A Keszthelyi-hegység vad sziklafolyosója

A Keszthelyi-hegység északnyugati szélén magasló, fennsíkszerű tetejű Kovácsi-hegycsoport peremén elnyúló látványos sziklaszoros, a nevezetes bazaltutca büszkén viseli a Zala megye csodája nevet. A hatalmas, sötét színű bazalttömbök közt kialakult kőfolyosó különleges látnivaló, a legszebb útvonal a sztúpájáról híres Zalaszántó mellől indul a barlangokkal, fülkékkel tűzdelt kanyonba. Útközben a hegy nyugati letörésének markáns pontját, a Holló-kő szép kilátással bíró szikláját és egy méretes, felhagyott bazaltbányát is útba ejtünk.

A túra hossza: 11,1 km, tömegközlekedéssel Zalaszántó felől plusz 7 km oda-vissza.

A túra időtartama: 2,5 óra

Szintkülönbség: 220 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

A Zalaszántótól északra, a sztúpa felé leágazó bekötőúton, az elágazásnál lévő pihenőhely, parkolásra alkalmas helyek az út mentén. Tömegközlekedéssel, Zalaszántóról egész napos túrával tervezzünk, legközelebbi buszmegálló: Zalaszántó, Ádám utca. Innen az Országos Kéktúra útvonalát követve, a vízimalom, a Szent Donát-kápolna és a buddhista sztúpa érintésével juthatunk el a pihenőhelyhez. Vindornyaszőlős vagy Nagygörbő településekről rövidebb úton, a Sárga sáv jelzésű útvonalon érhető el a sziklaszoros, de ezekbe a falvakba autóbusszal eljutni nem egyszerű feladat.

A túra jellege:

Könnyű gyalogtúra kevés szintkülönbséggel, jól jelzett turistautakon, ösvényeken. A sziklaszorosban óvatosan lépkedjünk a köveken, nedves időben csúszós lehet, a sziklafal szélét nem védi korlát. A kőbánya szélén futó ösvény korláttal védett. Útközben vízvételi lehetőség nincs. A Holló-kő tetején legyünk elővigyázatosak, szédülősök csak körültekintően mozogjanak a kiugró szikla tetején.

A túra leírása

A Zalaszántóról a sztúpához vezető bekötőút melletti pihenőhelytől indulunk, attól az elágazástól, ahol balra kell fordulni a sztúpa felé, az egyenesen tovább vezető erdészeti útra nem szabad behajtani, bár a sorompó legtöbbször nyitva áll. Tavasztól őszig rendkívül buja itt az erdő, a nedves mikroklímájú völgyecske gazdag növényvilága lenyűgöző. Balra a kocsival is járható út ágazik el a sztúpa felé, ez egyben az Országos Kéktúra útvonala is, mely tovább, jobbra vezet a Hidegkúti-major, majd a Tátika felé. Mi egyenesen a közforgalom elől lezárt erdészeti úton, a Kék + jelzéseket követve indulunk el, kb. egy km után a K+ jelek balra, egy szekérútra vezetnek.

Egyenes nyiladékban, magaslesek között, szép bükkerdőben gyalogolunk mintegy 1400 métert, mikor derékszögben, balra kanyarodunk el egy keresztező nyiladékba, a Holló-kőhőz vezető K jeleket követve. Az unalmas szakasz ösvényben ér véget, mely kivezet a Kovácsi-hegycsoport nyugati szélén lévő meredek szikla letöréshez, a Holló-kő bazaltformációjához, melynek tetejéről szép kilátás nyílik a Szántói-medencére, egészen balra még a sztúpa fehér sisakját is láthatjuk, a szemben magasló hegytetőn pedig jól kivehető Rezi várának romja. Térjünk vissza a K jelű, nyiladékban haladó úthoz, azonban félúton kanyarodjunk balra a keresztező nyiladékban, melyen ütközésig gyalogolunk. Az út végén, egy magaslesnél, jobbra fordulunk a széles földútra, balra széles rét szélén megyünk, jobbra bent az erdő fái közt terül el a lefolyástalan, elmocsarasodott Nagy-Rakottyás-tó, míg az út bal oldalán a Kis-Rakottyás-tó bújik meg. A meglehetősen sűrű aljnövényzettel körülvett, járhatatlan fűzláppal benőtt tavak kedvéért nem érdemes kitérőt tenni, az út szélén álló, kissé leharcolt állapotú információs tábláról tudhatunk meg érdekességeket a Kovácsi-hegy híres tavairól, köztük a Vad-tóról, mely közelében szintén elmegyünk majd.

Utunk beletorkollik egy keresztező, Kék jelzésű erdészeti útba, melyen balra fordulunk, majd kb. 500 méter után, balra ágazik le egy futó alakkal jelölt ösvény, melyre rátérve hamarosan kiérünk egy felhagyott bazaltbánya felső szélére. Az impozáns, kör alakú külszíni fejtés füves peremén halad korláttal védett ösvényünk, majd nyugati oldalánál balra betér az erdőbe. Keskeny, futó alakkal jelzett utunk lejteni kezd, megjelennek az első mohalepte sziklák, majd kiérünk egy idilli környezetben kialakított, padokkal, tűzrakóhellyel felszerelt erdei pihenőhelyhez. Tőle jobbra, hatalmas sziklatömbök közt bújik meg a legendákkal övezett Vadlány-lik barlang szája, a méretes bazalttornyok tetején állunk, a lent húzódó sziklaszorosba is beláthatunk. A pihenőhelytől a Sárga jelű ösvény vezet le nagy jobb kanyarral a híres bazaltutcába.

Leérve, találkozunk a keresztező Sárga sáv jelzésű úttal, melyen jobbra fordulva hatolunk be a különleges sziklaszorosba. A Kovácsi-hegycsoportot borító bazalt nyugati peremén egy ún. suvadásos letörés alakította ki a képződményt, melyet az erózió, főleg a szél csiszolt mai alakjára. A sötét színű bazaltfalak, tornyok közt húzódó árokszerű kőfolyosóban lépdelünk, az egyik sziklán „Zala megye csodája” nevű márványtábla látható. A valóban csodálatos kanyonban számos üreg, nyílás, hasadék bújik meg, a hajdani tanösvény információs tábláján a Vadlány-lik legendáját ismerhetjük meg. Bástyaszerű alakzatok közt kanyarog romantikus ösvényünk, elhagyjuk a sziklafalakat, majd enyhén lejtő úton ereszkedünk egy kőtenger mellett.

Sárga jelzésű ösvényünk végül kibukkan egy erdészeti úton, melyen jobbra fordulunk a Kék jeleket követve, a S jelzés balra megy tovább Nagygörbő felé. A széles, kőzúzalékos út elmegy a már látott régi bányaudvar mellett, majd enyhén emelkedve érünk vissza ahhoz az elágazáshoz, ahol a futó ösvényen letértünk a bánya felé. A már ismerős úton gyalogolunk az elágazásig, ahonnan a Holló-kőtől tértünk rá a széles útra, majd egyenesen megyünk tovább. Pár lépés után a jelzett út jobbra tér le egy benőtt nyiladékba, választhatunk, hogy a jelzett, de gyakran sáros, nem túl változatos K + jelű úton vagy a kényelmes, de hosszabb erdészeti úton megyünk vissza kiindulási pontunkra. Az utóbbi jobb választásnak tűnik.