Szűk hasadékok, sziklafalra erősített galériák, barlangok, dzsungelszerű mikroklíma

A Bled környéki népszerű Vintgar-szurdokot mindenki ismeri, a városkától 7 km-re, a Pokljuka-plató keleti szélén lévő vad, gigantikus sziklafalak közé szorult száraz szurdok a Pokljuka soteska, viszont igazi rejtett kincs. A Triglav hajdani gleccsere által vágott 2 km hosszú sziklaszorost kalandos, látványos utakon, néhol nehezen járható ösvényeken, buja, dzsungelszerű növényzettel benőtt csapásokon járjuk be. A túra leglátványosabb szakasza a monumentális sziklafalra erősített, meglehetősen összetákoltnak tűnő, de biztonságos galéria, ill. az egy ember szélességű pokoli hasadék. A szurdok tágas, három ablakos barlangja sem hétköznapi látványosság ezen az izgalmas, közepesen nehéz gyalogtúrán.

A túra hossza: 4,1 km

A túra időtartama: 1,5 óra

Szintkülönbség: 250 m fel, ugyanannyi le

A túra jellege:

Rövid, közepesen nehéz gyalogtúra, a nehézséget elsősorban a nehéz tájékozódás és a völgy alján, a több helyen az útra dőlt fatörzsek jelentik. A galériás rész korláttal biztosított, de azért óvatosan haladjunk rajta. Amennyiben nem bízunk tájékozódó képességünkben, ill. nincs nálunk jó térkép vagy GPS, inkább ugyanazon az úton menjünk vissza.

Kiindulópont:

A Bled városát északról megkerülő 634-es úton Spodnje Gorjéig megyünk, majd balra fordulunk a 905-ös útra Pokljuka felé. Zgornje Gorje falu után Krnica település végénél jobbra kanyarodunk, de szinte egyből, a következő utcán balra hajtsunk tovább, itt már ki van írva a szurdok, Pokljuška Soteska. Innen még kb. 1,5 km a szurdok bejáratánál kialakított parkoló. A falu szélétől nagyon óvatosan vezessünk az egy kocsi széles murvás úton, félrehúzódási lehetőség nem sok van!

pokljuka-terkep.jpg

 

A túra leírása

A Júliai-Alpok nagy részét lefedő Triglav Nemzeti Park keleti szélén fekvő, terjedelmes erdőségekkel borított Pokljuka-fennsík keleti részén található Pokljuka-szurdok alján már nem csörgedezik patak, az egykori gleccservájta sziklaszoros végigjárása igazi élményeket ígér, ráadásul még hétvégén is alig találkozunk turistával a megkapóan vad szépségű kanyonban. A parkolónál található térképet fotózzuk le vagy az itt felrakott térkép segítségével tudunk legjobban tájékozódni. A Pokljuka körtúra egy nagyjából nyolcas alakot leíró útvonal, mely a Szlovéniában szokásos piros-fehér körrel jelzett, azonban meglehetősen sporadikusak a jelzések, az elágazásoknál sokat segítenek az útjelző oszlopok, több helyen pedig egyszerűen a sziklákra festettek nyilakat, neveket. Amennyiben bizonytalanok vagyunk, ugyanazon az úton vissza tudunk menni a parkolóhoz. A fontosabb természeti látványosságok mellett információs táblákat is találunk.

Induljunk el a parkolóból, nyugati irányban, az egyre szűkülő völgy aljában, a kiszáradt, köves patakmeder mellett futó, kényelmes sétaúton. Mohalepte sziklák közt, hangulatos bükkerdőben, mérsékelten emelkedő úton hatalmas, függőleges sziklafalak tövébe érünk. Balra fent a Pokljuka-barlang (Pokljuška luknja) terjedelmes nyílása tátong, be is mászhatunk a földrengések által több helyen is leszakadt tetejű, három „ablakos” barlangba. Visszaereszkedve a völgy aljában lévő elágazáshoz, a Galerije felé menjünk tovább. Balra kerüljük meg a sziklafalat, szűk sziklaszorosba érünk, a több helyen 70-80 m magas, függőleges sziklák közt hatolunk be a kanyon mélyére. Felfelé nézve egy impozáns, természetes sziklahíd (Naravni most) kelti fel figyelmünket. Rövidesen egy katlanszerű térségre érünk, közepén a Nemzeti Park több információs táblájával, az irdatlan, áthajló sziklafal aljában lévő mélyedésben több pihenőpadon szusszanhatunk és csodálhatjuk a szemben emelkedő sziklafalra ragasztott, fából ácsolt galériát, melyre lépcsőkön tudunk felmenni.

A galériás rész egy igazán szűk, hosszú, sötét, egyemberes sziklahasadéknál ér véget, meredek, drótkötéllel biztosított lépcsősoron kapaszkodunk fel a szurdok felső részéhez. Kibukkanunk a túloldalon, igazi dzsungelszerű, elhagyatott környék ez, visszanézve a hasadékra, annak tetején, egy természetes hídon fogunk majd átkelni a visszaúton.  Ösvényünk a völgy alját követve, sűrű aljnövényzetben, páfrányok és egyéb, a helyi mikroklímára jellemző buja növények közt folytatódik. Pár méter után egy újabb hasadékon kelünk át, ne hátráljunk meg az útra dőlt fatörzsektől, tartsuk az irányt az itt kissé nehezen járható völgy alján. Később csapásunk jobban követhetővé válik, de legyünk résen, mert egy alig látható elágazásnál, ahol van egy jelzőoszlop is, balra felfelé térünk le a szurdokot követő útról, a Zatrnik (Kofutarca) irányba.

Jelzett, gyökerekkel szabdalt ösvényen kapaszkodunk fel a hegyoldalba, balra lefelé rálátunk a szurdokra, hangulatos vegyeserdőben, mohás sziklák közt emelkedünk. A következő elágazásnál balra fordulunk, majd rövidesen újabb kereszteződéshez érünk. A jelzések hirtelen megsokasodnak, újból balra fordulunk, a Pokljuka-szurdok irányába, elhagyva a Zatrnik felé vezető utat, majd egy fakorláttal biztosított ösvényen, a már említett természetes földhídon kelünk át a hasadék túloldalára. Utunk jobbra fordulva, keleti irányban (Stara Pokljuka) követi a mélyen fekvő szurdokot, egy enyhe bal kanyar után leérünk egy elágazáshoz. Itt választhatunk, ha jobbra a Luknja-Krnica irányba megyünk, akkor a már látott barlangnál csatlakozunk be a völgy aljában futó útba, melyen balra fordulva érünk vissza a parkolóba. Ha balra fordulunk Stara Pokljuka felé, akkor rövidesen egy kerítés mellé érünk, ahol jobbra fordulva pár perc alatt kibukkanunk egy széles, köves kocsiúton.

Jobbra fordulva követjük a hegyoldalba vágott, folyamatosan lejtő utat, melyről egy ponton parádés kilátás nyílik balra, a Radovna folyó, havasi legelőkkel foltozott csodaszép völgyére. Utunk széles jobb kanyarral ér végül le kiindulási pontunkhoz, a parkolóhoz.