Geológiai tanösvény az egykori vulkán bazaltformái közt

A Salgótarjántól északra fekvő Karancs-Medves vidékén számtalan vulkanikus tanúhegy sorakozik, a kevésbé ismertek közé tartozik a Medves fennsíktól délre magasodó 625 m magas Szilvás-kő, melynek fenséges bükkössel borított gerincén érdekes geológiai formákat láthatunk. A szokásos, impozáns bazaltoszlopok mellett a hajdani tűzhányó jellegzetességei a bizarr bazaltformák és a bányászat révén kialakult ijesztően mély, sötét hasadékok. A szebb napokat is látott Rónabányától rövid geológiai tanösvény kalauzol végig a földtani érdekességeken és a bányászat ma is látható nyomain. Bónuszként a pompás bükkszálerdő adja a hátteret a rövid kirándulásnak.

A túra hossza: 3,5 km

A túra időtartama: 1,5 óra

Szintkülönbség: 150 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Rónabánya, megközelíthető a Salgótarjánból Ceredre vezető országúton, Zagyvaróna, majd Rónafalu után. Parkolni a falu szélén leget, a buszmegálló környékén. Salgótarjánból rendszeres buszjárat, a tanösvény a buszmegállónál kezdődik.

A túra jellege:

Rövid, könnyű gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken. A hasadékok közelében óvatosak legyünk, kerítés nincs.

 

A túra leírása

A Szilvás-kő vulkáni tömbje tulajdonképpen három egykori kráter maradványából áll, középen a legmagasabb kúp, a Nagy-Szilvás-kő (625 m) a hasadékokkal és a bazaltoszlopokkal, délre a Kis-Szilvás-kő (616 m), itt szintén találunk hasadékokat és különböző bazaltformákat, ill. a tőlük északra lévő Bagó-kő (567 m), melynek oldalában egy felhagyott bányát láthatunk.

Rónabánya széléről, a hajdani italbolt mögötti részről indul a Szilvás-kői geológiai tanösvény, itt látjuk az ún. indító táblát is, a Sárga sáv jelzésű erdészeti úton megyünk be az erdőbe. A széles útról, egy kissé benőtt pihenőhelynél, rövidesen balra ágazik le a Sárga + jelzésű ösvény, mely egyben a tanösvény útvonala is. Hangulatos bükkösben haladunk tovább az enyhén emelkedő úton, egy Y alakú elágazásnál a jelzések jobbra mutatnak, és pár perc múlva a Bagó-kő nyugati oldalában fekvő egykori bánya területére érünk. 1900 körül kezdték el kitermelni a Szilvás-kő alatt húzódó széntelepeket, majd később a felettük lévő bazaltrétegeket is bányászták. 1918-ban nyitották meg a Bagó-kői bányát; az egykori tűzhányó északi bazaltkúpját, a több millió éves lávafolyás belsejét fejtették, azonban a kőzetanyag nem volt túl jó minőségű, a „bagót sem ér” mondásból eredeztethető a hegy későbbi neve, a Bagó-kő.

Egy falnál láthatunk egymásra települő és merőleges bazaltformákat is, majd tovább haladva a fenséges bükkszálerdőben, hamarosan elágazáshoz érünk. A Sárga + kissé balra térve folytatódik, északról megkerülve a Szilvás-kő kúpját, a jobbra menő Sárga ∆ pedig a csúcs felé tart, itt fogunk majd visszajönni. A S+ ösvényen pár perc alatt kiérünk a Szilvás-kő leglátványosabb részéhez, a hajdani kőfejtő udvarán, a 30-40 m magas sziklafalon látható bazaltoszlopokhoz. Itt utunk délnek fordul, majd folyamatosan emelkedve jutunk fel a Szilvás-kő gerincére, ahol becsatlakozik jobbról a Sárga ∆ út. Balra fordulunk, pár lépés után az elágazás mellett, a Nagy- és a Kis-Szilvás-kő közti nyeregben, két cseh katona sírját látjuk, mindkét kereszten az 1919. januári dátum szerepel. A Sárga+ jelzésű út itt jobbra kanyarodva ereszkedik le a hegyről, mi egyenesen megyünk tovább a Sárga ∆ jelzésű ösvényen, mely felvezet a Kis-Szilvás-kő (616 m) hasadékokkal szabdalt, lapos bazaltsziklájára. A hajdani kráter maradványa délre meredeken szakad le, óvatosan mozogjunk a hegy tetején. A Sárga ∆ jelű ösvény itt véget is ér, forduljunk vissza és menjünk egészen, a sírokon túl, a S+ és S∆ ösvények elágazásáig.

Egyenesen folytatjuk tovább utunkat a Szilvás-kő felé, délről mászunk fel a bazaltkúp keleti oldalában lévő érdekes geológiai formákhoz, a helyenként 8-10 m mély, ijesztő hasadékokhoz, melyek nem a vulkáni működés mementói, hanem csupán 100 évesek, az alábányászás hatására megindult süllyedés választotta ketté a sziklafalat. A szűk hasadékban a megülő hideg levegő a sziklafalak és a növényzet árnyékoló hatása miatt nem tud felmelegedni, így ott a hőmérséklet mindig alacsonyabb, mint a felszínen. A hó is sokkal tovább marad meg benne, mint környezetében. Késő tavaszig láthatunk mélyén hómaradványokat. Elmegyünk egy mágneses tulajdonságokkal rendelkező sziklafal mellett, majd egy kanyarnál megnyílik a táj, csodás kilátás nyílik északi és keleti irányba, jól látszanak a Cseres-hegység vulkáni kúpjai.

A kilátópont után ösvényünk élesen balra kanyarodik, és mesés bükkösben ereszkedünk le a hegyről, majd rövidesen elérjük a Sárga + jelzésű ösvényt, melyen egyenesen megyünk tovább a már ismert útvonalon vissza Rónabánya felé. Ahol egy kicsit jobbra fordul a jelzett út, ott, ha tovább megyünk egyenesen a jelzetlen ösvényen, akkor pár perc alatt leérünk a keresztben futó Sárga sávval jelölt széles kocsiútra, melyen jobbra kanyarodva érünk vissza a tanösvény elejére, Rónabányára, kiindulási pontunkra.