Modern művészet egy ősi várban

A magyar határtól nem messze, de már Szlovénia területén, Lendván, a belváros fölött magasodik az alsólendvai vár hófehér falú, L alakú épülete. A várból a városra és a környező szőlőhegyekre nyíló csodás kilátás mellett érdemes meglátogatnunk a falai közt kialakított történeti és képzőművészeti kiállításokat. Lendva új büszkesége a szőlőhegyen magasló, érdekes formájú Vinarium torony, mely már messziről vonzza a tekintetet, a négy országra kiterjedő kilátás mellett a helyi borok ízvilágába is belekóstolhatunk.

Lendva (Lendava) álmos, jellegzetes magyar kisváros benyomását kelti, a régi városrész, mely tulajdonképpen egy hosszú főutcából (Glavna ulica) áll, 1900 körül kapta mai arculatát. az érdekesebb látnivalók nem is a városban, hanem a festői szőlőhegyen találhatók. A főutcán áll az 1751-ben felszentelt barokk stílusú Szent Katalin-templom, mellette Szent István királyunk egész alakos bronzszobra, a kis hangulatos parkszerű térről remek rálátás nyílik a magaslaton emelkedő várra. A templomtól nem messze, az út túloldalán, kissé lejjebb találjuk a Makovecz Imre által tervezett, a művész munkáihoz hasonlóan kissé meghökkentő stílusú Kultúrház nagy épületét. A kívülről és belülről is szokatlan elemeket tartalmazó színháznak és hangversenyteremnek használt ház legjellemzőbb eleme, a külső falon húzódó muravidéki falusi házsor mintája, mely visszaköszön az emeleti erkély felett is. A kultúrház mellett találjuk az ország, a maribori mellett az egyetlen fennmaradt zsidó imaházát. Az 1866-ban, a jelentős számú lendvai zsidó közösség számára épült zsinagóga ad otthont Szlovénia Holokauszt Múzeumának is.

A vár története

A lendvai hegytetőn már a XII. században is erődítmény állt, ám ez a tatárjárás idején elpusztult, az utána épült kővár a német származású Hahót nemzetség birtoka lett, akik később felvették a Bánffy nevet, és egészen kihalásukig, a XVII. századig a környék legbefolyásosabb dinasztiájává váltak.

A török háborúk idején Lendva várának fontos végvári szerep jutott, a környéken a legjelentősebb csatára 1603-ban került sor, de a várat a töröknek nem sikerült elfoglalnia.

1644-ben kihalt a tulajdonos Bánffy-család, majd egy rövid Nádasdy időszak után az Esterházy családé lett a birtok. Az Esterházyak az adományként kapott várakat I. Lipót király iránti hálából “L” alakba kívánták átépíteni, ami a XVIII. század elején a lendvai vár esetében – a bástyarendszer felújításával együtt – be is következett. Így alakult ki a ma is látható barokk stílusú várkastély.

A vár épületét a jugoszláv hadsereg a két háború közötti időszakban laktanyának használta, majd a második világháború után ismét általános iskola működött benne. 1973 óta működik a Lendvai Galéria és Múzeum a falai között.

A múzeum és galéria

A vár állandó történelmi kiállítása a török veszedelem idején az Európa védőbástyáit képező várak történetét mutatja be.

A néprajzi kiállítás a muravidéki magyarság kulturális örökségét, a hetési népi textíliákat mutatja be. Gazdagon díszített festett bútorok, szekrények, lócák mutatják be a Lendva-vidéki mesterek tehetségét. A tájékoztató szövegeket magyarul is olvashatjuk.

A késő bronzkori Oloris régészeti kiállítás nevét a Lendva melletti Alsólakoshoz közeli település latin nevéről kapta. Az olorisi leletek között legtöbb az agyagtárgy. Ez a kiállítás szemmel láthatóan még a hetvenes-nyolcvanas évek terméke, azóta nem nagyon nyúltak hozzá. 

Lendva híres szülötte Zala György szobrászművész. Legismertebb alkotása a Milleniumi emlékmű a budapesti Hősök terén, de modellt ült neki Ferenc József és Erzsébet királyné is. Emlékszobájában számos köztéri szobra megtekinthető kicsiben.

 Ha már ott vagyunk a várban, érdemes megnézni a padlásgalériát és a földszinten megtekinthető Gálics-féle képzőművészeti és lepkegyűjteményt is. A lepkegyűjtemény, amelyben közel 400 db lepke látható a világ számos tájáról, a művésznek ihletként szolgált.

 Változatos képzőművészeti időszakos kiállításoknak is gyakran ad otthont a vár. 2019-ben például egy izgalmas Hundertwasser kiállítás vonzott nagyobb tömeget a várba. az előtte lévő évben pedig Marc Chagall bibliai témájú képeit állították ki.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Lendava, Bánffy tér 1.

Telefon: +386 578-9260

Nyitvatartás

Ápr. – okt.: H – P 08.00 – 17.00, Szo – V 10.00 – 16.00

Nov. – márc.: H – P 08.00 – 16.00, Szo: 10.00 – 14.00, V: zárva

Belépő

Felnőtt: 6 €, nyugd.: 5 €, diák, gyerek.: 2 €.

7 éven alul ingyenes!

A vármúzeum hivatalos honlapja - magyarul is

A lendvai szőlőhegy látnivalói, a Vinarium

A városka feletti, lágyan hullámzó dombvidéket teljesen beborítják a gondosan művelt szőlőültetvények. A lendvai szőlőhegy új jelképe, a már messziről látható Vinarium merész formájú, 53,5 méter magas tornya. A Szt.Katalin-templom mellől induló úton közelíthető meg, az első elágazásnál jobbra forduljunk, a bal oldali út a várhoz vezet, majd a keskeny kis, aszfaltos dűlőúton szőlők közt kanyargunk a bájosan dimbes-dombos vidéken. Még a torony előtt, tegyünk egy kis kitérőt jobbra egy magaslat szélén, a Lendvahegy fehéren világító Szentháromság-kápolnájához. Kis sírkert veszi körül az 1728-ban, a Glubovácz család által épített kápolnát, melynek fő látnivalója Hadik Mihály üvegkoporsóban fekvő mumifikálódott teste. A kápolnához vezető ciprussor, a kilátás a hullámzó szőlődombok vonulatára, már-már toszkán hangulatot varázsol a meghitt helyre. Sajnos, a kápolna többnyire zárva tart, ha többen vagyunk, csörögjünk rá a kapun olvasható telefonszámra, kijönnek és megmutatják a kápolna belsejét.

Innen már nincs messze a torony, táblák mutatják az utat, aljában nagy, szabadon használható parkolóban hagyhatjuk az autót. A torony előtti bódékban borokat, helyi jellegzetességeket tudunk kóstolni. A szőlőhegy legjellemzőbb bora az olaszrizling, ha csak egyet is kóstolunk, legyen az. A torony alsó szintjén lévő, színvonalas borozóban jóval drágábban kínálják a borokat, mint a bódéknál. Az ultramodern kilátó felső szintjére 240 lépcsőn kapaszkodhatunk fel, de természetesen használhatjuk is a gyorsliftet. Szép időben lélegzetelállító panoráma nyílik a Muravidékre, a Goričko dombságára, de Magyarországra, Ausztriára és Horvátországra is ráláthatunk, ahogy a szlogenük mondja, négy ország személyi igazolvány nélkül.

Nyitvatartás: minden nap máj – aug: 9.00 – 21.00, ápr., szept.: 10.00 – 20.00, márc, okt.: 10.00– 19.00, nov. – febr.: hétfő kivételéveel 10.00 – 17.00.

Belépő: 7,00 €, diák, nyugd.: 5,00 €, családi jegy: 14,00 €, 6 éven alul ingyenes.

A lendvai szőlőhegy ideális terep kellemes sétákra, útközben több pincébe is betérhetünk egy kis kóstolásra, a torony aljában lévő turista irodában találunk térképet a legfontosabb borospincék, vendéglők feltüntetésével. Az egyik legjobb választás, a toronytól kb. 700 méterre keletre fekvő Cuk borház (Hiša vina Cuk), a tradicionális stílusú, zsúptetős épületben helyi termelésű, minőségi borokat kóstolhatunk nívós környezetben. A nagymama által sütött, kézzel nyújtott rétest pedig vétek lenne kihagyni.

Lendvai termálfürdő

A városka déli szélén, a Lendva-folyó túlpartján fekvő termálfürdő (Terme Lendava) sajátossága a paraffinos gyógyvíz, az utóbbi években komplexummá fejlesztett fürdőhöz szálloda, apartmantelep és kemping is épült. Kinti és benti medencékben élvezhetjük a pancsolást. Sportmedence és három nagy csúszda szolgálja az aktívabb fürdőzők igényeit. Részletes infók a fürdő honlapján – angolul.