A Mecsek egyik leglátványosabb túrája

A Mecsek nyugati részének legmagasabb pontja, a Jakab-hegy sokak szerint az egész hegység legnépszerűbb, legszebb kirándulóhelye. Látványos sziklaalakzatai, kilátópontjai, a Babás szerkövek bizarr formációi, a Zsongor-kő lélegzetelállító sziklaorma, a Sasfészek impozáns sziklafalai, a pálos kolostor romjai a környék emblematikus látnivalói. Túránk során az elbűvölően bájos, mediterrán hangulatú Cserkútról, az Árpád-kori templomtól indulunk a hegy meghódítására. Láncra fűzzük a hegy összes nevezetes pontját, majd a közkedvelt Éger-tető érintésével ereszkedünk le a pécsiek kedvenc pihenőhelyéhez, az Éger-völgyi parkerdőbe.

A túra hossza: 10,0 km

A túra időtartama:

4-5 óra, a sok látnivaló és a kétvégű túra logisztikája miatt (tömegközlekedés vagy két autó) mindenképpen egész naposra tervezzük a kirándulást.

Szintkülönbség: 400 m fel, 450 m le

Kiindulási pont:

Cserkút, Árpád-kori templom. Megközelíthető autóval Pécsről, a 6-os főúton Szigetvár felé hagyjuk el a várost, majd a 204. km tábla után, egy keskeny bekötőúton (Batvölgyi út) jobbra fordulva megyünk Cserkútig, a templom a falu központjában áll, mellette szabadon használható parkoló. Tömegközlekedéssel, a Volánbusz, Pécs, autóbuszállomásról Kővágószőlősön keresztül Cserkútra közlekedő járatával érjük el a kiindulópontot. A végállomásig, Cserkút, fordulóig utazunk, ahonnan pár métert megyünk vissza a Templomig. Menetidő: Uránvárostól 15 perc.

Érkezési pont:

Pécs, Éger-völgy. Ingyenes parkolóhelyek. Megközelíthető Pécs felől, az Orfűre vezető úton (Magyarürögi út), a Fülemüle utcára letérve érjük el keskeny, kanyargós kis utcákon át. Tömegközlekedéssel: helyi autóbuszjárattal (Tükebusz), a 22-es, 23-as és a 24-es busszal Ürög felső megállótól utazhatunk vissza a városba. A járatok Uránvároson keresztül mennek a központba, az Árkádhoz, majd Kertvárosba.

Variáció:

Hosszabbítható a túra, ha nem Cserkútról indulunk, hanem a városi buszjáratokkal (26, 28, 29) könnyen elérhető Cserkúti csárdától, mely a 6-os főút mentén fekszik. Innen a piros négyzet jelű úton eleinte a Zsebedomb hétvégi házai közt kanyargunk felfelé, majd az erdőbe érve egy hangulatos, keskeny völgyön kapaszkodunk fel Cserkútra. Extra táv: kb. 2,3 km.

A túra jellege:

Rendkívül változatos, látványos, közepesen nehéz gyalogtúra kitűnően jelzett turistautakon, ösvényeken. A Jakab-hegyre vezető úton, több helyen meredek szakaszokkal, a legtrükkösebb, egyben legkalandosabb szakasz, a Sasfészek melletti sziklalépcsőkön történő mászás. A Babás szerköveknél óvatosan járkáljunk, korlát nincs, a sziklákra felmászni veszélyes. A Zsongor-kő kilátója korláttal védett, tériszonyosoknak kihívás. A Jakab-hegyi kilátó, a kolostor romjai mellett, a tetőszerkezetben fészket verő lódarazsak miatt 2020-ban lezárásra került, több súlyos támadás is előfordult. 2021 tavaszán kibontották és megszüntették a veszélyt, elméletileg 2021 nyarától ismét látogatható. A túra viszonylag rövid, nagyon változatos, ezért különösen ajánlott gyerekekkel! kellő mennyiségű folyadékot vigyünk magunkkal, források csak a túra végén találhatóak, azok is csekély hozamúak.

jakab-hegyi-tura-terkep.jpg 

Térképkivágat: Mecsek 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

Cserkút központjából, a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomtól indulunk. Általában délelőtt 9 és 11 között találjuk nyitva a XII. században épült, kívülről meglehetősen egyszerűnek tűnő templomot, azonban az érdekességek belül rejtőznek csodás középkori falfestmények képében. A templomtól a meredek József Attila utcán, a Piros négyzet jelzéseket követve érünk ki a faluból. Az utolsó házak után egy kis parkolónál, ill. információs táblánál jobbra, a Kék háromszög jelzésű szekérútra térünk le az aszfaltos útról. Enyhén, de folyamatosan emelkedő, a Jakab-hegy domináns kőzetét is adó vörös homokos talajon, bozótos, cserjés területen vágunk át. Balra, szépen látszódnak Kővágószőlős házai, a középkori eredetű templommal, szemben a Jakab-hegy vonulata húzódik.

Elmegyünk egy kis vízmű mellett, majd feljebb két különös házacskát érintünk, pár lépésre pedig egy házikó bekötőútja után jelzett utunk ösvényre vált és lassan beér az erdőbe. Kényelmes utunk eleinte enyhén, később közepesen emelkedik a hangulatos erdőben, majd kissé balra fordulva következik egy keményebb, sziklás, meredek szakasz, melynek elejéről szép rálátás nyílik jobbra a Zsongor-kő környéki sziklavilágra. Rövidesen elérjük a keresztező Piros háromszög jelű utat, melyen balra térve folytatjuk túránkat a nagyjából szintet tartó, kissé hullámzó ösvényen. Varázslatos, mohával borított talajú erdőben, girbe-gurba fák közt bukkanunk ki a Babás szerkövek első csoportjánál, ahonnan bámulatos kilátást élvezhetünk a többi sziklaformációra és a mélyben fekvő Kővágószőlős falujára.

A Babás szerkövek különleges, vörös homokkő sziklái túránk egyik legszebb pontja, nevének eredete a pogány magyarság korából maradt ránk, a szerkő jelentése valószínűleg oltárkő vagy áldozati hely, a babás pedig az alakzatok ember formájára utal. A legenda szerint két dölyfös, egymással versengő család lakodalmas menete vált itt kővé, mert nem voltak hajlandóak egymás útjából kitérni. A sziklacsoport nyugati végében a Jakabhegyi tanösvény információs táblája tájékoztat a geológiai csoda kialakulásáról. Menjünk végig a Piros háromszöggel jelzett úton, mely elhalad az összes sziklaformáció mellett, majd mindenképpen érdemes még egy pár percet tovább gyalogolni, egészen a meredek, kopár hegyoldal felső szélén állított Jubileumi keresztig, ahonnan parádés panoráma nyílik a mélyben sorakozó kis falvakra, a távolban a Villányi-hegység, sőt a horizonton a horvátországi Papuk hegység vonulata is jól látszódik.

A kereszttől térjünk vissza a Babás szerköveknél, balra, egy sziklatömb mellett felfelé induló Kék + jelű ösvényre, mely meredeken indul meg a néhol morzsalékos, sziklás talajon, csenevész, alacsony fák között. Pár perc múlva elérjük a Kék háromszög jelzésű ösvényt, erre váltunk, egyenesen, tovább felfelé kapaszkodunk, és hamarosan felérünk a Sasfészek nevű, felhagyott kőfejtő impozáns, függőleges, vörösen izzó homokkősziklafalai által határolt udvarába. Egy kis szusszanás után jelzett ösvényünk jobbról kerüli meg az egykori bányát, utunk legkalandosabb része következik, a sziklákon mindkét kezünket használva küzdjük fel magunkat. A kemény, de rövid szakasz után hirtelen felérünk a Jakab-hegy hullámos platójára, melyet kora tavasszal beterít a medvehagyma tengere. Utunk becsatlakozik a keresztben futó Dél-dunántúli Kéktúra útvonalába, melyen jobbra fordulva megyünk tovább.

 A kellemes, hullámos útról, balra, egy erdős magaslaton, a fák között látszik az István-kilátó romos, elhagyott épülete, az 1892-ben emelt építmény volt a Mecsek első kilátója. Egy pihenőhelynél jobbra indul a Kék háromszöggel jelzett ösvény, mely kivezet hazánk talán legmenőbb természetes kilátóhelyéhez, a Zsongor-kőhöz. A félelmetes mélység fölé kiszögellő, lapos, vörös homokkősziklát vaskorlát védi, magas sziklalépcsőkön mászhatunk le a lélegzetelállító panorámát nyújtó kilátóhelyhez. A mélyben Cserkút, Kővágószőlős házai bújnak meg, hátrébb a pellérdi halastavak víztükre csillog, a távolban a Tenkes magaslik, a horizontot pedig a horvát Papuk vonulata zárja. A védett vörös homokkő alakzat nevét a monda szerint egy Zsongor nevű fiatalemberről kapta, aki kedvesével együtt inkább a mélybe vetette magát az őket üldöző török csapatok elől, mintsem a fogságot válassza.

Térjünk vissza a pihenőnél lévő elágazáshoz, jobbra fordulva, a Rockenbauer Pálról elnevezett Dél-dunántúli Kéktúrán folytassuk utunkat. Kényelmesen hullámzó utunkról hamarosan megpillantjuk a fák között balra fekvő nagy tisztást, melyre egy rövid, jelzetlen úton érünk ki. Kissé balra látjuk a szépen rekonstruált romterületet, mely az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend, a pálosok egyik első rendházaként épült a XIII. században. A török hódoltság idejében a kolostort elhagyták a barátok, a lepusztult épületegyüttest végül 1736-ban építtette újjá a pécsi nagyprépost, a ma is látható romok nagyrészt a XVIII. századi falak maradványai. A század végén, a szerzetesrendek feloszlatása után újból lakatlanná vált és feledésnek indult a hajdani kolostor.

A tisztás túloldalán a kis templomszerű épület, mely ma esőbeállóként, tornya pedig kilátóként is funkcionál, a II. világháború után, 1947-ben épült, mint egy új kolostor temploma, azonban a kommunista hatalomátvétel után már nem folytatódhatott az építkezés, 1951-ben végül a rendet is feloszlatták. Az 1980-as években kilátótoronyként állították helyre, 2020-ban lódarazsak fészkelték be magukat a tetőszerkezet alá, több baleset is történt az agresszív rovarok támadása miatt, a kilátót is kénytelenek voltak lezárni. 2021 tavaszán, ottjártunkkor, már dolgoztak a tetőn, reményeink szerint a nyáron már veszély nélkül lehet felmenni a növényzet miatt csak korlátozott kilátást adó toronyba, mindenesetre a kolostor romjai gyönyörűen rajzolódnak ki a közkedvelt tisztáson.

A kilátótól pár lépésre, délre, az erdőben, a kereszteződésnél kissé balra, a Zöld kör jelű úton folytatjuk túránkat. A kellemes, szintet tartó gyalogút átszeli a hegy tetején épült kora vaskori földvár sáncait, majd folyamatos lejtővel ereszkedik a Jakab-hegy keleti nyúlványán. Lejjebb keresztezzük a Zöld + jelű turistautat, majd pár perc múlva kiérünk egy kis erdei tó mellé. A partján haladó úton, jobbról kerüljük meg a tavacskát és kibukkanunk az Éger-tető népszerű tisztásán. Több pihenőpad, asztalok, esőbeálló, játszótér és egy kilátótorony is szolgálja a kirándulók kényelmét. A toronyból szép kilátás nyílik a Misinára, csúcsán az ikonikus TV-toronnyal. A rétről visszamegyünk a tóhoz, az annak jobb partján futó Zöld sávval jelölt út pár méter után találkozik a Zöld kör jelekkel, majd együtt mennek tovább a kis völgyzárlatban megbújó Mohosi Kis-kúthoz. A forrás száraz időben meglehetősen gyéren csordogál, vizére ne nagyon számítsunk.

A Zöld sáv jelzésű út a völgyecske felső szélén, szép bükkösben ereszkedik tovább, majd délkeletnek fordulva, magasan az Éger-völgy felett fut folyamatos lejtéssel. A gyökerekkel szabdalt, mohos oldalak határolta gyalogút élesen balra fordul és leér az Éger-völgyi-patak medréhez, melyen gázlón kelünk át. Balról, a völgyben futó Kék + jelű út is csatlakozik hozzánk, jobbra fordulva vágunk át a parkerdőn, pihenő- és tűzrakóhelyek sora mellett érünk ki az Éger-völgyi-tó partjára. Hétvégente a pécsiek kedvenc kirándulóhelye zsúfolásig megtelik. Kis hídon kelünk át a patakon, jelzett utunk magasan a tó partját követve fut. Elmegyünk a gyér vizű Delelő-kút mellett, majd a gát után nem sokkal kiérünk az erdőből. Itt a völgy bejáratánál találjuk a parkolót, amennyiben busszal jöttünk, kövessük tovább a Zöld sáv és Kék kereszt jelzéseket, melyek Magyarürög házai közt kanyarogva érnek ki végül a Magyarürögi útra, a városi buszok megállójához.