Vadnyugati hangulatú sziklakanyon, kővé vált leány, sárkányszerű homokkőszikla és egy csodás kilátópont

A számtalan geológiai csodával megáldott Nógrád megye legérdekesebb látnivalói közé tartoznak, a Nemti község feletti homokkőformációk, főleg a sivatagi hegységekre emlékeztető, alig egy ember széles, 10-15 méter magas, erodált falak közé szorult Morgó-gödör. A tőle nem messze található érdekes homokkőkibújás, a Sárkány-szikla is megér egy sétát, a kissé messzebb, a Kőbánya-hegyen álló Kőleány vagy a Bánya-tetőről nyíló csodás kilátás pedig teljessé teszi a Nemti kirándulást.

A túra hossza: 3,9 km

A túra időtartama: 1,5 óra

Szintkülönbség: 150 m fel, ugyanennyi le

Kiindulópont:

Nemti, Fenyves utca végén lévő parkoló. A 23-as főút mentén, a Zagyva völgyében fekvő Nemti keleti szélén, a Fenyves utcán menjünk be észak felé, az utolsó házakat elhagyva, hamarosan, a keskeny aszfaltút bal oldalán találunk egy nagy placcot, ahol tudunk parkolni. Tábla figyelmeztet, hogy ne álljunk a fák alá, a leszakadható ágak miatt! A Hatvan – Salgótarján közti 21-es főútról Bátonyterenyénél fordulunk rá az Ózdra tartó 23-asra, az első falu Nemti. Tömegközlekedéssel körülményesebb megközelíteni, a Salgótarjánból induló Volánbusz járatról a szuhai elágazásnál, a Nemti, Kossuth út megállónál kell leszállni, ami gyakorlatilag a Fenyves utca elején van.

A túra jellege:

Alapvetően könnyű, rövid gyalogtúra, meglehetősen ritkásan jelzett turistautakon, közforgalom elől elzárt, töredezett aszfaltúton. A Morgó-gödör bejáratának megtalálása néminemű tájékozódási képességet feltételez, a szurdokban vezető csapás jelzetlen, tábla sem mutatja az odavezető utat, GPS készülék vagy egy jó térképes mobil app nagy hasznot tehet. A szoroshoz vivő keskeny, nyáron, szúrós indákkal kellemetlenül benőtt, csalános, nehezen járható ösvényre készüljünk fel, hosszúnadrág nagyon jól jön. Télen, kora tavasszal azonban ez nem okoz nagyobb gondot, csapadékos, nedves időben a szurdokból kimászó, meredek ösvény nagyon csúszós lehet. A Kőleány megtalálása sem egyszerű feladat, a Bánya-tetői kilátót viszont ne hagyjuk ki! A Sárkány-sziklához, közvetlenül a faluból menjünk ki.

A túra leírása

A Fenyves utca végén lévő szabadon használható parkolóból érdemes egy pár lépést a falu felé menni, a domboldalból remek kilátás nyílik a Mátra hosszan elhúzódó vonulatára. A füves placcról jobbra fordulva induljunk a falu felé, majd az első bal oldali ösvényen, élesen balra fordulva lépünk rá az alig észrevehető ösvényre. Méteresre megnőtt csalánok, szúrós szederbokrok között kanyarog a nehezen követhető csapás, de szerencsére hamar kijutunk a sűrűből. Megjelennek a sárga homokkőfalak, a növényzet megritkul, és már bent is vagyunk a Morgó-gödörben. A helyenként 10-15 méter magas, sárga színű homokkőfalak közt kanyargó száraz szurdokot az erózió, főleg a víz formálta ilyen szokatlanul keskenyre és mélyre. A rövid kb. 100 méter hosszú sziklaszoros falát egy helyen egy emberszerű arc díszíti, mely mára az árok jelképévé vált. Az észak-amerikai sivatagos hegységek kanyonjaira emlékeztető Morgó-gödör rendkívül fotogén, bár vegyük figyelembe, hogy ritkán jön le idáig a napfény, ha be is süt a nap, akkor is nagyok a kontrasztok. A hazánk tájaihoz szokott turistának meglehetősen rendhagyó látványt nyújtó homokkő-szurdokon hamar átérünk, végéből ösvényünk kellemetlenül meredek, csúszós kaptatóval ér ki. Az ismét nehezen követhető csapás élesen balra fordulva bukkan ki a Zöld sáv jelzésű, töredezett aszfaltcsíkon, melyen jobbra kanyarodva folytatjuk túránkat.

A következő Y alakú elágazásnál jobbra tartunk, és rövidesen újabb, ezúttal táblával is jelzett kereszteződéshez érünk. Innen ágazik el a balra tartó, Zöld háromszöggel jelzett út a Bánya-tetői kilátóponthoz, de előbb menjünk jobbra, továbbra is a Zöld sáv jelzéseket követve a Leány-kő felé. Zölddel jelzett utunk ezután kétszer is jobbra tart, majd elérve egy keresztező utat, balra fordulva fut tovább egy erdős kiemelkedés északi oldalában. Rövidesen legyünk résen, jobbra térünk le a széles útról, a Zöld jelzésű ösvényre, mely meredeken visz fel a hegyre. Amikor már nem látunk több jelzést, a hegyoldalban, balra az erdő fái között, egy meredek részen találunk rá a Kőleány néven elhíresült, oszlopszerű homokkősziklaformációra. A legenda szerint egy helyi ember kaszálni ment a hegyre, lánya tele jó szándékkal ebédet vitt neki, azonban útközben megéhezett és befalta a vitt elemózsiát, találkozván apjával, kérdezte amaz, mégsem hoztál nekem ebédet, mire a lány szemtelenül válaszolt, hogy nem én, váljak kővé, ha hazudok neked. A végeredményt pedig az erdős, meredek hegyoldalban láthatjuk. Ha már idáig felmásztunk, érdemes még egy-két métert megtenni a hegy tetejére, ahonnan szép, bár részleges kilátás nyílik a közeli Kőbánya-hegyre.

Ugyanazon az úton térjünk vissza a fatáblával (Bánya-tető) jelölt elágazáshoz, a jobbra felvezető, Zöld jelű, széles úton rövid kaptatóval érünk fel a Bánya-tetői kilátóponthoz, melyet egy rekultivált agyagbánya korláttal védett felső peremén alakítottak ki helyi természetjárók. Az északra, a Karancs-Medves vidékére nyíló panoráma tényleg emlékezetes, a kis tisztáson, kulturált pihenőhelyen szusszanhatunk egyet. A már ismert útvonalon térjünk vissza a Zöld sáv jelzésre, majd végig azt követve érünk vissza kiindulópontunkra, a parkolóba vagy Nemti főutcájára, a 23-as útra.

Sárkány-szikla

Nemti főutcája, a Kossuth utca 72. szám alatti régi magtár épülete mögötti részen tudunk leparkolni, a lepukkant épületben egy nem túl hívogató vegyesboltot találunk. A kerítés mellett indul egy jelzetlen ösvény, melyen mintegy 100 méter után érjük el a falu újabb földtani látványosságát, a Sárkány-szikla homokkő-alakzatát. A kis képzelőerővel fekvő sárkányra hajazó szikla tetejéről szép kilátás nyílik a Mátra hegyeire, a szintén erózió által alakított képződmény tüskéit a keményebb kőzet teszi ki, az alatta lévő sárga színű homokkő jóval könnyebben erodálódott. A kopár domboldalban fekvő homokkőkibújás  igazán látványos, abszolút megéri a pár perces sétát.