Zrínyi Miklós kirohanásának történelmi helyszíne

Hazánk történelmének egyik fontos emlékhelye a Baranya megye nyugati részén fekvő Szigetvár vára, Zrínyi Miklós dicső kirohanásának helyszíne. Az utóbbi években szépen helyreállított erődítmény tipikus síkvidéki vár, nem különösebben látványos, de falai közt megérint a történelem, érezhető a hősies csaták légköre, a kiállításnak és a szakvezetésnek köszönhetően megelevenednek a vérzivataros török háborúk emlékei.

A szigetvári vár története

Az Almás-patak mocsaras vidékén a XV. század elején épült az első kisebb erődítmény, majd a mellette lévő másik szigeten egy település jött létre. A vízben, vadban gazdag vidéken fejlődésnek indult kis mezőváros védelmére erősítgették a várat is, az 1400-as évek második felében az eredeti tulajdonosoktól az Antimus családtól először a Garaiakhoz, majd az enyingi Török család birtokába került a vár. A mohácsi tragédia után felértékelődött Szigetvár szerepe is, a birtok ura, a hírhedt Török Bálint valóságos erődrendszert épített ki, árkokat létesített a sarkain bástyákkal megerősített külső vár, nagyjából a jelenlegi erőd körül. A magyar és az osztrák uralkodót felváltva szolgáló Török Bálintot végül Buda eleste után 1541-ben a török elfogta és rabságba vetette. Ezután a vár a Habsburg királyok birtokába került, Pécs és Siklós elestét követően Szigetvár stratégiai jelentősége nagymértékben megnövekedett. Ettől kezdve már nem nagyúri birtokközpontként, hanem katonai erődítményként működött.

A várat a király által kinevezett várkapitányok igazgatták, a gradeci Stančić Horváth Márk az 1556-os nagy török ostrom alatt maroknyi seregével sikeresen védte a tízszeres oszmán túlerővel szemben Sziget várát. Ezután egy itáliai hadmérnök vezetésével a kornak megfelelően modernizálták az erődítményt. Horváth Márk 1561-es halála után az ambiciózus Zrínyi Miklós került a főkapitányi székbe, aki tovább bővíttette a szigeti védőrendszert. A már idős Szulejmán szultán 1566-ban nagy hadjáratra indult, az agg uralkodó még utoljára kísérletet tett fiatalkori álma megvalósítására, Bécs bevételére és a Magyar Királyság egészének meghódítására. A hatalmas oszmán sereg augusztus 5-én érkezett Szigetvárhoz, pár napon belül elkezdték a vár falainak ágyúzását, a kiépítetlen Újvárost hamar feladták a védők, akik elsősorban a vár körül szélesen elterülő mocsarakban bízhattak, de a szokatlanul forró és száraz nyár miatt a török aknászok könnyen a falak közelébe kerültek. Egy kudarcba fulladt kitörési kísérlet után augusztus 19-én az Óváros is elesett, ezután megkezdődhetett a vár tényleges ostroma. A szoros ostromgyűrű miatt utánpótlás bejuttatására nem volt lehetőség, Zrínyi Miklós mintegy 2500 katonájával hetekig állt ellen a mintegy 50 000 fő reguláris katonaságot felvonultató török ostromnak, azonban szeptember 5-én elveszítették a külső várat és a belső várba húzódtak vissza. Ez a jelenlegi északnyugati, a kazamatáktól balra fekvő, nagy nyitott bástya helyén állt, majd szeptember 7-én a lángokban álló belső várból a megmaradt 300 fő, Zrínyi Miklóssal az élen kirohant, és hősi halált halt. Az ostrom alatt a városrészek és a vár is szinte teljesen egészében elpusztult. A sors iróniája, hogy még aznap hajnalban a sátrában meghalt Nagy Szulejmán szultán, Szokollu Mehmed nagyvezír és környezete hetekig titkolták halálát, hogy megelőzzék a janicsárok lázadását, és sikeresen be tudják fejezni az ostromot. A szultán testét elvitték ugyan, de belső szerveit a vezéri sátorban álló trónszéke alatt temették el. Ezen a helyen később a törökök türbét (síremléket) állítottak, mely köré hamarosan dzsámi, minaret, derviskolostor, katonai laktanya, és egy egész kis település épült, mely a török hódoltság után megsemmisült, a közeli település Turbék őrzi nevében a hajdani török létesítményt.

A vár elesett ugyan, de a szultán halála, az elszenvedett veszteségek és az elvesztegetett hetek miatt a hadjárat célja nem valósult meg, a hadseregnek vissza kellett fordulnia. A vár bevételét követően a hódítók azonnal megkezdték az újjáépítést. Ekkor alakult ki a vár mai formája, a védelmet tégla- és kőfalakkal erősítették. Megépült először Szulejmán szultán, majd Ali pasa dzsámija (a jelenlegi Szent Rókus-templom a főtéren), a városban több dzsámi, minaret épült, és medresze is működött. Gazdag gyümölcsöskertek és rózsakertek váltották egymást, vezetékes ivóvízrendszert építettek ki, a főteret pedig szökőkút is díszítette. Sziget a török hódoltság korában szandzsákközpontként, illetve rövid ideig vilajetként fontos közigazgatási szerepet is betöltött.

A közel 122 éves török uralomnak, egy 10 hónapos blokád végeztével, 1689-ben lett vége, a várat újra Habsburg katonaság vette birtokba, a városba pedig új lakosság telepedett. A várat az osztrákok tovább erősítették, ekkor épült a jelenlegi kapubejáró, a barokk óratorony, illetve a kazamatasor. A Rákóczi szabadságharc idején Szigetvár két kuruc ostromnak is sikerrel állt ellen, de ezt követően azonban a vár hadászati jelentősége rohamosan csökkent. Az 1780-as években el is adták a várat a város földbirtokosának, Festetics Lajosnak, aki a várat körülölelő tavat lecsapoltatta, így az évszázad végére a vár teljesen elvesztette szigeterőd jellegét. A Festetics családot követő későbbi tulajdonosok alatt már csupán a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. Az utolsó szigetvári földesúr, gróf Andrássy Mihály Szulejmán szultán dzsámijának beolvasztásával alakított ki kastélyt, ez az egyedülálló forma ma is látható, ebben az épületben alakították ki az 1960-as években a Zrínyi Miklós Múzeumot, melyet a 2010-es években egy modern fogadóépület hozzáépítésével bővítettek. A folyamatosan szépülő vár 2016-tól Nemzeti Emlékhelyként fogadja a látogatókat, 2022-ben adják át a legújabb fejlesztést, a Kazamaták felújított épületében nyíló kiállítással.

A vár látogatása

Szigetvár fő teréről, a Zrínyi térről a Vár utca vezet ki a vár bejárati kapujához, a négyszög alaprajzú erődítményt kompakt, téglából épült magas falak veszik körül. A várkapu a déli oldalán nyílik, tőle jobbra a Hegy-bástya, balra a Nádasdy-bástya áll, a déli fal közepét a XVIII. században épült barokk óratorony díszíti. A kapu előtt, Török Bálint udvari énekmondója, a várban pár évet élt, Tinódi Lantos Sebestyén szobra köszönti a látogatót. A szigetvári vár tulajdonképpen inkább erődnek mondható, négy sarkán egy-egy nyitott bástyával, a falakon belül hatalmas, tágas, parkos résszel, közepén áll az Andrássy-kastély, mely a hajdani dzsámihoz épült hozzá, ehhez az így L alakú épülethez építették a modern, betonból és üvegből épült fogadóépületet. Az északi falak tövében található a tervek szerint 2022-re megújuló kazamaták hosszan elnyúló épülete.

2021-ben még több helyen folytak építkezési munkálatok, de 2022-re a falak teljes hosszukban végigsétálhatók lesznek. Az 1566-os kirohanás helyszíne, az egykori belső vár területe a mai, északnyugati nagy bástya helyén volt, nem messze tőle áll Somogyi József szobrászművész, 1968-ban felállított, nagy vitákat gerjesztő, Zrínyi Miklóst ábrázoló lovasszobra. Ellenpontozásként, 2016-ban avatták fel a hős várkapitányra és a várvédőkre emléket állító, mozgalmas szoborcsoportot, Szabó Tamás bronzból készült alkotását, a múzeumtól északra lévő placcon. A gondozott parkban sétálva, a központi épülettől nyugatra láthatunk még egy korabeli ágyút is. A negyedik, a Pécsi-bástya, északkeleti üresbástya nevét, tájolása alapján az akkoriban Pécsre haladó országútról kapta.

A múzeum az Andrássyak egykori lakóépületében kapott helyet, bejárata a 2010-es években fogadóépületen át nyílik. A tárlat elsősorban a vár történetével, azon belül is főleg a török ostrommal foglalkozik, míves puskák, kardok, szablyák, számszeríjak, páncélok, ágyúk, korabeli tárgyak illusztrálják az erőd hősies történetét. Több kiállított tárgyat is meg lehet érinteni, kézbe lehet venni. Az épület melletti részen több száz rózsatövet ültettek el, pompás látványt nyújtanak virágzáskor az illatozó rózsák. Az épület nyugati oldalában kis harangot megkongatva emlékezhetünk a vár védőinek mártíromságára. Szulejmán szultán dzsámijába, az épületet megkerülve, az északi oldalon léphetünk be. A hajdani muzulmán templom meglátogatását, ahogy a múzeumét is, érdemes szakvezetéssel megtekinteni, nagyon sok érdekes infót tudnak mondani az itt dolgozó muzeológusok a török korról, a várostromról, a dzsámi építésének legendájáról. A jó akusztikájú belső térben, a Mekka felé néző falon látható az imafülke, a mihráb, kívülről pedig jól látható a lapos török téglából falazott, szabályos 14-szög alakú, kurta, tömzsi minaret is, melybe sajnos már nem lehet felmenni. Ugyancsak az épület oldalában látjuk Zrínyi Miklós sírfedlapjának másolatát, az eredeti Csáktornyán van, a Zrínyiek ősi fészkében.

A hétvégenként rendezett korhű viselet- és fegyverbemutatók mellett animációs kisfilmeket is nézhetünk a vár történetéről.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Szigetvári vár, Szigetvár, Vár utca 19.

Telefon: +36 73 310 121

E-mail: szigetvarivar75@gmail.com

Megközelítés:

A vár gyalog a főtérről induló Vár utcán pár perc sétával érhető el. Autóval a vár keleti oldalában lévő sportpályáknál érdemes parkolni, ahonnan a várfalak menti sétányon érünk a várkapuhoz.

Nyitvatartás:

Május – szeptember: minden nap 9.00 – 18.00, október – április: Kedd – vasárnap 9.00 – 16.00.

Belépő:

Felnőtt: 1500 Ft, diák, nyugd.: 1200 Ft. A kazamaták megnyitásával és az építkezések befejeztével nagy valószínűséggel a belépődíjak is nőnek, aktuális jegyárakért katt a vár hivatalos honlapjára.

Egyéb látnivalók

Érdemes egy kis sétát tenni Szigetvár belvárosában is, a Zrínyi téren, a hangulatos, sétáló övezetté alakított főtéren áll az 1878-ban emelt oroszlános Zrínyi-emlékmű, a Városháza és a hajdani dzsámi átépítéséből kialakított barokk stílusú Szent Rókus-templom. Pár méterre,  a József Attila utcában nem tudjuk nem észrevenni Makovecz Imre extravagáns alkotását, a Vigadó épületét. Innen jobbra, a Kossuth Lajos tér végétől nem messze áll a Török-ház, a hajdani karavánszeráj, az egyetlen török korból fennmaradt lakóház Magyarországon. Az épületben kialakított kis kiállítás előzetes bejelentkezéssel, csoportos szakvezetéssel látogatható. A város északi részé a Szigetvári gyógyfürdő várja a gyógyulni és a fürödni vágyó vendégeket.

A várostól északra pár km-re, a Kaposvár felé vezető 67-es főút mentén, Szulejmán szultán születésének 500. évfordulójára, 1994-ben alakították ki a Magyar-Török Barátság Parkot. A legenda szerint ezen a helyen állt az 1566-os ostrom idején a szultán sátra és itt hunyt el. A két monumentális fejszobor, egy török szobrász alkotása, a két ősi ellenfelet, Zrínyi Miklóst és Nagy Szulejmán szultánt ábrázolja. A parkban több információs táblán elevenedik meg a török kor. A szépen gondozott park napkeltétől napnyugtáig, minden nap szabadon látogatható.