Bled, a vár és a sziget

A Bledi-tó Szlovénia legismertebb kirándulóhelye, a Júliai-Alpok ékszerdoboza, az országba kirándulók kötelező zarándokhelye. A hegyekkel és zöldellő erdőkkel körülölelt tó fölött, egy 130 méter magas sziklaszirten álló várkastély és a tavacska közepén fekvő, karcsú templomtoronnyal ékesített sziget látványa mágnesként vonzza a látogatókat. A várba elsősorban a parádés kilátás miatt éri felmenni, a zarándokhelyként is ismert szigeten álló templomba pedig már maga az utazás a helyi pletnával, lapos bárkával is élmény, ráadásul, ha háromszor megkongatjuk a harangot, tejesül egy kívánságunk.

A Bledi-tó (Blejsko jezero)

A jégkorszakot követő olvadás során alakult ki a tó a Bohinji-gleccser visszahúzódása során, a kivájt medencében gigászi szikla állt, melyből a mai sziget keletkezett. A helyenként 30 méteres mélységet is elérő, kristálytiszta vizű tó több mint 2 km hosszan fekszik a Júliai-Alpok előterében. Vize nyáron meglepően kellemes, köszönhető a tó keleti szélén feltörő vízalatti termálforrásoknak is. A tó két stranddal is rendelkezik, melegebb időben vize akár 25 fokra is felmelegszik, mi még szeptemberben is jót fürödtünk benne. Közvetlenül a vár alatt van a Grajska Plaža nevű fizetős, jól felszerelt strand (nem olcsó). A tó nyugati szélén, a kempingnél pedig egy gyönyörű, pázsitos szabadstrandot találunk.

A termálforrások vizét a település néhány szállodája hasznosítja. A tavat kényelmesen körül tudjuk sétálni, a teljes körút 6 km hosszú, az útvonal néhány helyen a vízre épült palló járdán vezet. A sziklán álló várkastély, a sziget, a hegyek, a távolban a Karavankák sokszor havas láncának látványa maradandó élményt ígér. Az üdülőhely ismertségét egy svájci orvosnak, Dr. Arnold Rikli-nek köszönheti, aki maga is itt gyógyulgatott, és 1885-től kezdve betegeinek orvosság gyanánt írta fel a környék jó levegőjét, a tóparti napsütést, a gyógyító termálvizeket. A Monarchia korában népszerű üdülőhellyé fejlődött Bled 1908-ban a bécsi világkiállításon turisztikai aranyérmet is kapott. Az első világháború után a jugoszláv királyok, míg a második után Tito kedvenc kirándulóhelyének számított. Rezidenciájuk a déli parton álló jelenlegi Villa Bled hotel épülete volt, melyet még ma is Tito villának hívnak.

A bledi várkastély (Blejski grad)

A tó északkeleti partján, egy 130 méter magas, függőleges sziklaszirten álló vár története több mint ezer évre nyúlik vissza. A vár építésének kezdete a múlt homályába vész, ami biztos, hogy a már álló erődítményt 1004-ben II. Henrik német császár a dél-tiroli brixeni püspökségnek adományozta, amely  a következő nyolc évszázadban kontrollálta a környéket. Egyedüli, megmaradt emléke ennek a kornak a román kori, kerek, tó felőli bástya, a várkastély többi része az 1510-es parasztfelkelés alatt semmisült meg. A vár nagy része a későbbi, főleg a barokk kor újraépítésének eredménye.

A várhoz gyalog legegyszerűbben a város felől, a neogótikus Szent Márton-templom elől induló lépcsős szerpentinúton juthatunk fel, de természetesen autóval is felhajthatunk a vár előtti fizetős parkolóba. Elsősorban a parádés kilátás miatt éri meg a viszonylag borsos belépőt kifizetni. A falakról mesés panoráma tárul fel az egész tóra, a közepén csücsülő szigetre, a környező hegyekre, a fürdőhelyre. A felső várudvarból nyílik a XVI. századból származó várkápolna épülete, benne II. Henriket és feleségét ábrázoló barokk freskókkal. A kápolna melletti múzeumszárnyban főként régészeti leletekből álló kiállítást láthatunk. A tó felé nyitott várudvaron, az étterem látványos teraszán kínálnak szlovén specialitásokat. A kerek toronyban ideiglenes képzőművészeti tárlatokat rendeznek, felső szintjén pedig interaktív vizuális információs pontot alakítottak ki.

Gyakorlati tudnivalók

Nyitvatartás: minden nap júl. – szept.: 9.00 – 19.00, okt.: 10.00 – 18.00, nov. – jún.: 9.00 – 17.00

Belépő: 13,00 €, diák: 8,50 €, gyerek: 5,00 €

Parkolás: 3,00 €/2 óra

Bledi-sziget (Blejski otok)

A tó közepén, az apró szigeten álló Mária Mennybemenetele-templom töretlen népszerűségnek örvend. Már maga az odaút sem mindennapi, csak hajóval lehet megközelíteni, a szigorú környezetvédelmi előírások miatt csak elektromos vagy kézi hajtású járművel tudunk eljutni a szigetre. Az elektromos hajók a városból, a kaszinó melletti állomásról, a helyi, színes tetős, lapos bárkák, a pletnák pedig a tó déli partján lévő Mlino panzió előli kikötőhelytől indulnak. A sziget déli oldalán lévő kikötőből 99 széles lépcsőfok vezet fel a sziget központi terére, balra a kávézóban kóstolhatjuk meg a sziget fő kulináris csemegéjét, a poticát, mely egy szlovén ünnepi kalács, különböző töltelékekkel töltve, kerek cserépedényben sütve. Jellemző ízesítések, a dió, a mogyoró, a füge, de a tárkonyos is közkedvelt.

A mai barokk templom egy gótikus stílusú templom átépítésével jött létre a XVII. század végén, belső falain, a szentélyben még láthatók az eredeti gótikus freskók töredékei is. A gazdagon aranyozott barokk főoltáron Mária alakja mellett II. Henrik és felesége, Kunigunda szobra látható. A külön álló, XV. századból való harangtorony felső szintjére, a harang mellé fel is tudunk lépcsőzni, a kis ablakokból nyíló kilátás azonban elég korlátozott. A legnépszerűbb aktivitás, egyértelműen a templomban lévő kívánságharang kötelének húzogatása, a hagyomány szerint, ha háromszor meghúzzuk, teljesül egy kívánságunk. Nem csoda, hogy sokszor sorba kell állni a kötélhez, és a harangzúgás folyamatos a szigeten.

Gyakorlati tudnivalók

Belépő: a templomot a toronnyal együtt belépődíj fizetése ellenében látogathatjuk, felnőtt: 6,00 €, diák: 4,00 €, gyerek. 1,00 €

Nyitvatartás: minden nap 10.00 – 19.00

Egyéb látnivalók

A tó körül rengeteg aktivitás várja a turistákat, it található az ország legnagyobb és legmenőbb golf pályája, a Royal Bled, de az egyszerűbb élvezetek keresőinek sem kell messzebb menni a tó déli oldalán emelkedő Straža hegynél, a jól felszerelt kalandparkban többek közt nyári bobpályát is találunk. A tóra a legszebb kilátás a csak gyalog elérhető Ojstrica és Osojnica hegyekről nyílik.

Bled kulináris specialitása, a bledi krémes, a blejska kremšnita, mely kísértetiesen hasonlít a nálunk is, minden cukrászdában kapható normál krémesre. Talán a szlovén változat kevésbé édes, és valamivel jobb állagú, bár ez függ attól is, hol szerezzük be. Az eredeti bledi krémest 1953-ban fejlesztette ki a magyar származású, vajdasági Lukacsevics István cukrászmester a Park Hotel cukrászatában, ahol azóta is a legnépszerűbb sütemény, büszkén hirdetve eredetiségét. Természetesen máshol is beszerezhetjük a finomságot, szinte minden kávézóban, cukiban kapható.