A Júliai-Alpok legnépszerűbb vízesése

A zuhatagokban bővelkedő Szlovénia legismertebb vízesése a festői Bohinji-tó nyugati oldalán tornyosuló sziklakatlanban található. A könnyen megközelíthető, smaragdzöld színű Száva-vízesés (Slap Savica) egy mintegy 60 méter magas, ferde sziklafalról zubog le, terjedelmes vízpára felhőkkel borítva be a környéket.

A túra hossza: 1700 m, oda-vissza

A túra időtartama: 1 óra

Szintkülönbség: 130 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Koča pri Savici fogadó melletti nagy parkoló, megközelíthető a Bohinji-tó déli oldalán futó országúton Ukanc településig, majd tovább a Slap Savica táblákat követve a keskeny aszfaltos úton. A nyári főszezonban menetrend szerinti autóbuszok is feljönnek a tótól.

A túra jellege:

Könnyű gyaloglás eleinte széles, murvás gyalogúton, majd hosszú kő lépcsősorokon. Egy-két pihenőpadon tudunk szusszanni egyet.

Gyakorlati tudnivalók

A vízeséshez általában egész évben minden nap fel lehet menni, de főszezonban, áprilistől októberig, reggeltől estig belépődíjat szednek, és a parkolásért is fizetni kell.

Belépő: 3,00 €, gyerek (7-14): 1,50 €, diák, nyugd. (65+): 2,50 €

Parkolás (2019): 4,00 €/3 óra, ennyi idő elég a vízesés látogatásához és még egy gyors ebéd, pár ital is belefér valamelyik étteremben.

A vízesés látogatása

Az aszfaltút végén, az árnyas parkolónál két vendéglátóhelyet is találunk, a régebbi, a kőből épült, a Koča pri Savici menedékház, az újabb hely az Okrepčevalnica Savica vendéglő látványos faépülete. Az ételek minősége egyik helyen sem rossz, időnként a tömeg lehet zavaró. A vízeséshez vezető turistaút a fából épült étterem mellett vezet el.

A Száva-vízesés Szlovénia harmadik leglátogatottabb nevezetessége, mivel viszonylag könnyen megközelíthető, szép nyári napokon meglehetősen illúzióromboló tud lenni a tömeg. Amennyiben tehetjük, nyáron, napos időben, jöjjünk kora délelőtt, nagyjából 10 óráig megsüti a nap a zuhatagot, mesés szivárványt képezve.

A hosszú Száva-folyó Belgrádnál ömlik a Dunába, két fő ága Bled alatt egyesül, az északi, a Sava Dolinka Kranjska Gora környékén ered, míg a déli ág, a Sava Bohinjka a Bohinji-tóból ömlik ki. A tavat a Savica táplálja, ennek a nagyobbik ága, a Velika Savica forrása robban ki egy karsztbarlangból, mely a Savica-vízesésben kerül napvilágra.

Széles, kényelmes, kavicsos sétaúton gyaloglunk, jobbra a Mala Savica sziklás medre mentén, a kassza épületéig. A belépő kifizetése után kis kőhídon keresztezzük a Mala Savica vízfolyását, majd hangulatos bükkerdőben kezdjük meg fárasztó kapaszkodásunkat az 550 kőlépcsőből álló úton. Időnként megnyílik a táj, felcsillan a Bohinji-tó víztükre a mélyben. Feljebb egy nagy kanyar után érünk az út végére, ahonnan megcsodálhatjuk a 60 méter magas, ferde sziklafalon lezúduló zuhatagot. A vízhozam változó, a leglátványosabb tavasz végén, ahogy megyünk bele a nyárba, egyre kevesebb lesz a víz, de azért szinte sosem okoz csalódást a dübörgő vízesés. A folyó egy karsztbarlangból tör elő, de ez alulról nem látszik, a fehéren tajtékzó víz egy smaragdzöld színű medencébe zuhog, aztán egy újabb lépcsőben folytatja útját a mélyben.

Készüljünk fel a mindent beborító vízpárára, hűvösebb időben jól jön az esőkabát, vízálló dzseki, természetesen a fotóobjektíveket, mobiltelefonokat sem kíméli a vízfelhő. Miután kigyönyörködtük magunkat, csúcsidőben kivártuk sorunkat az obligát fényképek elkészítésére, ugyanazon az úton menjünk vissza a vendéglőkhöz, kiindulási pontunkra.