Séta a Dráva-parti városban

Maribor, Szlovénia második legnagyobb városa, a szlovén Stájerország (Štajerska) kulturális és gazdasági központja, a Dráva partján fekvő hangulatos óvárosával, pezsgő életével, néhány figyelemreméltó látványosságával, a télen-nyáron kitűnő kirándulási, sport lehetőségeket nyújtó Pohorje hegység közelségével, mindenképpen megér egy látogatást. A több mint 600 éves osztrák korszak meglátszik a belvároson, a jellegzetes közép-európai hangulatú kis utcák, a csinos terek, a szépen felújított, többnyire barokk korból származó épületek, az egyetemi város lévén meglepően nyüzsgő élet, a még mindig tetten érhető „jugoszláv” feeling izgalmas elegye várja a városba látogatókat.

Maribor rövid története

Az első erődítmény 1100 körül épült a Dráva partján, Marchpurch néven, elsősorban a magyar támadások feltartóztatására. Alatta szépen lassan kifejlődött a település, mely 1254-ben kapta meg a városi rangot, majd 1282-ben került a bajor Bamberg grófoktól a Habsburg család birtokába. Az osztrák örökös tartomány, Stájerország déli részének központja volt a város egészen 1919-ig, Marburg néven. A Habsburgok által sok privilégiumhoz jutott város virágzott a középkorban, elsősorban a bor- és gabonakereskedelem révén, a Dráva parti kikötő a legforgalmasabb átrakóhelynek számított. A jelentős számú zsidó kereskedőréteg is nagyban hozzájárult a város jólétéhez, egészen a XV. század végi kiűzetésükig.

A XVI. század folyamán a sorozatos török támadások miatt a várat és a városfalakat megerősítik, melyek egészen a XVIII. század végéig állnak, maradványaik nyomát még ma is láthatjuk, elsősorban a folyó partján. Ennek ellenére az oszmán csapatok többször is feldúlták a várost, ráadásul 1680-ban pusztító pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A barokk időszakban újabb lendületet kapott a város fejlődése, rengeteg, még ma is látható épületet emeltek ekkoriban. Komoly gazdasági fellendülést jelentett az 1846-ban átadott Bécs-Trieszt vasútvonal is, 1861-ben pedig megépült a Budapestet és Marburgot összekötő vonal is. A Monarchia ideje alatt a város a szlovén többségű Dél-Stájerország székhelyévé lett, a szlovén öntudatosságot tovább növelte, hogy Martin Slomšek révén önálló püspökség alakult Marburgban. A város lakosságának kb. 80 %-a vallotta magát német anyanyelvűnek a háború kitörése előtt.

Az első világháborúban összeomló Osztrák-Magyar Monarchia itt is nagy zűrzavart okozott az új határok kijelölésében, végül több kisebb-nagyobb csatározás után, a város Maribor néven az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, a későbbi Jugoszláviához. A II. világháborúban Németországhoz csatolt város ipari létesítményeit 1945-ben tönkre bombázták a szövetséges csapatok. A város jelenleg kb. 110 000 lakosával 1991 óta az új, független Szlovénia második legnagyobb városa. 1975-ben alapították egyetemét, 2012-ben Európa kultúrfővárosa volt.

Maribor látnivalói

A kompakt, nagyrészt sétáló övezetté alakított belvárosban rövid sétával az összes nevezetességet körbesétálhatjuk. A városközpontnak három fő súlypontja van, a Glavni trg (Fő tér) a reneszánsz eredetű Városháza épületével, a Grajski trg (Vár tér) a jelenleg barokk stílusú, hajdani marburgi várral, benne a helytörténeti múzeummal, ill. a hangulatos Dráva-parti városrész, a Lent, a város leghíresebb nevezetességével, a világ legöregebb, máig termő szőlőtőkéjével. A három központi részt kis sétálóutcák sora köti össze alacsony, túlnyomórészt kétszintes házaival. A belváros északi oldalát szegélyezi a nagy kiterjedésű, gondozott Városi Park (Mestni park), mely tovább északnak igazi zöldövezetté alakul, jobbra a Piramida magaslata, balra fent pedig a Kálvária-domb emelkedik, mindkettőről szép kilátás nyílik a városra.

Glavni trg (Fő tér)

A város főterének varázsát csak a déli oldalán végigfutó, forgalmas út és a körforgalom zavarja meg, a tér közepét az 1743-ben állított Pestis-oszlop határozza meg Szűz Mária aranyozott szobrával. Az északi oldalon sorakozó paloták közül, a Városháza 1565-ben, eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd később barokkizált, erkélyes épülete a legfigyelemreméltóbb. A reneszánsz jegyeket az átjáró udvarként működő (Rotovžki trg) kétszintes árkádos rész őrizte meg leginkább.

Grajski trg (Vár tér)

A főtértől a Gosposka vagy a Vetrinjska ulicán át közelíthető meg a hajdani Vár (Grad) épülete előtti szép Grajski trg, közepén Szt. Flórián XVII. századi szobra áll, a hangulatos tér északkeleti csücskében láthatjuk a meglehetősen eklektikus stílusú Vár komplexumát. A XV. századi eredetű várból nem sok minden maradt fent, az erődöt a török veszély elmúltával, a barokk korban többször is átépítették. Legjellegzetesebb részei a saroktornyok, a barokk kápolna, a keleti oldalra néző muskátlis árkádsor és az épületben lévő gyönyörű rokokó lépcsőház, ill. a szép mennyezeti freskókkal díszített díszterem. A vár nagy részét a regionális helytörténeti múzeum, a Pokrajinski muzej kiállításai teszik ki. A gazdag régészeti részleg mellett érdekes a főúri, polgári és paraszti réteg mindennapjainak emlékét, ruházatát bemutató gyűjtemény is. Különleges látnivaló Tito marsall kitüntetésekkel gazdagon teleaggatott eredeti egyenruhája. A XVII. századi patika rekonstrukciónál pedig még bele is szagolhatunk egy-két tégelybe. Nyitva: K-Szo: 10-18, V: 10-14. Belépő: 5,00 €, diák,. nyugd.: 3,50 €.

Részletes információ a múzeum angol nyelvű honlapján.

A vár keleti oldalán fekvő Szabadság tér, trg Svobode közepét egy furcsa formájú emlékmű foglalja el, a hatalmas, bronz gömb a második világháború áldozataira emlékezik, 1975 óta áll a téren a helyiek által csak Kojak-nek becézett alkotás. A tér túlsó felén a XX. század elején épült ferences templom, vöröstéglás, ikertornyos épületét láthatjuk. A belváros északi részét szegélyező Városi park (Mestni park) kedvelt zöldterülete a város lakosságának, a botanikus kert jellegű parkot átszövi egy kis patak, egy tavacskával. A pavilon mögötti épületben Akvárium-terráriumot rendeztek be, a kis gyűjteményben piranhákat, vak barlangi halakat és néhány hüllő fajtát, ill. rovarokat láthatunk. Részletes infó a honlapjukon.

A park felett két jelentős magaslat emelkedik, mindkettőt viszonylag könnyen meg tudjuk gyalogszerrel is közelíteni, tetejükről szép kilátás tárul a városra, szép időben a Pohorje hegyeire. A jobb oldali domb, a Piramida (386 m) tetején egy fellegvár egykoron, melyet 1784-ben romboltak le, helyén kápolna áll. A másik oldalon a Kálvária-domb (375 m) magaslik, tetejét egy impozáns feszület és a Szt. Barbara-kápolna koronázza.

Maribor legjelentősebb egyházi műemléke a Maribor első püspökéről, Martin Slomšekről elnevezett téren álló, 1150 körül emelt Keresztelő Szt.János-székesegyház, melyet az évszázadok során számtalanszor építettek át, bővítettek ki. Jelenleg úgy kívül, mint belül a gótikus és a barokk stílusjegyek dominálnak. Legszebb része a gazdagon díszített gótikus szentély és a kóruspadok reliefjei.

A téren, a templommal szembeni impozáns épület az egyetem könyvtára, jobbra a Nemzeti Színház, balra pedig a Postapalota áll.

Lent – a Dráva-parti városnegyed

A folyó partján, az egykori kikötő környékén elterülő Lent, Maribor legrégebbi negyede, egyértelműen a legbohémabb városrész, rengeteg étteremmel, kocsmával, kávézóval, jó időben, a Dráva-parti vendéglátóhelyek előtti kiülős teraszok zsúfolásig megtelnek helyiekkel, turistákkal. A hátsó kis utcácskákban, sikátorokban még mindig találunk lepukkant épületeket, de ez is emeli a hely sármját. A városrészt a hajdani városfal két megmaradt tornya határolja, a nyugati oldalon, a XVI. századi, tömzsi, henger alakú Bírósági-torony (Sodni stolp), mely egykor a város fogdájaként is működött, a keleti szélen, már a hídon túl, pedig a Víztorony (Vodni stolp), mely 1555 óta szolgálta a város vízellátását, jelenleg egy egész jó vinotéka található benne.

A Bírósági torony feletti téren működik a városi piac, a Víztoronnyal szemben álló Zsidó-torony (Židovski stolp) 1465 körül épült a városfalat védő bástyaként. Nevét a közelben fekvő hajdani zsidónegyedről kapta, a városfal köti össze a XV. században épült, egykori Zsinagógával, mely Európa egyik legrégebbi zsinagógájának számít, a toronyban jelenleg fotógaléria található.

A negyed központi részén, az egykori minorita kolostor hosszú falára feltekeredve találjuk Maribor leghíresebb látnivalóját, a világ legöregebb, máig termő szőlőtőkéjét (Stara trta). A több mint 400 éves, göcsörtös növényt kovácsoltvas kerítés védi, minden ősszel, szeptember utolsó vasárnapján, nagy ünnepség keretében szüretelik le a termést, mely évjárattól függően 35-55 kg vörös szőlőt, egy ősi szlovén eredetű fajtát, a Žametovkát, jelent. Évente 20-25 l vörösbor készül belőle, melyet 2,5 dl-es, sorszámozott, művészi üvegekbe palackoznak és nem kis pénzért értékesítenek, ráadásul még egy oklevél is jár a szerencsés vásárlónak. A házban egy kis, szabadon látogatható borászati kiállítást és egy vinotékát rendeztek be. Nyitva: máj-okt.: naponta 10-20, nov-ápr.: K-V 10-18.

Rendezvények, események

Lent Fesztivál

Maribor legnagyobb, legváltozatosabb fesztiválja minden nyáron, általában június végén, több mint egy héten át tartja mozgásban a várost. 2019-ben június 21. és 29. között kerül megrendezésre. A több tízezer embert vonzó kulturális forgatag minden korosztálynak, szinte minden ízlésnek kínál programot. A rendezvény súlypontja, természetesen a Lent negyedben van, a Dráva partján állítnak fel nagy, ideiglenes színpadokat, a programok egy része fizetős, nagynevű előadók koncertjei főleg, más részük ingyenes, de a remek hangulat, a minőségi dínom-dánom, a jó borok, ételek miatt felejthetetlen élmény minden vendégnek. Részletes infó az angol nyelvű honlapon.

Öreg Szőlő Fesztiválja

A másik jelentős esemény a Stara trta szüretjéhez kapcsolódik, a szeptember utolsó vasárnapján, 2019-ben, szeptember 22-én tartott szüret előtt már 10 napja tartó rendezvényen minden a borról szól. Szlovénia legjelentősebb borászai gyűlnek össze a városban, kóstoltatva nedűiket, színes, változatos kulturális, gasztronómiai programok kavalkádja tarja izgalomban a város lakóit és a turistákat. Infó a honlapon.

Gyakorlati tudnivalók

Turista Információs Iroda: TIC, Partizanska cesta 6a, a vöröstéglás ferences templom főhomlokzata előtti pavilonban. Nyitva: Ápr. – okt.: H-P 9.00 – 19.00, Szo, V, ünnepnap: 9.00 -17.00, Nov. – márc.: H-P 9.00 – 18.00, Szo, V, ünnepnap: 10.00 -15.00.

Parkolás: A belváros utcáin mindenhol fizetős a parkolás, hétfőtől péntekig 8-tól 17 óráig. Több, viszonylag kedvező árú parkolóházat találunk a városban, az utat jól kihelyezett táblák mutatják. Az utcán való parkolás díja általában 1,00 €/óra, a garázsokban 1,00-1,50 €/óra díjat számítanak fel.

Bevásárlás: A belváros sétálóutcáiban rengeteg kisebb üzletet találunk, főleg a Gosposka ulicán, a Dráva túlpartján, a Tito-híd tövében fekszik a város legnagyobb bevásárlóközpontja, az Europark. A számtalan üzletet felsorakoztató komplexum ingyenes parkolással és este 9-ig történő nyitvatartással vonzza a vásárlókat, vasárnap is nyitva délután 3-ig. A pláza a belvárosból a Régi-hídon vagy az új, a Tito-hídon át gyalogosan is megközelíthető.