A Mátraalja csillogó természeti csodája

A Mátra délnyugati részén, a szigetszerűen kiemelkedő Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek közötti Széles-kő aljában, Apc községtől nem messze fekszik a tengerszemnek hívott Széleskő-bányató. Az erdő mélyén, a hajdani andezitbánya gödrében keletkezett kristálytiszta vizű tavacskát több oldalról impozáns, 10-15 méter magas sziklafalak határolják. Partja népszerű pihenőhely, a tiltás ellenére, a veszélyre fittyet hányva, a környező sziklákról sokan ugrálnak be a jéghideg vízbe is. Autóval, egy földúton szinte egészen a tóig be tudunk hajtani, jelzett turistaút vezet a tengerszem feletti sziklák tetején lévő legszebb kilátóhelyekre.

Az apci tengerszem látogatása

A tó, melyet találóan tengerszemnek hívnak, egy klasszikus bányató, 1875-ben kezdték el a jó minőségű andezit fejtését a Nagy-Hársas és a Somlyó közti Széles-kőn. Mintegy 90 éven keresztül folyt itt az egyre nagyüzemibbé váló termelés, még kisvasutat is építettek, melyen a kővel megrakott csilléket szállították el a faluba. Az 1960-as években szűnt meg a kőbányászat, a rekultivált területen, az óriási gödör lassan megtelt csapadék- és talajvízzel, végül 1995-ben természetvédelmi oltalom alá került a Széleskő-bányató. A helyiek körében már hosszú évek óta ismert volt e rejtett kincs, az utóbbi időben már messzebbről érkező kirándulókat is vonz az egyedülálló és felettébb látványos környezet.

A tavat gyalog és autóval is megközelíthetjük, a földút végében lévő parkolótól mintegy 150 méter sétával érünk a tengerszem partjára. A rendkívül mély, 5-10 métert is elérő bányató délkeleti partjára tudunk kimenni, ez a rész lapos csak, a többi oldalt meredek, néhol függőleges sziklák keretezik. Ezen a rövid partszakaszon van tűzrakóhely is, mely hétvégén, de sokszor hétköznap is általában foglalt. Sajnos padok, asztalok egyelőre nincsenek, ezekre ne számítsunk. Mivel meglehetősen mélyen fekszik a tó, ezért árnyékra is számíthatunk, bányató lévén a tóba ugrálni, fürödni tilos és veszélyes is, bármennyire csábító is a kristálytiszta, hideg víz. Ennek ellenére az egyik sziklakiszögellésre házilag összekötözött kötél segítségével másznak fel a vakmerők, és onnan ugrálnak a vízbe. Amúgy elég nehézkes bejutni a vízbe a magas sziklaperem miatt, igaz, okosban ezt is megoldották egy, a vízbe lógatott, a parthoz erősített kötél segítségével. A tiszta víz alatt, főleg felülről nézve jól látszanak a hatalmas fatörzsek, melyek ki tudja mióta hevernek a felszín alatt. Ugyancsak a parton megfigyelhetjük a már lefejtett, de valamiért itt hagyott, hatalmas andezittömböket is.

A partról nézve, a jobb oldalon magasodó sárgás sziklafal tetejére is felmászhatunk, onnan a legszebb a kilátás a tengerszemre. Kb. 30 métert menjünk vissza azon az úton, amelyiken kijöttünk a partra, majd balra, a Piros kör jelzésű, igen meredeken meginduló ösvényre térjünk rá. A meglehetősen ijesztőnek tűnő, morzsalékos talajú, nedves időben kellemetlenül csúszós szakasz viszonylag rövid, de főleg lefelé legyünk nagyon óvatosak. Ide már jól jön egy túracipő vagy bakancs. Felérve, hamarosan egy kis ösvényen balra ki tudunk menni egy kilátópontra, innen sem rossz a panoráma, bár a növényzet miatt kissé részleges a kilátás. Menjünk tovább a Piros O jelű úton, mely rövidesen eléri a Piros + jelzésű ösvényt, melyen balra fordulva, 150 méter múlva érjük el az út bal oldalán lévő parádés kilátópontot. A tengerszemet körülölelő sziklafalak legmagasabbikának a tetején vagyunk, gyönyörűen rálátunk az apci tengerszemre, megkapóan szép az erdőktől övezett, sötéten csillogó víztükör.

Különböző térképeken lehet látni, hogy az egész tavat meg lehet kerülni egy jelzetlen úton, gyakorlottabb túrázók mehetnek arra is tovább, de egyszerűbb ugyanazon az úton visszamenni a parkolóba.

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés:

A 21-es főútról az apci lehajtónál jövünk le, majd a faluba érve, balra fordulunk Jobbágyi felé. Apc község házait elhagyva, a 3-as km tábla után nem sokkal, még a húsüzem előtt, egy, az út jobb oldalán, két boróka közt álló keresztnél jobbra kanyarodunk egy döngölt földútra. Az első Y alakú elágazásnál balra tartunk, majd feljebb, a következő elágazásnál pedig jobbra fordulva érünk a földút végén lévő parkolóhoz. A mintegy másfél kilométeres út változó minőségű, saras útviszonyok idején jobban járunk, ha a kocsit a kereszt után, a dűlőút elején hagyjuk és felsétálunk a félórára lévő bányatóhoz. Természetesen aki félti a kocsiját vagy nem biztos kezű vezető, mindenképpen nyugodtabb lesz, ha gyalog megy fel a tóhoz.

A bányató egész évben szabadon látogatható, és még egyszer hangsúlyozzuk a fürdési tilalmat.