Barangolások a Muravidéken

A kelet-szlovéniai Muravidék (Pomurje) számunkra igazán ismerős táj, lágyan hullámzó, szőlőkkel, gyümölcsösekkel borított dombvidéke a zalai dombság folytatása, a Mura-folyó széles, lapályos, mocsaras síksága klasszikus pannon tájakat idéz népi építészetével, végeláthatatlan kukorica és napraforgó tábláival. A Muravidék fővárosa Muraszombat várkastélyán és szép parkján kívül nem sok izgalmat nyújt, a magyar határ menti Lendva tipikus magyar kisváros benyomását kelti, vára és szőlőhegye az új Vinarium toronnyal vonzó úti cél. A régió első számú turisztikai célpontja, a magyarok körében is méltán népszerű Moravske Toplice fürdőkomplexuma, de a lendvai termálfürdőt is sokan látogatják. A természeti szépségek közül elsősorban a Mura-folyó érintetlen környezete emelhető ki, de a Bakónaki-tó is kedvelt kirándulóhely. A Muravidéken számos régi templom díszíti a faluképet, a két legjelentősebb, a csodás középkori freskókkal ékesített mártonhelyi gótikus templom és a Jože Plečnik által extravagánsan átalakított bogojinai templom.

A Muravidék látogatása

A hajdan a történelmi Magyarországhoz tartozó Muravidék a magyar határtól Ausztriáig nyúló Mura menti síkságot és az azt északról és délről határoló dombvidéket jelenti. Az egykor Vas és Zala vármegye részét képező vidéken ma már többségben vannak a szlovén anyanyelvű lakosok, magyarokat csak a magyar határ menti 5-15 km-es sávban elterülő falvakban találunk, melyek néprajzilag az Őrség, ill. a Hetés tájegységhez tartoznak. A muravidéki magyarság kulturális központja Lendva, régi nevén Alsólendva. Precízen meghatározva, a szlovének a Muravidékbe (Pomurje) beleértik a folyó mindkét oldalán fekvő dombságot is, nekünk, magyaroknak a Muravidék csak a régi magyar határokon belüli, azaz a Murától északra lévő területeket, a hajdani Vas és Zala vármegyékhez tartozó részeket jelenti, a szlovénok ezt Prekmurjének, Murántúlnak hívják, erről írunk mi is. Mivel a Muravidék ezer éven át magyar fennhatóság alatt állt, az itt élő szlovének izoláltan éltek az amúgy többnyire osztrák uralom alatt élő társaiktól, így olyan sajátságos nyelvjárás alakult ki itt, hogy a Szlovénia központi részén élők alig értik és furcsának is tartják a muravidéki szlovének beszédét. Természetesen idővel egyre jobban beleolvad az itteni vend nyelvjárás a többségi szlovén, irodalmi nyelvbe.

Magyarországról legkönnyebben az M7/M70 autópályán juthatunk el a Muravidékre, ha csak idáig jövünk, úgy érdemes Tornyiszentmiklósnál, a régi határátkelőn jönni, így megspóroljuk a viszonylag drága szlovén pályamatricát. A Muravidéken átvágó, Mariborba tartó A5 sztráda a fő tranzitút, de a vele nagyjából párhuzamosan haladó Lendvát Muraszombattal összekötő, jó minőségű 442-es főútról minden látnivalót könnyen el tudunk érni. A Mura-folyó közvetlen környéke pedig a pálya és a folyó közti 443-as főútról közelíthető meg legegyszerűbben.

A Muravidék legfontosabb látnivalói

A régió székhelye a közel 20 000 lakosú Muraszombat (Murska Sobota), jól csengő magyar neve ellenére már alig hallunk magyar szót utcáin, ráadásul régi központja teljesen átalakult a szocialista városfejlesztésnek köszönhetően, nyári estéken meglepően nyüzsgő belvárosa igazi retró jugoszláv hangulatot áraszt. Legjelentősebb nevezetessége a hatalmas, szépen gondozott városi park közepén álló Szapáry-várkastély, melynek mai formája reneszánsz és barokk stílusjegyeket mutat. Díszes főkapuja a barokk építészet értékes példája, az épületben működő kulturális központban helyet kapott egy helytörténeti kiállítás is, és megtekinthető a kápolna és a barokk, freskókkal díszített szalon is. A kastély parkjában számos tölgyfaóriás biztosítja az árnyékot, játszóterek, kis kacsaúsztató tó, pihenőpadok biztosítják a kellemes kikapcsolódást. Az egyházi épületek kedvelőinek érdemes megnézni a parkkal szemben álló neogótikus evangélikus templomot, melynek belső tere a magyar szecesszió jegyeit tükrözi. A város legrégebbi temploma, a többször átalakított, katolikus Szent Miklós-plébániatemplom kissé eldugva, a város déli részén magaslik, legrégebbi része a harangtorony, szentélye is megőrizte eredeti gótikus stílusjegyeit.

Muravidék legszebb középkori szakrális épülete egyértelműen a várostól 3 km-re északra fekvő mártonhelyi (Martjanci) Szent Márton-templom. A fehérre festett, egyhajós, gótikus templom a XIV. század végén épült, teljesen körüljárható, gyönyörű a szentély része is, a déli falon középkori freskómaradványokat fedezhetünk fel. Az igazi csoda, azonban a templom elbűvölő belső tere, legértékesebb része a gazdagon festett szentély, a felirat szerint 1392-ben építtette Aquila János és a színes freskók is az ő nevéhez fűződnek. Hazánkban, az Őrségben fekvő, nagy becsben tartott veleméri templom falfestményeit is ő festette valamivel korábban. Itt, a Szent Márton-templom szentélyében teljesedett ki művészete, a jó állapotban fennmaradt falfestmények a Szent György legendát ábrázolják többek között, de a kor divatjának szellemében, ahogy Veleméren is, a festő saját magát is ábrázolta kézművesként, a kezében írott szalagot tartva. A XVIII. század elején a templomot barokk stílusban újították fel, ami egész jól harmonizál a gótikus szentéllyel. Főoltárát, a Szent Márton szoborral, a híres szlovén építész, Jože Plečnik tervezte 1925-ben.

Martjanciból induljunk kelet felé a 442-es úton, 2 km múlva érjük el a régió első számú turisztikai célpontját, a Moravske Toplice üdülőtelepen kialakított Terme 3000 termál- és élményfürdőt, mely minden korosztálynak tökéletes vizes kikapcsolódást nyújt. A komplexumról itt írunk bővebben.

Alsómaráctól (Moravske Toplice) a második falu, Lendva felé, Bogojina (Bagonya), melynek északi szélén Szlovénia egyik leghíresebb egyházi épületét, az Urunk mennybemenetelének templomát találjuk. A már messziről látható, jellegzetes tornyú templom előtti, virágos kertű paplak mellett parkolhatunk. A középkori eredetű kis templomot a zseniális szlovén építész, Jože Plečnik tervezte és építette át 1924 és 1927 között. A rendkívül jól sikerült átépítés során kitűnően megtalálta és ötvözte sajátos, modern stílusát és formanyelvezetét a helyi építészeti örökséggel. A régi és az új találkozásából egy remekül harmonizáló mestermunka született, mely Európában is párját ritkítja. Az eredeti szentélyt és a templom arányait megőrizve hozta létre a különleges, rusztikus és bizánci stílust ötvöző szakrális épületet. A templom belső terének végleges kialakítása csak a háború után történt meg, az idős művész, otthonából, Ljubljanából irányította a munkálatokat. 1954 nyarán szentelték fel végül a templomot, Plečnik sohasem látta a teljesen berendezett épületet.

A templom legjellegzetesebb része kerek, oszlopokkal tagolt harangtornya, melynek tetejéből egy kisebb torony emelkedik ki. Érdemes körüljárni a kukoricatáblák szélén fekvő épületet, azonban a belső tér tartogatja a legmeglepőbb elemeket. A déli főhomlokzaton egy magas oszlopon, védő karjait kitáró Krisztus alakja áll. A belső tér legjellemzőbb elemei az oszlopok, a baldachinos főoltárt a művész által nagyra tartott helyi, filóci kerámiák díszítik, kissé szokatlanul, de a gerendákból épült és deszkákkal lezárt mennyezeten is kerámiatányérok sorakoznak. A templom általában nyitva tart és szabadon látogatható, ha nem főszezonban érkezünk, érdemes előtte érdeklődni a Moravske toplicei turista irodában.

Tovább indulva Lendva felé, az első település, melyet jobbra egy bekötő úton érünk el a híres fazekas falu, a fekete kerámiáiról nevezetes Filóc (Filovci), ahol a zsúptetős szabadtéri múzeumban ismerkedhetünk meg a helyi fazekasok termékeivel, életével. Innen már csak pár km, a jelentős számú magyar lakossággal rendelkező Dobronak (Dobrovnik), melynek első számú kirándulóhelye, a kb. 2 km-re az erdős dombok közt fekvő kis mesterséges tavacska, a Bakónaki-tó (Bukovniško jezero). Annyira népszerű úti cél, hogy a parkolóban még fizetni is kell. Kis turista irodát, büfét, fagyizót, játszóteret találunk a parkoló mellett, ahonnan pár perc alatt sétálhatunk el a Bakónaki-patak felduzzasztásával kialakított, nyugodt, idilli fekvésű tóhoz. Mielőtt a tóhoz érnénk, forduljunk el balra a Szent Vid-kápolnához, melynek közelében a gyógyító és csodatevő hatású forrás hűs vizéből olthatjuk szomjunkat. A hagyomány szerint elsősorban a szembetegségekre van jó hatással a forrás vize, azt sajnos nem tudtuk meg, hogy inni kell belőle vagy esetleg a szemet öblögetni, de úgy éreztük egyik sem árt. A hűs erdőben Energiaparkot is létrehoztak, a tábla szerint összesen 26 energiaponton telítődhetünk fel, melyek nagy része a kápolna és a forrás körül koncentrálódik. A gyerekek számára Meseparkot is kialakítottak, a több állomásból álló körúton négy különböző helyi legendákra épülő mesefigurát találunk, lefotózásukkal a helyi információs irodában kisebb ajándékot is kapnak a gyerkőcök. Az állomások tábláin a meséket, legendákat magyar nyelven is olvashatjuk. A parkoló és a tó közti út mentén pedig kalandparkban is próbára tehetjük bátorságunkat.

Dobronak másik, új nevezetessége igazi siker történet, a falu déli határában építették fel Közép-Európa legnagyobb orchideatermesztő kertészetét (Ocean Orchids), a kereskedelmi célokra szánt hatalmas melegágyak mellett Trópusi kertet (Tropski vrt) alakítottak ki, a 350 négyzetméteres dzsungelban a mintegy 200 féle orchidea mellett a világ számos tájáról származó trópusi növényeket csodálhatunk természetes környezetükben. Minden nap nyitva tartanak, a belépő 5,00 €, 15 éven alul ingyenes! Részletes infók a honlapjukon, magyarul is.

Dobronaktól 15 kilométer a Muravidék magyarságának kulturális központja, Lendva, a festői szőlőhegyek aljában fekvő városról bővebben itt írunk.

A Muravidék egyéb látnivalói

A régió legfontosabb természeti értéke a Mura-folyó páratlan ökoszisztémája, holtágai és kiterjedt ártéri erdei, melyek a Natura 2000 védettsége alatt állnak. A több száz növény, és a mintegy 200 különböző fajta madár közül számos veszélyeztetett faj is él itt, többek közt környék a jégmadarak legnagyobb költőhelye Szlovéniában. Részt vehetünk vadvízi evezésen, inkább vezetővel, csoportosan ajánljuk a kajakozást, kenuzást, a folyó meglehetősen gyors folyású. A part kiemelkedő kirándulóhelye, az Ižakovci falucska közelében fekvő, ún. Szerelemsziget (Otok ljubezni). A romantikus, ártéri erdőbe ágyazott üdülőtelep valójában nem igazi szigeten van, hanem a Mura és egy holtága közti széles földnyelven. Találunk itt helyi specialitásokat kínáló éttermet, kissé feljebb a folyón egy régi fürdőhelyet (Koupanca), a fő látnivaló a két, egy kisebb és egy nagyobb csónakból álló, máig működőképes hajómalom, melyet meg is lehet nézni. Az előtte álló épületben állandó néprajzi kiállítás tekinthető meg korabeli szerszámokkal gazdagítva. Száz éve még több mint száz vízimalom működött a folyón, mára csupán kettő maradt belőlük, a másik, kissé feljebb, Veržej falunál, a Babič-féle malom. A malomtól nem messze egy régi, a környékre jellemző gyalogos komp (Brod) segíti az átkelést a Mura túloldalára.

Muraszombattól 7 km-re délkeletre, Beltinci (Belatinc) két, egymással szemben álló látnivalóval is büszkélkedhet, a középkori alapokra épült Bánffy-Zichy várkastély barokk stílusú épületével szemben áll a szépen felújított, 1742-ben épült, a XIX. század végén átalakított, jellegzetes sárga-fehér csíkos homlokzatú Szent László-templom, mely két henger alakú tornyával igazán figyelemreméltó épület. A felújított kastély jelenleg különböző rendezvények színhelye, és egy kis turista információs irodát is kialakítottak benne.

A középkori templomok kedvelőinek érdemes még Bántornyára (Turnišče) is elzarándokolniuk, a cipészmestereiről híres falu déli szélén, a főút mellett találjuk a Nagyboldogasszony-templomot, mely két épületből áll. A középkori ótemplom a XIII. század második felében, az új templom pedig a XX. század elején épült. Az Árpád-kori templomot Aquila János freskói díszítik, közülük a Szent László legendát ábrázoló a leghíresebb, a művész a veleméri templomhoz hasonlóan itt is megfestette a köpenyes Madonna alakját. A falfestményeket az 1383-as évszámmal látták el.

Tavasztól őszig a Muravidék egyik legjellegzetesebb madara, a fehér gólya, szinte minden faluban találunk egy-két fészket, a kiterjedt lápos vidék közepén fekvő Velika Polana pedig hivatalosan is Európai Gólya Falu, mintegy tíz fészkével.

A Mura síkságától északra fekvő hullámos dombvidéket, mely egészen a magyar és osztrák határig felnyúlik Goričkónak hívják, ami magyarul egyszerűen Felvidéket jelent. A terület magyar határ menti része az Őrség szerves részét képezte, többnyire magyarok lakta falvakkal, két legfontosabb látnivalójáról a felsőlendvai várról és a selói középkori körtemplomról bővebben ebben a cikkünkben írunk.

Muravidéki gasztronómiai jellegzetességek

A régió, hazánk hasonló tájegységeitől eltérően kitűnően el van látva vendéglátóhelyekkel, szinte minden második faluban találunk egy jó éttermet, vendéglőt, köztük egészen jókat is. A helyi konyha nagy hasonlóságot mutat a klasszikus magyar gasztronómiával. Két emblematikus ételt emelnénk ki, a bograč, ami tulajdonképpen a mi bográcsban főtt pörköltünkhöz hasonlít legjobban és a prekmurska gibanica, a muravidéki százrétű béles, mely különböző ízesítésekkel kapható. A Lendva-vidék és a Goričko, kitűnő fehérborai pedig felteszik a pontot az i-re.