A Mura-parti városka látnivalói

Stájerország közepén, a Mura és a Mürz folyók találkozásánál, nagy hegyek karéjában fekszik, a kis Graz-ként is emlegetett Bruck an der Mur nagymúltú kisvárosa. A fontos közlekedési utak csomópontjában épült város a tartomány negyedik legnépesebb települése, a maga szerény 12 500 lakosával. Régi házak keretezte, hatalmas főtere, az ország egyik legszebb gótikus polgárházával és az óvárosra néző Várhegy az Óratoronnyal mindenképp megér egy látogatást.

Bruck an der Mur rövid története

A kitűnő helyen, fontos közlekedési útvonalak metszéspontjában fekvő helyen ősidők óta volt valamilyen település, postaállomás, oklevélben először 860-ban említik „ad Pruccam” néven. Később az akkori osztrák tartományok nagy részéhez hasonlóan a környék is a Babenbergek tulajdonába került, majd az 1246-os Lajta menti csatában IV. Béla magyar király legyőzi az osztrák seregeket, itt veszti életét II. Frigyes osztrák herceg is, kihal a Babenberg-dinasztia. Az örökségre a magyar király mellett a cseh király is igényt tart, de 1252-ben a stájer rendek végül Béla király fiát, Istvánt választják hercegükké. Az 1254-es budai béke volt hivatott feloldani a cseh-magyar viszályt, Bruck an der Mur és környéke a Magyar Királyság részévé vált. Nem tartott sokáig a magyar korszak, az első morvamezei csatában, 1260-ban a csehek megverték a magyarokat, így II. Ottokár cseh király birodalmához csatolta az osztrák hercegséget.

Megerősítendő újonnan szerzett területeit, többek közt a Bruck feletti várat is kiépíttette, fallal vették körül a várost is. 1276-ban került a Habsburgokhoz a város, Rudolf német király a következő évben városi jogokkal is felruházta Bruckot. 1278-ban, a második morvamezei csatában, a magyarok segítségével Habsburg Rudolf döntő győzelmet aratott a csehek felett, maga Ottokár is elesett az ütközetben, Bruck és Felső-Stájerország végérvényesen a német-római birodalom része lett. A további századok jólétet hoztak, sóraktározási jogokat is kapott, a sókereskedelem mellett az Erzberg környéki vasércbányák és kohók jó része is a város kezében volt. 1418-ban pedig még árumegállító jogokkal is felruházták, az itt áthaladó kereskedőknek legalább egy napot kellett tölteni a városban, áruikat vételre kínálva.

A pusztító pestisjárványok után 1792-ben óriási tűzvész emésztette fel a város nagy részét, a Várhegyen álló erőd is ekkor semmisült meg. Az óváros mai képe a tűzeset utáni idők újjáépítésének arcát mutatja. A XIX. században modern ipari várossá és közlekedési csomóponttá fejlődött Bruck lakosságának száma jelenleg 12 500 körül mozog.

Bruck an der Mur látnivalói

A Mura és a Mürz összefolyásánál fekvő Bruck an der Mur, Stájerország egyik legszebb kisvárosa, sok tekintetben hasonlít a tartomány székhelyére, Grazra, itt is a Várhegyen álló Óratorony figyeli a kompakt óvárost, bár a folyó nem képezi olyan szerves részét a városképnek, mint Grazban. A pár, egyenes, egymásra merőleges utcácskából álló belváros központi részén áll a hatalmas, tágas Fő tér, mely minden szempontból a város centruma, egyben legszebb része. Érdemes még felsétálni a Várhegyre, elsősorban a városkára és környékére nyíló csodás kilátás kedvéért.

Séta az óvárosban

Fő tér

A tér hivatalos neve Koloman-Wallisch-Platz, egy ilyen kicsi városhoz képest meglepően tágas, impozáns, sokak szerint Stájerország legszebb tere. Két- és háromszintes épületek keretezik, melyek zömmel középkori eredetűek, bár legnagyobb részüknek homlokzatát az 1792-es tűzvész után átalakították. A téren állva, tekintetünket mágnesként vonzza, az északkeleti sarkában álló, velencei palotákra emlékeztető késő gótikus Kornmesserhaus, Bruck legismertebb műemléke, Ausztria legjelentősebb késő gótikus polgárháza. A pompás homlokzatú épületet 1495-1505 között építtette Pankraz Kornmess helyi nagyvállalkozó. Földszintjén szamárhátíves árkádsor húzódik, fölötte félköríves, áttört mellvédű loggiát láthatunk. Az épületben többek közt népszerű kávézó működik, szép időben megtelik az előtte lévő terület, kétség kívül ez a város legélénkebb pontja.

A tér északi oldalán találjuk a Városháza (Rathaus) középkori eredetű, de a tűzvész után átépített, háromszintes épületét. Érdemes bekukkantani üvegtetővel fedett, háromszintes oszlopos árkádsorral szegélyezett XVI. századi udvarára. Az épülettel srégen szemben áll a tér egyik ékessége az 1600-as évek első felében épült pompás kovácsoltvas kút (Eiserne Brunnen), mely Ausztria művészetileg legjelentősebb ilyen alkotása. A tér déli oldalán áll az 1710-ben emelt Mária-oszlop, melyet hat védőszent szobra vesz körbe. A tér délnyugati sarkát az 1905-ben épült háromszintes, szecessziós Antauer-ház foglalja el. A főtér legnagyobb területe sétálóutca, több kiülős vendéglátóhely és népszerű játszóterek szolgáltatják a nyüzsgést jó időben.

Plébániatemplom

A városi plébániatemplom (Stadtpfarrkirche) a főtértől északra, a Városháza mögötti magaslaton áll, falai egy korábbi, román stílusú épület helyén 1272-ben épültek, szentélyét 1336-ban szentelték fel. Déli oldalán és apszisán támpillérek láthatók, 68 m magas tornya a szentély előtere fölött emelkedik. Északi oldalához egy XV. században épült kápolna csatlakozik. Az egyetlen hajót hálóboltozat, a szentélyt keresztboltozat fedi. A templom berendezése a barokk és a későbbi korokból származik, gótikus stílusú a sekrestye kovácsoltvas ajtaja, a kápolna oltárán álló feszület és a keresztelő kút.

Minorita templom

A főtérből nyíló sétálóutca, a Mittergasse végét zárja le a minorita templom barokk stílusú, ívelt oromzatú homlokzata. Maga a templom és a mellette álló hajdani kolostor régebbi eredetű, 1272-ben alapították a minorita rend számára, a templom 1295-re épült fel. A XVII. században a kor szokásának megfelelően barokk stílusban építették át. 1782-ben II. József fel is oszlatta a rendet, a háromszintes épületegyüttes a templom jobb oldalához épült. Kívülről nem sok izgalmat ígér a templom, de ha nyitva találjuk, általában nyáron napközben, érdemes benézni az épületbe. A berendezés túlnyomó része az oltárokkal együtt barokk kori, de a hajóban és a szentélyben értékes XIV. századi gótikus freskókat láthatunk. Az 1380 körül keletkezett falfestmények Giotto iskolájának jellemzőit mutatják, a korabeli osztrák festészet fő műveinek számítanak. A Mürz folyóra néző, támpilléres, gótikus apszis autentikus középkori látványt nyújt, a nyugati homlokzat egyszerű barokk formájának szöges ellentéte.

Várhegy, Óratorony

A város feletti Várhegyen álló Landskron erőd romjai Stájerország legrégebbi erődítményei közé tartoznak. A Mura és a Mürz összefolyásánál, stratégiailag rendkívül előnyös helyen fekvő magaslaton II. Ottokár építtette ki az első jelentősebb védműveket, a XIII. század második felében. A XVI.században megerősített vár végül az 1792-es tűzvészben pusztult el. Köveinek nagy részét a város házainak újjáépítésére hordták el. Hagyományos bejárata, úgy mint a mai időkben az óratorony alatt volt, a tűzvész ezt az építményt sem kímélte, átépített, mai alakja az akkori ízlést tükrözi. Érdekes, hogy utána, mint tűzjelző torony funkcionált tovább. Mindenestre a kilátás fantasztikus a megmaradt falakról, az egész város a lábunk alatt hever, gyönyörűen látszik a Bruckot minden irányból körülölelő hegykoszorú. A megmaradt várfalak kellemes, füves platót kerítenek körbe, legkényelmesebben az óváros északi részétől, a Kupferschmiedgasséból tudunk felkapaszkodni a Primbschweg nevű, lépcsős kis utcán keresztül a hajdani vár területére.

Gyakorlati tudnivalók

Turista információs iroda:

Herzog-Ernst-Gasse 2, a Kornmesserhaus mögött. Nyitva hétfőtől péntekig 8.00-12.30, 13.30 - 17.00.

Megközelítés, parkolás:

Bruck an der Mur az S6 és S35 gyorsforgalmi utak mentén fekszik, mind Graz, mind Semmering (Bécs) irányából egyszerűen megközelíthető. A pályáról a Knoten Bruck an der Mur lehajtónál jöjjünk le, majd a körforgalom után az új Európa-hídon át érünk a belvárosba. Mindjárt a híd után jobbra van az Apcoa nagy parkolóháza, ahol viszonylag kedvező díjazás ellenében hagyhatjuk ott a kocsit. A Főtér alatt kialakított nagy garázsban valamivel drágább a parkolás. A Mürz folyó túlpartján lévő Eurospar parkolójában (Bahnhofstrasse) is megállhatunk, elméletileg csak a vásárlás idejére szabad itt parkolni, de nem ellenőrzi senki. Innen pár perc alatt besétálhatunk a város főterére.

A vasútállomásról a Bahnhofstrasse vezet a központba, kb. 10 perc sétával érünk át a hídon keresztül az óvárosba.