Középkori óváros a Száva partja felett és az ország reprezentatív kastélya, Brdo

A Ljubljanától 20 km-re északnyugatra fekvő Kranj, Szlovénia negyedik legnagyobb városa, kapuja mindhárom alpesi hegységnek, a Júliai-Alpok, a Karavankák és a Kamniki-Alpok is könnyen megközelíthető a Száva-parti iparvárosból. A Száva és a mélyen bevágódott Kokra folyók összefolyásánál lévő, sziklás magaslaton álló, kompakt, középkori jellegű óvárosa tartogat néhány szép látnivalót, pár kilométerre északra pedig Szlovénia elsőszámú reprezentációs célú kastélya, a Brdo és csodaszép parkja vonzza a látogatókat.

Kranj rövid története

A Krisztus előtti évezredben kelták által lakott vidékre a VII. században érkeztek északról a szlovének ősei, akik a Száva és a Kokra folyó közti stratégiai jelentőségű sziklaszirten erődítményt is emeltek. A XI. században Creinának hívott település a krajnai őrgrófok székhelye lett, majd a XIII. század közepén városi rangot kapott, az akkor már Krain néven ismert város a környék legfontosabb kereskedelmi központjává fejlődött. A középkor folyamán földrengés és tüzek pusztították, de mindig újjáépült, az az óváros jelenlegi formáját a XVIII. század közepétől kapja. A XIX. század végétől gyorsütemű iparosítás kezdődött, mely a város kedvező fekvésének köszönhetően a XX. században is tovább nőtt, olyan nagyvállalatoknak ad otthont még ma is, mint az egykori Jugoszlávia legnagyobb elektronikai óriása, az Iskra. Jelenleg Szlovénia negyedik legnépesebb városa mintegy 55 000 lakossal.

Kranj látnivalói

Szerencsére Kranj iparváros jellege a két folyó közé beékelődő óváros képén egyáltalán nem látszik. A kompakt, pár utcából álló, tipikus közép-európai jellegű óváros könnyen bejárható gyalogszerrel. A Száva és a Kokra folyók közti magaslaton épült, észak-déli irányú, hosszúkás régi városrészbe a Maistrov trg-on keresztül lépünk be, de előtte érdemes egy picit körülnézni a belváros új részén, a Slovenski trg jugoszláv emlékeit megcsodálva. A teret több hatalmas szocreál, munkásmozgalmi jellegű szobor díszíti, ilyeneket mi már csak a szoborparkokban láthatunk, de itt még büszkék a kommunista Jugoszlávia emlékeire is. A tér emblematikus háza, a Városi Könyvtár, egyik homlokzatán hatalmas, rozsdás vaslemezekkel burkolt, a hátsó frontján üveggel borított modernista épülete. A tér másik felén a napóleoni időkben alapított Gimnázium 1897-ben emelt épülete áll, mellette a nyerstéglával burkolt Hotel Creina látható.

A bájos Maistrov trg már hamisítatlan óvárosi hangulatot áraszt, innen a Prešernova ulica vezet a főtérre. A legtöbb szlovén számára Kranj egybeforrott France Prešeren (1800-1849), a legnagyobb szlovén költő nevével, aki élete végefelé itt élt és alkotott, a városban halt meg, és sírja a ma már felszámolt régi temetőben van. Egyik legfontosabb verse lett később Szlovénia nemzeti himnusza. Emlékháza a saját nevéről elnevezett utcában található. A hosszúkás, utcaszerű Glavni trg (Fő tér) képezi az óváros központját, a hangulatos kávézókkal, barokk kori palotákkal szegélyezett tér egyik legszebb épülete a kis tornyos, reneszánsz kori Régi Városháza, előtte későgótikus oszlopokkal, alatta egy római szarkofággal. Jelenleg a Városi Múzeum különböző, néprajzi és régészeti kiállításainak ad otthont. (Glavni trg 4.)

A Fő teret az 1400-as években épült Szent Kancián-templom uralja, mely az ország legjelentősebb gótikus egyházi műemlékei közé tartozik. Alapzata alatt egy ószláv templom maradványait tárták fel, melyet üvegpadlón át nézhetünk meg. A plébániatemplom túloldalán lévő kis téren áll France Prešeren tekintélyt parancsoló bronzszobra, jobbra a híres szlovén építész, Jože Plečnik által tervezett árkádok díszítette Városi Színház magasodik. A térről a Cankarjeva ulicán megyünk tovább, jobbra a Szűz Mária-templom előtt Jože Plečnik újabb alkotása, egy árkádfal és egy kakassal díszített lépcsősor-kút együttese látható. Az utcácska kivezet az óváros déli csücskében álló hajdani városfalakhoz, melyeknek jelentős maradványa, a Pungert bástya. A XVI. századi torony manapság sokkal békésebb célokat szolgál, játszóházat rendeztek be benne, földszintjén kávézó-galéria. Mellette, a XV. századi eredetű, szépen felújított Szent Rókus-templom áll. A jól felszerelt játszótér után érünk ki a Kokra folyó mélyen bevágódott szurdoka fölé épített üveg kilátóteraszra, ahonnan szédítő látványt nyújt a mélyben zubogó folyó, mely innen nem messze ömlik bele a Szávába.

Kranj másik jelentős középkori épülete a Khislstein vár (Grad Khislstein), melyet a főtérrel párhuzamosan futó, Tomšičeva ulicában találunk. A krajnai őrgrófok egykori lakópalotája 1256 körül épült, de többször is átalakították, majd a XVI. században veszi meg egy Khisl nevű kereskedő, akihez a kastély jelenlegi formája is köszönhető. Figyelemre méltóak a felújított kastély udvari árkádjai, az épületben a tartományi múzeum (Gorenjski muzej) kiállításai kaptak helyet. A gyűjteményeken kívül kulturális központ és egy hangulatos kávézó is várja a látogatókat.

Kranj nem mindennapi természeti látványossága, a Kokra folyó kanyonja, melyet legegyszerűbben a fő térről, a Régi Városháza mellől nyíló Poštna ulicán át érünk el. Balra, a pizzéria elől indul a lépcsősor a mélybe, a gyors folyású Kokra felett átívelő gyaloghídhoz, ahonnan a folyó mindkét oldalán futó ösvényeken tehetünk szép sétát a különleges mikroklímájú és védett növényzetű szurdokban.

A város új, turisták előtt 2008-ban megnyitott látványossága, az óvárost keresztül-kasul átszőtt alagútrendszer. A második világháború alatt 1300 méternyi alagutat ástak ki az óváros alatti sziklában, elsősorban a fontos iparváros jellege miatt gyakori bombázások sújtotta lakosság védelme érdekében. A háború után hamar pusztulásnak indult járatokban, az 1980-as években még gombát is termesztettek, majd később teljes körűen renoválták, és megnyitották a nagyközönség előtt is. A csak vezetővel látogatható alagutakban még egy hang- és fényhatásokkal, sőt mozgással hitelessé tett óvóhelyen is átélhetjük a várost sújtó bombázásokat. Hétvégén 10, kedden és pénteken 17 órakor indulnak vezetett csoportok, jegyek a Kranjska hišában válthatók, Glavni trg2., a találkozási pont is itt van.

Az óváros északi részén, a Reginčeva ulica 9. szám alatt egy érdekes kis múzeum rejtőzik, Janez Puhar (1814-1864) szülőházában rendezték be az innovatív szlovén fotográfus emlékházát. Az üvegre történő úttörő technikájú, korai fényképek feltalálója méltatlanul ismeretlen az utókor számára. A változatos kis gyűjteményben optikai csalódást keltő játékok, korabeli eszközök, eredeti, üvegre előhívott fotók tekinthetők meg, Puhar készítette a világ első szelfijét is 1842-ben.

A város közvetlen környéke is számtalan látnivalót tartogat, a Kranjtól közvetlen nyugatra magasodó Šmarjetna gora (646 m) hegy tetején áll a Szt.Margit-templom és a Hotel Bellevue épülete, ahonnan tiszta időben állítólag Szlovénia egyötödét is látni. A parádés kilátásért nem szükséges megszenvedni, autóval is elérhető a hegytető, de több gyalogút is fut fel rá. A másik népszerű kirándulóhely, a Sveti Jošt (847 m), kéttornyú, barokk templomával koronázott hegye. A hegytetőn álló, hütteszerű vendéglő messze földön híres, kitűnő konyhájáról, szlovén gasztronómiai specialitásairól, a tágas teraszról fantasztikus panoráma nyílik a környező hegyvidékre, Kranj városára.

Turista információs iroda 

Kranj, Glavni trg 2., nyitva minden nap 9.00 – 18.00

Brdo várkastély

Szlovénia elsőszámú protokolláris vendéglátó helyszíne, a 470 hektáros természetvédelmi területen fekvő Brdo várkastély, Tito hajdani nyári rezidenciája. Egy krajnai herceg, Georg von Egg által, 1510-ben épített várkastély számos tulajdonost váltott, míg 1935-ben a jugoszláv királyi család, a Karagyorgyevicsek birtokába nem került. A második világháború után, a kommunista állam feje, Tito tette rá a kezét, saját palotájaként kezelve a tekintélyes épületet és a parkot. Szlovénia létrejöttével Brdo a fő állami protokolláris helyszínné lépett elő, itt fogadják és szállásolják el a vezető államfőket, politikusokat, uralkodókat. Jó ideig a közönség elől teljesen elzárt birtokot pár éve részben megnyitották a látogatók előtt is. A négyszögletű, sarkain zömök tornyokkal ékesített reneszánsz stílusú várkastélyban színvonalasan berendezett lakosztályok, tágas fogadóhelyiségek, szalonok találhatók, jelenleg egyéni látogatás nem lehetséges. A hatalmas park viszont jóval szabadabban látogatható, két hangulatos tó, gyönyörűen rendben tartott kertek, ligetek, allék, melléképületek sorakoznak a körbekerített, vadban gazdag természetvédelmi területen. A park olyan nagy, hogy golfkocsit bérelve is bejárhatjuk, a szlovén tájakra jellemző építmények, emeletes szénatárolók, méhkaptárak, különböző faépületek is helyet kaptak benne. A park szélén az elsőosztályú Hotel Brdo és a csupaüveg kongresszusi központ épülete áll. Lipicai lovak otthonaként szolgáló istálló, 9 lyukas golfpálya, gyakorló golfpálya, focipályák, csónakház, kis borászat, színvonalas étterem, kávézó teszi teljessé a képet.

A park egyéni látogatók előtt minden nap nyitva áll reggeltől estig. Belépő: 5,00 €, családi jegy: 12,00 €, bővebb információ a honlapon.

Felső nagy kép: Photo by Eleassar, licensed under CC BY-SA 4.0