Kalandos barlangvár a Mátra és a Bükk között

A Mátra legnagyobb, legjelentősebb várromja a festői környezetben, egy meredek vulkáni csúcson magasodó siroki vár. A nemrégiben felújított vár hazánk egyben legvadregényesebb várromja, hisz nem csak a pazar kilátást nyújtó várfalak közt, hanem a hegy gyomrába vájt bonyolult alagútrendszerben is lehet kalandozni.

A vár története

A vár a tatárjárás után, a XIII. században épülhetett – az első említése 1320-ból származik –, amikor védelmi célokra kialakult az országban a végvárak rendszere. Csák Máté csapatai kezébe is került, majd Károly Róbert serege foglalta vissza. Az 1552-es egri ostrom után jelentősége megnőtt, hiszen annak elő vára volt, meg kellett erősíteni. Eger 1596-os eleste után azonban a török elől elmenekült kis létszámú őrsége, majd a hódoltság végén a török őrség is elfutott. Később a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok is birtokolták, utána viszont a többi magyar vár sorsában osztozott, a császáriak 1717-ben felrobbantották, azóta áll romokban.

A középkorban földesúri vár volt, stratégiai szerepet nemigen játszott, bár a Tarna-völgyében fekvő, észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült.

A vár látogatása

A romjaiban is lenyűgöző vár a 294 m magas Vár-hegy riolittufakúpján épült. A belső tornyos, szabálytalan alaprajzú, sáncokkal, és a ma is járható kazamatarendszerrel megerősített vár látogatása nem mindennapi kaland. A vár alatti parkolóból egy kisebb kaptató leküzdése után jutunk a várfalakhoz. A pénztárt a várfalon belüli új faépületben találjuk.

A várba a felújított kapun keresztül juthatunk be. Az alsóvárban található üregek közül kettő magtárként, egy esővíz gyűjtőként szolgált. A sziklába vésett szűk és meredek alagút középen három irányba oszlik: a középső a felsővárba vezet, míg a két oldalsó a felsővárat a falak alapja alatt fut át. Hátrébb található a „Mulató palota", az onnan lefelé induló alagút nincs feltárva, a legenda szerint ez a titkos járat az Egri várral kapcsolta össze Sirok várát.

Az alsóvár udvara meglepően szűkös, itt az udvaron építették fel az új, fából készült kiállítóépületet, ahol törökös dallamokra öltözhetünk be deli török vitéznek, díszes kaftánt ölthetünk, turbánt vagy fezt húzhatunk fejünkre. (A COVID-19 járványveszély miatt bizonytalan ideig szünetel ez a mókás, bár nem kifejezetten higiénikus mókázás.) A kiállításon a török kor mindennapjai elevenednek meg, főleg török fegyvereket, használati tárgyakat, rekonstruált jeleneteket láthatunk, többek közt egy korhű konyhával. Egy egész jó kis, kosztümös dokumentumfilmet nézhetünk meg a tévén.

Az udvarból egy lépcsősoron, majd egy alagúton keresztül jutunk a felsővár területére. A felsővár északi oldalán leereszkedhetünk a kazamatába, ahonnan ablakok, közelebbről lyukak a falban, nyílnak a várhoz vezető út felé. Érdemes zseblámpával felfegyverkezve meghódítanunk a várat, a járatok belseje meglehetősen sötét, sok helyen csak tapogatózva tudunk előre jutni. A sziklába vájt lépcsők néhol gigantikusan magasak, jó szolgálatot tesz a falhoz erősített lánc, melynek segítségével tudjuk magunkat felhúzni. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált, mellőle, a kilátóplatformról elragadó panorámát élvezhetünk a lábunk alatt fekvő falura és erdős, dimbes-dombos környékére.

Az épületet megéri körüljárni, hiszen érdekes sziklaalakzatok, kagylósodások kápráztatják el az idelátogatókat. A várat megkerülő sétány a bejárattól jobbra indul, táblák jelzik az útvonalat. A masszív várfalak alatt futó útról kitűnő kilátás nyílik a falura, megfigyelhetjük az érdekes növényzetet, a bizarr sziklákat, a vár túlsó oldalán barlangok is nyílnak a sziklafalban. A Várhegy déli oldalán, közvetlenül a falak alatt futó ösvény bizonytalan ideig, balesetveszély miatt zárva van (2020 július).

A romok közül fantasztikus a panoráma a környező hegyekre, tán a legérdekesebb látvány a közeli két legendákkal teli alakzat, a Barát- és az Apáca-szikla. A Bálványköveknek is hívott képződményeket a vulkáni működés és az időjárás okozta erózió alakította őket ilyen különleges formájúra. Pár lépéssel odébb a Törökasztal nevű, lapos tetejű sziklára tudunk kimenni. A Vár-hegy nyergéből mindenképpen sétáljunk el a várral ellentétes irányba a különös sziklaformációkhoz, az Országos Kéktúra Kék sáv jeleit kövessük.

 

Siroki tájház

A vár meglátogatását össze tudjuk kombinálni a falu központi részén lévő, műemléki védelem alatt álló, tájháznak berendezett egykori lakóépület megtekintésével. Maga a lakóház is jelentős épület, de a lakóház udvari homlokzata előtt végigfutó törpeoszlopos, bimbófejezetes tornác kiemelkedő értékűvé tesz a házat.

Családosoknak mindenképp ajánlott a tájházzal közös belépőt vásárolni, hiszen ott a gyerekeket játszóház várja.

Gyakorlati tudnivalók

Cím:

3332 Sirok, Vár út 1

Megközelítés:

A siroki várhegy tövében található parkolóból sorompóval lezárt, köves, szilárd burkolatú, meredek út vezet a nyeregben fekvő rétig, ahonnan balra fordulva érünk a vár bejárati kapujához. Jobbra a Bálványkövek és a Törökasztal szikláihoz jutunk az Országos Kéktúra útvonalán.

Nyitva tartás:

IV.1 – X. 31.: minden nap 10.00-18.00  

XI. 1. – III. 31: minden nap 09.00-16.00

Belépődíjak:

Felnőtt: 1600 Ft

Diák/Nyugdíjas: 800 Ft

Családi jegy: 3200 Ft

Csak a tájház: 400 Ft

6 év alatt, 70 felett ingyenes!

Parkolás: 400 Ft/nap. Legutolsó látogatásunkkor (2020 július) nem kértek pénzt a parkolásért.

Telefon:

(20) 204 6779

Részletes információ, aktualitások a siroki vár hivatalos honlapján.