Természetközeli, izgalmas szurdoktúra

Karintia déli részén, Hermagortól nem messze, a Karni-Alpokban található a 4,5 km hosszú látványos, izgalmas Garnitzenklamm szurdok, mely előkelő helyet foglal el a természeti csodákban nem szűkölködő tartomány turisztikai látnivalóinak hosszú sorában. A négy, különböző nehézségű szakaszból álló útvonal, mely egyben geológiai tanösvény is, végigvezet a számtalan vízeséssel tarkított, gigantikus, függőleges sziklafalak által határolt szoroson. A Garnitzenklamm egyedisége és szépsége főleg abban áll, hogy a megszokottól eltérően itt nem találunk annyi műtárgyat, járdát, pallót, mint a többi híres, kiépített szurdokban, jóval természetközelibb az élmény, az utolsó szakasz pedig már igazi kihívás a túrázók számára drótkötéllel biztosított, sziklafalba vágott szédítő ösvényeivel.

A túra hossza: 10,7 km

A túra időtartama: 4,5 óra

Az első szakasz végéig kb. 40 perc, a másodikig kb. 1,5 óra, a harmadikig 2 óra 15 perc, a szurdok végéig kb. 2 óra 45 perc.

Szintkülönbség: 900 méter fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Garnitzenklamm, a bejáratnál lévő nagy parkoló. Megközelíthető Hermagorból az Eggeralmstrassén át, Möderndorfon keresztül. A falut elhagyva, a híd után, ahol az út élesen balra felfelé kanyarodik, közvetlenül a Klammwirt vendéglő után találjuk, jobbra letérve, a szurdok bejáratánál kialakított, szabadon használható parkolót.

A túra jellege:

A teljes útvonal, azaz mind a négy szakasz végigjárása nehéz túrának számít, főleg a negyedik rész fárasztó, ezt csak gyakorlott, biztos lépésű, nem szédülős túrázóknak ajánljuk. A végig a zúgó patak feletti sziklafalba vágott út csak drótkötéllel biztosított, a sziklák mindig nedvesek és csúszósak, folyamatosan figyelni és koncentrálni kell, ráadásul ugyanott kell visszajönni is. Az első szakasz gyerekekkel is biztonságosan teljesíthető, a második és a harmadik rész már hamisítatlan alpesi terep, kevés korláttal, sok drótkötéllel, sziklába vájt, meredek lépcsősorokkal, rengeteg híddal. Az útvonal végig jól jelzett, kitáblázott, a jelzett ösvényről életveszélyes letérni! Csapadékos, nedves időben a veszélyek megsokszorozódhatnak, ilyenkor inkább más programot válasszunk. Magashegységi terepnek megfelelő lábbeliben, túracipőben, bakancsban menjünk. Térerőre ne számítsunk! A harmadik szakasz végétől induló visszaút különösebb nehézségeket nem rejteget, a St.Urbani-templomnál van pár drótköteles, sziklás rész, a szakadék szélén óvatosan nézelődjük.

Nyitvatartás, belépő:

Május végétől szeptember végéig, időjárástól függően minden nap nyitva a szurdok, de kisebb-nagyobb lezárások bármikor lehetnek. Pl. 2020-ban az augusztus 30-i özönvíz után, a szezonra már lezárták a szorost. Nagyobb viharok, áradások után általában pár napig, amíg végigvizsgálják a biztosításokat, az útvonal állapotát, zárva tartják. Érdemes a hivatalos honlapon utána nézni az aktuális híreknek.

Belépő: 5,30 €, gyerek: 2,00 €, kedv.: 4,00 € (pl. Kärnten Card)

A túra leírása

Miután megvettük a belépőjegyet a kassza házikójában, kapunk egy elég jól használható térképes ismertetőt is, induljunk el a parkolón keresztül a szurdok bejárata felé (630 m). Hamarosan már látjuk is jobbról, kísérőnk, a Garnitzenbach simára lecsiszolt sziklákkal teli medrét. A piros-fehér-pirossal jelzett, 484. számú turistaút kísér minket végig a szurdokon. Elmegyünk egy gát mellett, majd a lépcsők tetejéről feltárul előttünk a Garnitzenklamm alsó, szélesebb szakaszának látványa. A túlparton lévő függőleges sziklafalon sziklamászókat figyelhetünk meg, a kristálytiszta vizű patakhoz le is tudunk menni. Pár perc után, köves ösvényükről előtűnik az egyes számú híd, összesen kilenc számozott híd ível át a patakon, a szurdokban.

Átkelünk a patak hatalmas sziklatömbökkel és hordalékkal borított medre fölött, szemben monumentális, sima, függőleges sziklafal vonzza tekintetünket, a tetején áll a kis St.Urbani-templom, ott fogunk majd visszajönni. Korláttal biztosított fajárdák sorozata következik, majd egy kalandos erdei szakasz jön gyökerekkel szabdalt ösvényen, méretes sziklák közt kanyargunk le-föl a fák között. A szurdokon átvezető út egyben a geológiai tanösvény (Geo-Trail) útvonala, a több helyen is kirakott, háromnyelvű információs táblákról sok mindent megtudhatunk a környék földtani jellemzőiről, védett értékeiről, kialakulásuk történetéről. A második hídon átkelünk a túlpartra, és pár perc múlva elérjük az egyik leglátványosabb részt, a bővizű, impozáns, nagy vízesést. sziklás ösvényünk emelkedni kezd, kiér az Idawarte (740 m) kilátópontjára, kisebb, 6 éven aluli gyerekekkel idáig javasoljuk a kirándulást, innét fárasztóbb,  sziklás terepen megy tovább az út. Egy újabb erdős szakasz után magas, aláhajló sziklafalak tövébe érünk, átbújunk egy hasadékon, majd drótkötéllel biztosított, morzsalékos ösvényen hatolunk be egyre mélyebbre a szűk kanyonba. Szépen belátunk a pár méter széles, vad, zúgókkal teli mederbe. A harmadik hídnál (782 m) ér véget az első szakasz.

A másik partra érve felkapaszkodunk a Franzenswarte (791 m) kilátóponthoz, ahonnan remek kilátás nyílik a sziklafalak közé mélyen bevágódott, türkizzöld színű patakra. A második szakasz már jóval izgalmasabb, az út nagy része drótkötéllel biztosított, a kritikusabb részeken korláttal is védett. Zuhatagok, zúgók felett járunk a vad szorosban, a sziklafalba vágott ösvényen, máshol fapallók során át. A negyedik híd után kissé megszelídül, kiszélesedik a völgy, le is tudunk menni ejtőzni egyet a köves partra. Az ötödik hídnál ér véget a második szakasz (886 m), a hídon átkelve a 485-ös turistaúton (Steinwenderweg) tudunk visszamenni az erdőn keresztül a St.Urbani-templom, ill. a parkoló felé. Amennyiben folytatjuk a szurdoktúránkat, úgy ne menjünk át a hídon, bújjunk át alatta, ahol egyből kalandosan indul a harmadik szakasz.

A sziklafalhoz erősített drótkötélbe kapaszkodva, vaskampókon lépdelve jutunk át egy trükkös részen, majd erdei úton érjük el a kis menedékházikót (909 m). Ösvényünk lemegy a sziklafalak közé szorult patak partjára, nagy köveken lépdelve, a drótkötelet fogva küzdjük le a látványos szakaszt. Előttünk látszik már a hatodik híd, melyet viharvert lépcsőkön közelítünk meg. Aláhajló falak tövében, drótkötéllel biztosított sziklapárkányon érjük el a meredek lépcsős hetedik hidat. A következő hídig kissé kiszélesedik a vadromantikus szurdok, a nyolcadik hídhoz, a változatosság kedvéért egy rövid létra megmászásával jutunk. Pár perc múlva ismét szűkül a kanyon, a pár méter keskeny hasadékban haragosan zúg a patak, megcsavarodva töri át a simára csiszolt sziklákat, hangosan robogva szakad le a vízeséseken, egy korláttal védett sziklaperemről nagyszerű kilátást élvezhetünk a vad természeti csodára.

A kilencedik híd után egy kis mellékpatak gázlóján, egy kifeszített láncba kapaszkodva bukdácsolunk át, majd kiérünk egy széles, murvás útra, ahol véget ér a harmadik rész (1045 m), itt jobbra kanyarodva tudunk visszamenni a bejárat felé. De előtte ne hagyjuk ki az igazi izgalmakat tartogató, technikás, kalandos utolsó szakaszt. A negyedik szakasz végig szorosan követi a patak medrét, többnyire a meredek sziklafalba vágott, drótkötéllel biztosított ösvényen kapaszkodunk a szó szoros értelmében, egyre feljebb. Néhol meglehetősen ijesztőnek, járhatatlannak tűnik az út, de odaérve mindig látjuk hová kell lépni, mibe kell kapaszkodni. Alattunk vízesések, zúgók sora, hangosan fortyogva robog a patak. Hamarosan előtűnik a szurdokot lezáró gát a vízeséssel, melynek tetejéhez (1126 m) könnyen járható köves ösvényen érünk. A jelzőtáblás útelágazástól felfelé szépen kiszélesedik a Garnitzenbach völgye, a 484-es út követi a patakot, a Garnitzenalm felé, míg a 410-es út a Kühweger Almhoz kapaszkodik fel. Visszafordulunk és ugyanazon az úton ereszkedünk le a negyedik szakasz elejéhez, a murvás út kanyarulatához, ahol balra fordulva megyünk tovább a bejárat irányába, a St.Urbani-templom felé.

Egy patak folyik át az úton, a köveken lépdelve tudunk átkelni rajta, a hegyoldalba vágott utunk ezután kényelmesen, szintet tartva fut északkelet felé, majd pár hajtűkanyarral ereszkedik lejjebb. Pazar kilátás nyílik a mélyben fekvő szurdokra és a szemben álló függőleges sziklafal tetején lévő templomocskára. A sárga színű jelzőtáblánál jobbra térünk le a murvás útról a 410-es turistaútra, elmegyünk egy feszület mellett, majd 10 perc ereszkedés után az újabb elágazásnál jobbra tartunk a St.Urbani-Kirche felé. Köves, gyökeres ösvényen kapaszkodunk fel a sziklafal peremén épült kis Szt.Orbán-templom fazsindelyes tornyú épületéhez (879 m). A szakadék széléről parádés panoráma nyílik a szurdokra a nagy vízeséssel, észak felé pedig a Gail-völgyi-Alpok vonulatára látunk rá. Elhagyjuk a templomot a tovább haladó, lejtős ösvényen, mely egy nagy bal kanyarral ér le egy kereszt melletti, táblás útelágazáshoz, ahol élesen jobbra fordulva megyünk lefelé. Ösvényünk becsatlakozik a 410-es turistaútba, melyen jobbra térünk. Negyedórás kényelmes ereszkedés után lejutunk egy keresztező murvás útra, melyen jobbra fordulva érünk le egy ház mellett az Eggeralmstrasse aszfaltos útjára. Útközben szép kilátást élvezhetünk a Dobratsch hegytömbjére. A kocsiúton jobbra kanyarodva pár perc alatt sétálunk vissza kiindulási pontunkra, a Garnitzenklamm bejáratához. Túránkat a hangulatos Klammwirt vendéglőben pihenhetjük ki.