Ljubljana nevezetességei, séta a városban

Ljubljana, Szlovénia fővárosa, hamisítatlan európai nagyváros, a délszláv, jó értelemben vett balkáni világ, a mediterrán hangulatú, jókedvű olasz zsibongás és a precíz, osztrákos rend egészséges ötvözete. 300 ezer lakosával pont elég nagyvárosias, kozmopolita, de a kisvárosi báj is átüt romantikus, autómentes, ódon utcácskáin, bájos terein. Ráadásul folyója, a festői kis hidakkal, kellemes rakpartokkal szegélyezett Ljubljanica rendkívül szervesen épül bele a városképbe. Kiemelkedő látnivaló sem hiányzik az összképből, a város önmagában megér egy kirándulást, akár egy hosszú hétvégét.

Ljubljana rövid története

Már a római kor előtt létre jött a település a fontos kereskedelmi utak metszéspontjában, az erőddel jól védhető folyóparton. A rómaiak Emona néven alapítottak itt várost, mely a népvándorlás viharában elpusztult, majd a VII. században érkeztek a később szlovénnak hívott szláv törzsek, akik a mai nevét is adták új településüknek. Az első hivatalos dokumentum 1144-ben említi, 1220 óta pedig városi jogokat is élvez, már 1282-ben Habsburg fennhatóság alá kerül, kis megszakítással több, mint hatszáz évig tart az osztrák fennhatóság.

Ausztria szerves részeként, Krajna tartomány székhelyeként, Laibach néven volt ismeretes a város, virágkorát a barokk korban élte, mai városképére is ez a stílus nyomja rá bélyegét, elsősorban a folyó és a vár közti óvárosi utcák őrizték meg legjobban a barokk korszakot. A hosszú osztrák uralom intermezzóját Napóleonnak köszönhetik, aki 1809-ben a várost tette meg új, mesterséges államalakulata, az Illír Provinciák székhelyének. Az „önálló” létet kurta négy évig élvezhette a város, 1813-ban visszakerült Ausztriához, ahonnan csak az első világháborút lezáró párizsi békeszerződésekkel létrejövő új Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejöttével szabadult ki. A később Jugoszlávia névre keresztelt államtól a II. világháborúban Olaszország, majd kapitulációja után Németország foglalja el a jelentős partizán aktivitásáról híres Ljubljanát. A háború után a szocialista Jugoszlávia Szlovénia tartományának fővárosa több mint 40 évig.

1991. június 25-e óta, a rövid, pár napos függetlenségi háború végeztével önállósodott, új ország Szlovénia büszke fővárosa.

Ljubljana fekvése, főbb kerületei

Szlovénia fővárosának képét három dolog határozza meg, a belvárost kettészelő, bájos kis hidakkal szabdalt Ljubljanica folyó, az óvárost alkotó hangulatos sétálóutcák és a fölöttük magasló középkori vár. Mindezeken felül rendkívül sok zöldterület díszíti a várost, nem véletlenül lett Európa Zöld Fővárosa 2016-ban. A belváros a Ljubljanica folyó két oldalán terül el, keleti oldalán fekszik a barokk óváros a székesegyházzal, a hosszú sétálóutcával és a felette magasló várral. A folyó másik oldalán a főként szecessziós és historizáló stílusban épített nyüzsgő belváros található, népszerű központi terével, találkozópontjával, a hármas híd tövében lévő Prešeren térrel. Nyugatra a Tivoli park felé a szocialista múlt tanúit láthatjuk, a szocreál épületekkel körülvett Köztársaság teret, környékén a múzeumi negyeddel.

A viszonylag kis alapterületű belváros megkönnyíti a turisták dolgát, szinte minden látnivaló könnyen elérhető gyalogosan is, a tömegközlekedést jószerivel nem is kell használnunk. Az óváros, a rakpartok, a belváros nagy része gyalogos- és kerékpárbarát, melyet a helyiek és a turisták is kihasználnak. A város, lakosságához mérten jóval nagyobb, pezsgőbb benyomását kelti, szép időben megtelnek a belváros vendéglátóhelyeinek teraszai, késő estig hullámzik a tömeg a rakpartokon, a szűk óvárosi utcácskákban.

Ljubljana fő látnivalói

Az óváros és a vár

A Ljubljanica folyó és hídjai

A mai főváros élete a festői szépségű Ljubljanica folyó köré szerveződik, rendkívül szoros és szerves a kapcsolat Ljubljana és folyója között. A városképet nagyban meghatározza a folyóparti sétányok, a kis hidak sorának látványa, a legmenőbb kiülős helyek, a központi piac, a város legnépszerűbb találkozópontja mind a folyóhoz köthető. A legismertebb, egyben legkülönlegesebb híd a leghíresebb szlovén építész Jože Plečnik által tervezett Hármashíd (Tromostovje), a főváros igazi központja. A folyón átívelő, báboskorláttal szegélyezett, különleges alkotás szimbolizálja a főváros két partjának, a régi óvárosnak és az új belvárosnak a találkozását. Ráadásul a hídról gyönyörűen rálátunk a házak felett tornyosuló középkori vár épületére is.

A Hármas-híd belvárosi oldalán fekvő Prešeren tér (Prešernov trg) névadója, a szlovén himnusz szerzője, a híres XIX. századi költő, melynek szobra a helyiek és a turisták közkedvelt találkozópontja. A 2019-ben új díszburkolatot kapott tér meghatározó eleme, az élénk rózsaszínűre festett homlokzatú Ferences templom barokk stílusú épülete, Francesco Robba gyönyörű oltáraival. A másik, Plečnik tervezte híd a Cipész-híd (Čevljarski most) a második gyaloghíd a Hármas-hídtól délre, melyet szintén az 1930-as évek elején építtette át a híres művész. A Hármas-hídtól észak felé a jobb oldalon húzódik a piacot a folyótól elválasztó oszlopos árkádsorral díszített apró üzletek sora, szintén Plečnik műve. A hosszú épületet középen a viszonylag új Mészárosok hídja (Mesarski most) szakítja meg. Kissé odébb pedig a város egyik jelképének számító Sárkány-híd (Zmajski most) ível át a folyón, a szecessziós stílusú híd pompás sárkányfigurái remek fotótémák.

A Sárkány-hídtól egészen a forgalmas Szent Jakab-hídig, mindkét oldali rakpart sétálóutcáján központosulnak a legnépszerűbb vendéglátóhelyek, jó időben a kellemes teraszok teljes kihasználtsággal működnek, a jó hangulat késő estig garantált.

Az óváros látnivalói

A Hármas-hídtól az oszlopos árkádsor alatt érünk ki a Vodnikov trg-re, a központi piac terére, még a vásárcsarnok épülete előtti téren, a székesegyház oldalában, főszezonban minden nap a helyi, közkedvelt éttermek, vendéglátó egységek kitelepülése a turisták és a fővárosiak közkedvelt gyülekező helye. Viszonylag kedvező áron kóstolhatjuk meg a helyi különlegességeket, általában magas minőségben. Egy kicsit olyan, mint a budapesti Gourmet fesztivál, csak belépő nélkül. A vasárnap kivételével minden nap működő klasszikus piac önmagában is megér egy látogatást, hihetetlen választékot találunk első osztályú zöldségekből, gyümölcsökből, sajtokból, helyi specialitásokból. Főleg a zöld saláta választék lenyűgöző. A csarnokban és az árkádsor kis üzleteiben pedig megkóstolhatjuk a leghíresebb ljubljanai ételt, a krajnai kolbászt.

Szent-Miklós Székesegyház (Stolnica)

Szlovénia legfontosabb szakrális épülete, a ljubljanai érsekség székesegyháza mai barokk formájában az 1700-as évek eleje óta létezik, kupoláját pedig csak 1841-ben emelték. Az eredeti gótikus templom maradványain, a velencei Andrea Pozzo tervei alapján épült katedrális belső terében érdemes szemügyre vennünk Francesco Robba gyönyörű, carrarai márványból faragott oltárát a bal oldali kereszthajóban.

Ljubljanai vár (Ljubljanski grad)

A XIII. században emelt várhoz gyalogszerrel is könnyen felsétálhatunk a piac mögötti kis utcán át, majd a Várhegy gondozott szerpentin ösvényein. A kényelmesebbek választhatják a szintén a piac mögött fekvő Krekov trg-on álló színház épületének jobb oldalától induló siklót is. Már az ókorban állt itt valamiféle erődítmény, a krajnai őrgrófok építettek itt komolyabb várat, melyet a Habsburgok erősítettek meg és építettek át nagyjából a ma is látható erőddé, elsősorban a török veszély fenyegetése miatt. A XIX. században a vastag falak által védett helyiségekben börtöncellákat alakítottak ki, többek közt egy ideig első miniszterelnökünk, gróf Batthyány Lajos is raboskodott itt 1849-ben, emlékét magyar nyelvű emléktábla is őrzi az óratoronyban.

A nagy alapterületű, ötszög alakú erőd csapóhíddal megközelíthető, tágas udvarán szabadtéri színpad, étterem, kávézó, és még játszótér is található. Amiért megéri feljönni a várba, az elsősorban a parádés kilátás a toronyból, a falakról. Tiszta időben csodásan látszanak a Kamniki-Alpok csipkézett hegyóriásai, a lábunk alatt térképszerűen kirajzolódó fővárossal. A torony alsó szintjén 3 D-s filmet nézhetünk meg a város történelméről és fejlődéséről, érdemes még megnézni az eredetileg gótikus, de később barokkizált várkápolnát is. A várban különböző tematikus, speciális, vezetett túrákat is tartanak, információk a honlapon.  A vár minden nap nyitva tart, áprilistól októberig 9-től 21 óráig, a belépő azonban nem olcsó, felnőtt jegy: 13,00 €, gyerek (7-18): 9,00 €, családi jegy: 31,00 €, ezekben már benne van a retúr sikló jegy is, anélkül valamivel olcsóbb: 10,00 / 7,00 €.

Sétálóutca – óváros

A várhegy alatti óváros hosszú utcája tulajdonképpen több hosszúkás tér összefüggő láncolata, mely a piactértől egészen a régi negyed déli részén álló Szent Jakab-templomig fut. A Hármashídhoz vezető utca és a piac közti Ciril Metodov trg a legcsendesebb része. A városháza épülete előtti Mestni trg a régi főtér, rajta Francesco Robba remekműve, a barokk stílusú Díszkút, az allegorikus szoboralakok a három krajnai folyót, a Ljubljanicát, a Szávát és a Krkát szimbolizálják. Az eredetileg reneszánsz Városházát később barokk stílusban építették át. A túlnyomórészt szépen felújított barokk épületekkel szegélyezett utca középső része a Stari trg, déli vége a bájos kisvárosi hangulatú, kissé lejtős Gornji trg.

A ljubljanai belváros nevezetességei

A Hármashíd menti Prešeren tértől a Wolfova ulicán át jutunk a századfordulós belváros meghatározó terére, a parkos Kongresni trg-re, mely nevét a Szent Szövetség 1821-ben itt tartott kongresszusáról kapta. A teret keretező impozáns házak közül kiemelkedik az 1902-ben épült, neoreneszánsz stílusú Egyetem és a tőle balra álló Filharmónia csinos épülete. A kellemes, nyugodt, platánfákkal beültetett Csillag park (Zvezda park) kitűnő alternatíva a nyüzsgő belváros után. A tér délnyugati sarkában az Orsolyarendi-templom (Uršulinska cerkev) 1726-ban emelt gyönyörű, építészeti tankönyvekbe illő, barokk kialakítású épülete áll. Impozáns főoltára szintén Francesco Robba alkotása.

A belváros déli része is tartogat néhány érdekességet, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár különleges, formabontó, kissé erődszerű épülete Jože Plečnik egyik fő műve. Másik oldalán, a trg Francoske Revolucijén áll a Teuton Lovagrend hajdani erődje, a Križanke, melyet később kolostorként működtettek, majd az 1950-es években Plečnik tervei alapján alakítottak át színházzá. Udvarán népszerű szabadtéri színpad működik a nyári kulturális fesztivál idején. Az egykori kolostorhoz tartozó kis templom barokk stílusú. A Križanke épületét a Breg rakparttal összekötő keskeny Križevniška ulica a város egyik leghangulatosabb utcája.

Jugoszláv emlékek

A szocialista Jugoszlávia szelleme elevenedik meg a kormányzati negyedben, mely a belváros forgalmas tengelye, a Slovenska cesta túloldalán, a Köztársaság téren (Trg Rupublike) központosul. A hatalmas, sivár teret hamisítatlan jugoszláv szocreál stílusú, monstrum épületek szegélyezik, többek közt az északi oldalt elfoglaló, 1950-es években épült szlovén Parlament. A Kongresni trg-től pár perces sétára északra, a Slovenska cestán áll a több mint 70 méter magas Felhőkarcoló (Nebotičnik). Ma már megmosolyogtató ez a kissé túlzónak tűnő elnevezés, de 1933-ban történt átadásakor ez a 13 emeletes épület volt Jugoszlávia legmagasabb háza. Érdemes felmenni a felső szinten működő kávézóba, a hatalmas ablakokon keresztül fantasztikus kilátás nyílik a városra, a távoli Alpok vad hegyláncára.

Múzeumi negyed

A kultúrára szomjazók sem maradnak tevékenység nélkül, Ljubljana a múzeumok és a művészeti galériák városa is egyben. Az óváros szűk utcáiban egymást érik a jól felszerelt, különböző stílusú művészeti tárgyakat kiállító, értékesítő kis galériák. A múzeumi negyed, Szlovénia nagy nemzeti közgyűjteményei szerencsére egymás közelében, a belváros északnyugati részén található.

A Szlovén Nemzeti Múzeum (Narodni muzej Slovenije) (Prešernova cesta 20) a Parlament oldalában fekvő park (Muzejski trg) túlsó felén áll, római lapidáriummal (kőtár) kiegészített gazdag régészeti kiállítása mellett természettudományi gyűjtemény is helyet kapott a neoreneszánsz épületben. Leghíresebb darabja, a II. századból származó, római kori Emonai polgár aranyozott bronzszobra, melynek másolatát a Kongresni trg-en láthatjuk. Megcsodálhatjuk még a világ legrégibb hangszerét, egy barlangi medve csontjából készült furulyát is. A természettudományi részleg leglátványosabb eleme, egy mamut teljes csontváza.

A város leggazdagabb képzőművészeti gyűjteménye a Nemzeti Galériát (Prešernova cesta 24) gazdagítja, a prágai Nemzeti Színház mintájára 1895-ben épült neoklasszicista épületben a középkortól a XX. század elejéig alkotó legjelentősebb szlovén festők és szobrászok kiemelkedő műveit láthatjuk. Az okkersárga épülettel átellenben a Modern galéria (Moderna galerija, Cankarjeva cesta 15) fehér, funkcionalista épülete áll, melyet elsősorban izgalmas időszaki kiállításai miatt érdemes meglátogatni, állandó gyűjteménye a XX. századi szlovén művészetről nyújt átfogó képet, akit érdekel, számos szocreál, propaganda művet is láthat itt.

A történelmet érdeklők számára érdemes még megnézni a Városi Múzeum (Mestni muzej, Gosposka ulica 15) modern kialakítású várostörténeti kiállítását, mely a patinás Auersperg-palotában, a Nemzeti Könyvtár mögötti utcában kapott helyet. Aki pedig az ország XX. századi történelmére kíváncsi, zarándokoljon el a gyönyörű Tivoli park szélén álló, Fischer von Erlach osztrák építész által tervezett, XVIII. századi Cekin-kastélyban berendezett Modern Szlovén Történeti Múzeumba (Celovška cesta 23), mely gazdag hadtörténeti gyűjteménnyel büszkélkedhet.

A Nemzeti Múzeumnak van még egy, három különálló múzeumban lévő részlege a Metelkova utcában, egy néprajzi kiállítás, egy iparművészeti gyűjtemény és egy kortárs művészeti galéria (Maistrova ulica1).

Egyéb látnivalók

Ha már elegünk van a főváros utcáinak nyüzsgéséből, és egy kis zöldre vágyunk, nem kell sokat mennünk, a belvárost nyugatról határoló hatalmas, árnyas Tivoli Park a lehető legjobb választás egy kis lazulásra, piknikezésre, friss levegő szívásra. Az ápolt, gondozott parkot legegyszerűbben a Prešeren térről a Čopova ulica bevásárlóutcáján, majd annak folytatásán a Cankarjeva cestán át érhetjük el, az utca végén, a Modern galériánál gyalogos aluljárón keresztül bukkanunk ki a park lámpaoszlopokkal díszített fő alléjára, mely egyenesen nekivezet a központi részen álló Tivoli kastélynak, melyben grafikai kiállítás látható. A kellemes park népszerű helyszíne a feltöltődés és sportolás mellett a művészeteknek is, promenádjain időszaki kiállításokat rendeznek időről-időre. A Tivoli Park az erdős Rožnik-hegy keleti oldalán fekszik, a kellemes, árnyas sétaútakkal sűrűn behálózott hegy a főváros zöld tüdeje, szép időben az aktív helyiek közkedvelt terepe. Délnyugati oldalán alakították ki az Állatkertet (Živalski vrt).

A Prešeren tér környéke, elsősorban a Miklošičeva cesta, a szebbnél szebb szecessziós épületek gazdag tárháza, a legszebb ház egyértelműen a 8-as számú, rózsaszínre festett homlokzatú szépséges épület, de érdemes a környéken kicsit barangolni, számtalan szép példáját találjuk a szecesszió korának.

Gyakorlati tudnivalók

Turista információs iroda 

Ljubljana jól felszerelt turista irodája (TIC) a Ljubljanica rakpartja és a Stritarjeva utca sarkán lévő épületben van, a Hármashíd tövében. Nyitva minden nap 8 -19 óra között, főszezonban este 9-ig.

Parkolás

A ljubljanai belváros utcáin szinte lehetetlen parkolóhelyet találni, ráadásul legalább 2 óránként pénzt kell dobálni az automatákba. Jegy nélkül vagy lejárt jeggyel villámgyorsan elviszik az autónkat, ne próbálkozzunk be. Keressünk olyan szállást, ahol megoldott a parkolás. A főváros két nagy, nyilvános, a központtól pár perces sétára található fizető parkolója a 600 férőhelyes, közvetlenül a vasútállomás melletti telken lévő, ill. a valamivel kisebb, de kulturáltabban kinéző, 300 autó számára alkalmas Tivoli parkoló, mely a park északi részén, a Celovška cesta mellett található. 2020-as díjak: 1,20 €/óra, 8,00 €/nap. Mindkét parkolótól 10 perc alatt a város központjában vagyunk.