Rövid túra a Mecsek legmagasabb hegyére

A Mecsek legmagasabb hegycsúcsa, a Zengő (682 m), a Kelet-Mecsek déli részén magasodik Pécsvárad és Hosszúhetény fölött. A régi geodéziai mérőtorony körbeépítésével épült kilátó 2020 óta koronázza tetejét, a panoráma lenyűgöző, szinte az egész Mecsek látszik a legfelső szintről. A legrövidebb gyalogtúra az egykor elnéptelenedett, mára rendezett, csinos üdülőfaluvá fejlődött Püspökszentlászlóról ígérkezik. A felújított, romantikus arborétumáról is ismert hajdani püspöki kastély mellett kezdjük meg kapaszkodásunkat a hegyre. Fárasztó kaptató legyőzésével hódítjuk meg a Zengőt, majd a parádés panoráma megcsodálása után kényelmes úton, meseszép völgyben ereszkedünk vissza a kis, egyutcás faluba.

A túra hossza: 7,2 km

A túra időtartama: 2,5 óra

Szintkülönbség: 360 méter fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Püspökszentlászló, a falu előtti, szabadon használható parkoló. A faluba csak engedéllyel lehet behajtani! Hosszúhetény Fő utcájáról, az Iskola vagy a Kossuth Lajos utcán át megyünk ki a faluból, az utolsó házaktól változó minőségű, murvás úton érünk Püspökszentlászlóra. Aki félti a kocsiját, az aszfaltút végénél, a faluszélen is tud parkolni, onnan kb. 700 méter sétával tud rátérni az útvonalra. Tömegközlekedéssel nem megközelíthető a kis falu, a legközelebbi buszmegálló Hosszúhetény, kultúrház, onnan 2 km sétával tudunk becsatlakozni a túra útvonalába, összesen 4 km-rel lesz hosszabb így a kirándulás.

A túra jellege:

Közepesen nehéz, rövid gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken, murvás úton. A Zengőre felvezető út igen meredek, útközben vízvételi lehetőség nincs, vigyünk magunkkal kellő mennyiségű folyadékot. A kastély melletti Hettyey-forrás vizére nem mindig számíthatunk. A püspöki kastély csak csoportosan, előzetes bejelentkezéssel látogatható, az arborétum tavasztól őszig minden nap nyitva van, belépődíj köteles.

A túra leírása

A püspökszentlászlói parkolóból indulunk a falu házai felé a Kék és a Zöld négyzettel is jelölt murvás úton. Az egyutcás helység szépen felújított házai az út bal oldalán sorakoznak, az Árpád-korban alapított, a török hódoltság idején elnéptelenedett falu az 1700-as években főként sváb telepesekkel éledt újjá. Nevét a hagyomány szerint Szent László királyunkról kapta, aki egy alkalommal a környéken vadászott, közben nagy vihar tört ki a Zengő felett, s a király kíséretével együtt egy közeli remetebarlangban lelt menedéket. Hálából kis kápolnát építtetett a remeték számára, mely a település alapja lett.

A nehezen megközelíthető, kövezett út nélküli kis falu a II. világháború után szép lassan teljesen kihalt, az utóbbi években azonban több házat is megvettek, felújítottak, és nyaralóként vagy vendégházként használják őket. A legnagyobb épület a falu közepe táján fekvő, a jezsuita rendhez tartozó Életrendezés Háza, melyben különböző lelkigyakorlatokat, elvonulásokat tartanak. A kanyargó utca jobb oldalán kis harangláb mellett megyünk el, majd már látjuk is a falucska túlsó szélén álló, az arborétum faóriásai ölelésében megbújó komplexumot, a kastélyt és a vele egybeépült Szent László-templomot. A hajdani püspöki nyári rezidenciáról ide kattintva tudhatunk meg többet. /pecs-baranya/puspokszentlaszlo-kastely-arboretum-rovid-kortura

A kastélyt csak előzetes bejelentkezéssel, csoportosan lehet látogatni 1000 Ft belépődíjért, az arborétum március 15-től október 31-ig minden nap nyitva van (500 Ft/fő). Az út menti Hettyey-forrást ott jártunkkor (2022 május) kiszáradva találtuk. Utunk balról kerüli meg a kastély épületét, balra a hegyoldalban, a temetőt látjuk. Egy hatalmas platánfánál elágazáshoz érünk, jobbra fordulunk a Sárga sáv és a Kék négyzet jelű széles földútra, mely egy darabig követi az arborétum kerítését, majd balra kanyarodva emelkedik lassan tovább. A mélyútra váltó turistaút megközelíti a tőle balra futó erdészeti műutat, melyre a Kék négyzet jelek, balra, ráfutnak. Mi maradunk a tovább egyenesen haladó Sárga sáv jelzésű úton, mely komótosan emelkedik a Zengő árnyas, északi oldalában. Az újabb jelzőtáblás elágazásnál a Zarándok-kút felé tartó, Sárga kör jelű út válik le utunkról jobbra.

Még egy darabig majdhogynem szintet tartva gyalogolunk, de a következő kereszteződésnél hirtelen jobbra mutatnak a jelek, egy meredeken meginduló ösvényre. A gyökerekkel szabdalt, néhol kidőlt fákat kerülgető úton mintegy 170 méter szintet kell legyőznünk alig több mint 500 méter táv alatt, szóval meglehetősen izzasztó kaptató vezet a Zengő tetejére, még az a szerencse, hogy az északi, hűvös gerincnyúlványon kapaszkodunk fel a csúcsra. Az ovális alakú hegytetőn (682 m) középkori vár állott, legjelentősebb maradványa, az északi oldalán állt lakótorony szerény romjai mellett visz el utunk, szemben már látszik a 2020-ban átadott. A fémszerkezetű, négyzetes kilátó belsejében megőrizték az 1978-ban épült geodéziai beton mérőtornyot. Az új építmény hét szintből áll, teljes magassága közel 22 méter. Rácsos lépcsői, szintjei nem igazán kedveznek a tériszonyosoknak, érdekes módon jóval a régi betonhenger fölé nyúlik, felülről láthatjuk is a mérőtorony lapos tetejét.

A legfelső szintről bámulatos körpanoráma nyílik szinte a teljes Mecsekre, északra a Kelet-Mecsek erdővel borított halmai domborulnak, jól látható a köztük megbújó Kisújbánya néhány háza is. Nyugatra a Mecsek központi vonulata húzódik a TV-toronnyal koronázott Misinával és a hegység második legmagasabb pontjával, a Tubessel, mely mögött még a Jakab-hegy lapos platója is feltűnik. Délre a Villányi-hegység zárja a horizontot, de tiszta időben kirajzolódik a szlavóniai Papuk-hegység is, északra pedig gyakran még a Badacsony is előtűnik. Nem sokon múlott, hogy szabadon élvezhetjük a páratlan panorámát, hiszen NATO rádiólokátor-állomást szerettek volna a hegy tetejére telepíteni, amit lelkes környezetvédők és civil szervezetek párját ritkító összefogással és kitartással akadályoztak meg. Az akció csúcspontja volt az ún. Zengő-hegyi csata, 2004. február 23-án, amikor a civilek megakadályozták, hogy a kivonuló favágó munkások elkezdjék a terület előkészítését a lokátor megépítéséhez. A környezetvédők testükkel védték a kivágandó fákat, amikor elvonszoltak közülük valakit, más állt a helyébe. A nagy média figyelmet kapó konfliktus végül a civil szervezetek győzelmével ért véget, a rádióállomás később Tolna megyében épült fel.

A torony tövében pihenőpadot, piknikezőhelyet is találunk, déli irányba jól látható a hajdani Zengő-vár nagy sánca. A hegyről pár lépést ugyanazon az úton teszünk meg, majd a romoktól balra, a Kék és Sárga háromszög jelzésű, a Zengő nyugati nyúlványán futó, kellemesen lejtő úton kezdjük meg az ereszkedést. Mellőzzük a régi, felújított Bocz-keresztet, majd széles földutunk déli irányba fordulva, erősebb lejtővel megy tovább. Hamarosan Y alakú elágazáshoz érünk, ahol jobbra tartunk a Kék háromszögön, az egyenesen továbbfutó Sárga ∆ Hosszúhetényre tart. Folyamatosan lejtő utunk csodás, medvehagymával borított völgyben ereszkedik, kissé lejjebb, valamiért a jelzések az árok jobb oldalára kalauzolnak, mely elég nehezen járható, a túloldalán futó szekérút viszont jóval kényelmesebb, később a jelzések is visszatalálnak a széles útra, mely rövidesen beletorkollik a Hosszúhetényi-vízfolyás völgyében futó murvás kocsiútra. Az útra leérve jobbra fordulva megyünk Püspökszentlászló felé, de érdemes egy kicsit elsétálni balra, ahol a Kőmorzsoló óriás fából készült nagyméretű szobrát csodálhatjuk meg. Egy népszerű meseregény három óriásának egyik alakját ábrázolja a több méteres alkotás, a kincskereső családi játék lényege, hogy a Máré váránál álló sárkánytól elcsatangoló óriásokat kell megkeresni. A másik két óriás szobor Mecseknádasdon, ill. Bikalon található.

A gyönyörű völgyben futó, Kék háromszöggel és Zöld négyzettel is jelölt, kőzúzalékos kocsiúton sétálunk vissza Püspökszentlászló felé, a völgy összeszűkül, a következő elágazásnál, egy vízmű épületnél kis hídon keresztezzük a patak oldalágát, balra egy Mária-kép mellett megyünk el, majd betonútra váltva érünk vissza kiindulópontunkra, a püspökszentlászlói parkolóhoz.