglalása után, 1552-től a vár egyik tornyában, az ún. Koronatoronyban őrizték a magyar Szentkoronát egészen 1784-ig, mikor is papnevelde lett az eredeti funkcióját elvesztő várból. A később laktanyaként szolgáló vár sorsa az 1811-es hatalmas tűzvészben pecsételődött meg, a porig égett vár 150 évig romokban hevert, bár voltak kezdeményezések az újjáépítésre a XX. század elején, arra mégis csak az 1950-es évektől kerül sor. Az évtizednyi munkálatoknak köszönhetően körvonalazódik a régmúlt, ma látható rendezett formáját azonban csak a 2008-ban indult, mind a mai napig tartó hatalmas beruházási projektnek köszönheti.
A vár látogatása
A legfontosabb első benyomás a vár gyönyörű új, fehér színe, de a vár egész területe ismét régi fényében ragyog. A vár területét legegyszerűbben a hangulatos Váralja negyedből közelíthetjük meg, a Szent Márton-dómmal szemben, az Új Hídra felvezető forgalmas, többsávos út túloldalán induló Zámocké schody lépcsősorán vagy a Beblavého ulicán keresztül. A lépcsők végén a gótikus Zsigmond-kapun át jutunk a várba.
A várpalota déli teraszáról csodálatos kilátás nyílik a Dunára és a történelmi városközpontra. A nyugati oldalról a széles kocsiúton a díszes, ókori diadalíveket idéző Bécsi-kapun juthatunk be a várba. Régen alatta vonultak el a koronázási menetek, manapság csak az állami limuzinok húznak fel a reprezentatív célokat is szolgáló palota bejáratához.
A déli díszudvaron, a főbejárat előtt őrségváltás is szórakoztatja látogatókat. A várpalota helységeinek egy részében a Szlovák Nemzeti Múzeum kiállításait találjuk.
A Szlovák Történeti Múzeumban a népművészet emlékei, bútorok, órák, hangszerek, valamint korabeli mesterségek művészete tekinthetők meg, népszerű a Szlovák Kincstár gyűjteménye is, melynek féltett darabja egy kb. 25000 évvel ezelőtt mamutagyarból faragott apró morva Vénusz. Ugyanitt az aranyművesség és liturgia kapcsolatát bemutató tárlat is helyet kapott. A vár díszudvara alatt történeti kiállítás, a várparkban a Nagymorva Birodalomból származó bazilika kövei láthatók.
A várban számos időszaki kiállítást rendeznek, 2015-re némiképp átrendezik az állandó kiállításokat is. A legzömökebb, a délnyugati torony, a Koronatorony.
A pozsonyiak Erzsébet-kultuszát gazdagítja a parkban való séta során fellelhető, az 1207-ben itt született Szent Erzsébet szobra is. Mellette kulturált játszótér hívogatja a kisgyerekes családokat.
Gyakorlati tudnivalók
Nyitva tartás
Múzeum: K – V: 09.00-17.00
A vár területére kora reggeltől estig belépő nélkül be lehet menni.
