Zágráb legfontosabb nevezetességei

Zágráb, Horvátország fővárosa, a legtöbb, a főként az Adriára igyekvő turistának csak pár tábla az autópályán, de a közel egymilliós nagyváros számos látnivalót, különleges élményt tartogat a látogatóknak. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos metropolisz egészségesen ötvözi a közép-európai, elsősorban Monarchia korabeli hangulatot a mediterrán életérzéssel. Majdnem minden ötödik horvát itt él, lényegében Zágráb Horvátország kvintesszenciája, csodásan megfér egymás mellett a csendes középkori eredetű óváros, a Felső Város, a  hamisítatlan nagyvárosi hangulatú, teraszos helyektől roskadozó belvárossal. A Magyarországhoz ezer szállal kötődő Zágráb ismeretlen ismerősként turisztikailag rendkívül felkészülten várja a magyar kirándulókat is, a meglepően sok zöld felülettel, ápolt, gondozott, árnyas parkokkal gazdagon ellátott főváros ideális úti cél egy hosszú hétvégére.

Zágráb elhelyezkedése

A horvát főváros a kontinentális Horvátország központi részén terül el, Budapesttől 345 km-re, autópályán. A kb. 800 000 lakosú Zágrábot az 1000 méter magasságot is elérő Medvednica hegység keretezi északról, míg délre a Száva kiterjedt síkságára húzódik rá. A város központi része két, jól elkülöníthető részből áll, a dimbes-dombos történelmi óvárosból és az alatta fekvő Alsóvárosból. A belvárosnak számító Alsóváros (Donji grad) forgalmas, nyüzsgő, széles, egyenes utcáival szöges ellentétet képez a két, a polgári és az egyházi városrészből álló óváros szűk, középkori rendszerét megőrző utcácskaival, tereivel. A város főtere, a Belváros közepén fekvő Jellasics bán tér, melyről könnyen elérhető Zágráb történelmi magja, a székesegyházzal koronázott Káptalandomb (Kaptol), az egyházi városrész és a szomszédos dombon kiépült Polgárváros (Gradec), közepén a színes cserepes Szt. Márk-templommal. A két magaslat között, a hajdani patak völgyében húzódik a Tkalčićeva, mely a város leghíresebb „buliutcája”, telis-tele kávézókkal, éttermekkel, bárokkal, kézműves söröket kínáló kocsmákkal. A nyüzsgő belvárosi részt keresztül-kasul szelik át a villamosvonalak, minden út a Jellasics térre vezet. Innen indul az Ilica, a város első számú bevásárló utcája, de a környező utcák is tele vannak üzletekkel, a vendéglátóhelyek pedig a főtértől és az Ilicától délre eső utcákban sorakoznak, a Cvjetni trg (Virágos tér) körül.

Az Alsóváros legszebb része az ún. Zöld Patkó egymással összefüggő parkos tereinek sora, megannyi nagyszerű épülettel, múzeummal. A városra amúgy is jellemző a rengeteg zöldfelület, a patkó része például a főpályaudvar közelében fekvő Botanikus kert is. A keleti részen fekvő Maksimir park pedig a város legnagyobb angolparkja, többek közt az állatkert is itt található. A város házai északra a Medvednica-hegység lankáira kúsznak fel, délre pedig szélesen terülnek el a Száva lapályán. A folyón túl terül el a II. világháború alatt létrejött Új-Zágráb (Novi Zagreb) folyamatosan bővülő városrésze, mely a lakóépületek mellé felhúzott hatalmas bevásárlóközpontok mellett a Modern Művészetek Múzeumával is vonzza a látogatókat.

Zágráb rövid története

A város az ókor óta folyamatosan lakott terület, írott források azonban először csak 1094-ben, a Szent László király által alapított zágrábi püspökség okiratában említik. Zágrábot kezdetben két település alkotta, melyek két, egymással szemben fekvő dombon helyezkedtek el, a Gradec-en (Polgárváros) és a Kaptolon (Káptalandomb). Az egyházi és a világi városok határa a mai Tkalčićeva utcában volt, ahol annak idején patak csordogált. Az alacsonyabb dombon épült fel a katedrális, míg a másikon az 1242-ben, IV.Béla király által szabad királyi város jogot kapott Polgárváros (Gradec) épült ki. A városokat falakkal és bástyákkal erősítették meg a XIII. század közepén. A két szomszédváros az évszázadok során egymástól függetlenül fejlődött, de utcaszerkezetüket mind a mai napig megőrizték. A török háborúk idején Zágráb fontos határvidéki erődítménnyé vált, majd később, a barokk korban számos nagyobb palotát, templomot, kolostort emeltek. Az osztrák uralom alatt álló, de a Magyar Királyság részeként működő, viszonylagos függetlenséget élvező Horvátország központjává fejlődött, majd 1850-ban hivatalosan is egyesült Zágráb néven a polgári és az egyházi város. A XIX. század második felében a lakosság száma is folyamatosan növekszik, a Monarchia különböző részeiről is sokan telepszenek le itt. A Felsővárostól délre kiépül a főpályaudvarig a jelenlegi belvárosi rész, az Alsóváros, a híres Zöld Patkóval. A város fejlődését megakasztotta az 1880-as nagy földrengés, mely súlyos károkat okozott az épületekben, de meg is nyitotta az utat a város modernizációjának fellendüléséhez. Számos új középület épült meg és felgyorsult a terv szerinti városrendezés. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával Zágráb először a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia részévé válik. A II. világháború után a gyors iparosodás a lakosság létszámának további bővülését hozza, ekkor kezd terjeszkedni a város a Száván túlra. A Horvát Köztársaság függetlenségének kihirdetése után, 1991-ben válik Zágráb Horvátország fővárosává. 2020 márciusában újabb erős, egy ember halálált is követelő földrengés rázta meg a várost, mely sok történelmi műemlék épületben, köztük a székesegyházban is komoly károkat okozott.

Zágráb látnivalói

Jellasics tér

A várossal való ismerkedést legcélszerűbb a Jellasics bán téren kezdeni, a hosszúkás, téglalap alakú tér a forgalomtól elzárt, csak a villamosok közlekedhetnek rajta, azokból viszont van elég, hét fontos villamosjárat is találkozik a téren, a csendesen suhanó, kék színű járművek állandó színfoltját képezik a térnek. Vigyázzunk is a sínekre lépni, mindig nézzünk körül, sűrű a villamosforgalom. A kövezett tér központi részén áll Jellasics József horvát bán nagyméretű lovasszobra, melyet eredetileg 1866-ban állítottak fel. A Magyarországon kicsit másmilyen megítélés alatt álló bán Horvátország legnagyobb nemzeti hősének számít. A XIX. század közepén indult horvát nacionalizmus és függetlenedés vezető alakjának emlékművét 1947-ben a titoista rezsim el is távolíttatta a térről, melynek még a nevét is megváltoztatták Köztársaság térre. 1990-ben a függetlenné vált horvát állam egyik első intézkedései közé tartozott a bán szobrának visszaállítása. A kardját a magasba emelő hadvezér eredetileg észak felé nézett, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Magyarországot fenyegeti, mások szerint viszont Horvátország alárendelt viszonya miatt nézett hazánk irányába. Az újraállítás után már dél felé néz a szobor. A zágrábiak kedvelt találkozóhelyének számító térről a belváros összes helyére könnyen eljuthatunk gyalogszerrel is. Érdekesség, hogy a teret, kialakulásától, a XVIII. századtól kezdve Harmicának hívták, mivel a piactérként is funkcionáló téren vetették ki az itt eladott áruk után a „harmincadvámot”.

A tér nyugati végéből indul a város fő üzleti ütőere, az elegáns üzletektől hemzsegő Ilica, a sarkon emelkedik az 1950-es évek végé emelt, akkoriban rendkívül modernnek és magasnak ható „felhőkarcoló”, a Neboder. A tetejére régebben fel lehetett menni a 360 fokos szögű kilátóteraszra, azonban ott jártunkkor, 2022 nyarán már zárva volt a közönség előtt. A tér és a környező utcák is a gyalogosoknak vannak fenntartva, a gondtalan sétálást nem is a kötött pályán mozgó villamosok akadályozzák, hanem a kerékpárosok és elektromos rolleresek, elmúlt években robbanásszerűen megnőtt száma. Zágráb kedvenc korzója is innen indul a Gajeva és Bogovićeva utcán át a közkedvelt nevén Cvjetni trg-nek (Virágos tér) hívott Preradovićeva térre. Az útvonal és a környező utcák is roskadásig vannak kiülős vendéglátóhelyekkel, melyek már délelőttől kezdenek megtelni szinte minden nap, igazi világvárosi hangulatot adva a környéknek. A Jellasics tér másik, keleti oldalán találjuk a Turista Információs Irodát.

Felsőváros (Gornji grad)

A Jellasics tértől északra fekvő középkori eredetű városrészek, a két kis magaslaton kiépült Kaptol (Káptalandomb) és a Gradec (Polgárváros). Az utóbbit a köznyelv Grič-nek is hívja. A nagyvárosok közül kevés az, mely az elmúlt évszázadok során szinte teljesen megőrizte történelmi városmagját. A Gradec, a Polgárváros falakkal és bástyákkal volt körülvéve és majdnem változatlan állapotában maradt fenn Zágráb új, modern városrészei mellett. A mellette magasló egyházi központ, a Kaptol is erődített volt, falainak jó részét még ma is láthatjuk a székesegyház környékén és a Tkalčićeva utca felett.

Kaptol (Káptalandomb)

A Jellasics térről a város fő piacán át, az 1930-ban megnyitott, máig töretlen népszerűségnek örvendő Dolac-on át jutunk fel néhány lépcsősoron. A jellegzetes piros napernyőkkel borított Dolac alatti zárt vásárcsarnokba is érdemes benézni. A nyüzsgő piacról érünk ki a csendes, összesen két utcácskából álló Káptalandomb központi terére, melyet Zágráb ikonikus épülete, a neogótikus Székesegyház ural. A 77 m magas, 46 méter széles épület két tornya 108 méterre tör az ég felé. Horvátország legnagyobb temploma eredetileg a XIII. században, a tatárjárás után épült, bár már előtte, a helyén is volt egy kisebb román stílusú templom. A többször átalakított, újjáépült katedrális 1880-ban, a földrengéskor súlyosan megsérült. Mai, neogótikus stílusát, a Zágráb sok épületét újjávarázsoló német építésznek, Hermann Bollénak köszönheti. Sajnos, a 2020-as földrengés is alaposan megrongálta az épületet, így nem is látogatható (2022 nyár). Tervek szerint a renoválás után ismét megnyitják a hívek és a látogatók előtt. A templom előtti kis téren egy gyönyörű, aranyozott Mária-kút áll, a hatalmas kerek bástyák és falak pedig a török vész ellen épültek, mögöttük rejtőzik az Érseki Palota barokk épülete.

Gradec (Polgárváros)

A Gradec a polgári és civil Zágráb történelmi központja, a XIII. század során épült ki és utcarendszere alig változott azóta. Két, igazán stílusos pontról tudjuk megközelíteni, az Ilicáról nyíló kis Tomićeva utca végéből indul az ipartörténeti különlegességnek számító sikló (Uspinjača), mely a világ legrövidebb távú, tömegközlekedésre szánt kábelvasútja. Az 1890 óta járó siklón egy perc alatt érünk fel a Felsővárosba. A másik út a város egyetlen megmaradt városkapuján, a Kőkapun (Kamenita vrata) át vezet fel. A Jellasics tér északnyugati sarkából induló macskaköves Radićeva ulica vezet a kapuhoz, melyet a formabontó Szent György-szobor mellett érünk el. A Kőkapuban látható, kovácsoltvaskerítéssel elzárt oltár a város egyik kultikus pontja. Az 1731-es nagy tűzvész a kaput is elérte, a tűz eloltása után találtak rá a sértetlenül fennmaradt, Máriát ábrázoló képre. Ettől kezdve a megtalálás napja, május 31. lett a város új születésnapja, a csodatévő Fekete Máriát pedig a város védőszentjeként tisztelik. Ma is sokan megállnak gyertyát gyújtani, imádkozni a kép előtt, számtalan hálaadó tábla is tanúskodik a hely fontosságáról.

A Gradec főtere, a kormányzati negyed központjául is szolgáló Szt. Márk tér, közepén a város talán legismertebb épülete, a Szent Márk-templom. A XIII. – XIV. században román, ill. gótikus stílusban épült templom mai neogótikus alakját az 1876-tól 1882-ig tartó felújítása idején nyerte el. Ekkor készültek a színes, mázas Zsolnay-cserepekből kirakott címerek is a templom tetején, a bal oldali Horvátország, Szlavónia és Dalmácia közös címere, a jobboldali pedig Zágráb városé. A templom 2022 nyarán nem volt látogatható a felújítás és biztonsági okok miatt, kívülről a cserepes tető mellett a dél felé nyíló, eredeti, gótikus állapotában fennmaradt kapu a legérdekesebb. A templom fontos szerepet töltött be a horvát történelemben, a bánok és Zágráb város vezetői itt tették le hivatali esküjüket.

Ha a templommal szemben állunk, a tér bal oldalán a XIX. század elején épült báni palotát látjuk, mely jelenleg a horvát kormány székhelyeként működik. A jobb oldalon pedig a horvát országgyűlés, a szábor épülete áll, melynek erkélyéről hirdették ki 1991-ben a horvát állam függetlenségét. A tértől délnek tartó, Szt. Cirill és Metód utcában két figyelemreméltó múzeumot is találunk, a 3. szám alatt, a Naiv Művészetek Múzeumát, melyben remek, XX. századi, ún. naív festményeket, szobrokat, egyéb műalkotásokat állítanak ki és a város legmenőbb gyűjteményét bemutató, Kettétört Kapcsolatok Múzeumát. A különleges múzeum eleinte csak adományozott tárgyak vándorkiállítása volt, mára a Katarina tér sarkán álló épületben kapott állandó helyet és a város legnépszerűbb múzeumai közé tartozik. A kiállítás mintegy száz különböző, szakítással végződő kapcsolat történetét mutatja be egy-egy tárgyon keresztül. Romantikus és szentimentális látogatóknak kötelező programpont. A feliratok angolul is fel vannak tüntetve, de magyar audio guide-ot is tudunk kölcsönözni a kasszánál. Önmagukban a tárgyi emlékek nem sokat mondanak, mindenképpen meg kell hallgatnunk vagy el kell olvasnunk a hozzájuk tartozó történetet. Cím: Ćirilometodska 2.

Még két érdekes múzeumban időzhetünk a Felsővárosban. A meglepően színvonalas, jól összerakott várostörténeti gyűjtemény átfogja Zágráb történetét az őskortól a független modernkori Horvátországig. A hajdani klarissza kolostor épületében (Opatička ulica 20.) helyet kapott Városi Múzeum (Muzej grada Zagreba) műtárgyainak és vizuális megoldásainak tömege eleveníti fel a város történetét, és nyújt betekintést a zágrábiak régi hétköznapjaiba. A másik kiállítás a leghíresebb horvát szobrász, Ivan Meštrović hajdani műhelyébe enged bepillantást, ahol számtalan szobor, dombormű, grafika, köztük legismertebb művei sorakoznak. (Mletačka 8.)

Ahol a sikló felér a Gradecbe, ott áll a városfal egyetlen megmaradt tornya, a Lotrščak, melynek felső szintjéről, 1887 óta minden délben ágyúlövéssel jelzik a pontos időt, eredetileg a városi templomok déli harangszóinak koordinálására. Szűk csigalépcsőn mehetünk fel belépti díj megfizetésével a torony tetejére, ahonnan szép kilátás nyílik a zágrábi háztetőkre. A sikló felső állomásától és az innen induló, a hajdani városfalak helyén kialakított Štrossmayer sétányról is remek kilátás nyílik a városra, de a legszebb panorámáért menjünk a Katarina téren álló Szt. Katalin-templom mögötti teraszra, ahonnan megcsodálhatjuk a székesegyház és a Felsőváros több templomának tornyait. A tágas térség nyáron vidám hangulatú fesztiválok otthona.

A két régi városmag közötti egykori patakmederben húzódó Tkalčićeva utca Zágráb legmenőbb utcája, mindkét oldalán sűrűn sorakoznak a jobbnál jobb bárok, kávézók, kocsmák, éttermek. Az utóbbi időben nyitott néhány elegánsabb hely, de összességében az egész utca jóval alternatívabb a belvárosnál, nem is beszélve az árakról, itt még mindig olcsóbban kóstolhatunk meg egy jóféle helyi kézműves sört, mint a Jellasics tér környékén. A kézműves sör forradalma Zágrábot is elérte, a Tkalčićevával párhuzamos, már a Káptalandombhoz tartozó Opatovina utcában két remek kocsmát is találunk, a Tolkien’s House és a Craft Room nevű egységek óriási sörkínálattal és pompás hangulattal várják a szomjas vendégeket. A Tkalčićeváról egy kis parkon át, a városfalon keresztül érünk fel az Opatovinára, a park felső részén láthatjuk az egyik leghíresebb zágrábi graffiti alkotást, a Gullivert.

A Gradec dombja alatt a második világháború idején kiépített alagútrendszer húzódik, melynek egy részét járhatóvá tették, így a Radićeva és a Mesnička utcákat összekötő hosszú, nyílegyenes alagúton könnyűszerrel át tudjuk a föld alatt szelni az óvárost.

Alsóváros (Donji grad)

A zágrábi belváros szerepét betöltő, mozgalmas Alsóváros a vendéglátóhelyek, az üzletek mellett múzeumairól, középületeiről is ismert. Legszebb része a XIX. század második felében létrejött ún. Zöld patkó, melyet megalkotójáról Lenuzzi-patkónak is hívnak. A hét árnyas parkos teret és a Botanikus kertet is magában foglaló, összefüggő zöldterület patkó alakban öleli körül a belváros egy részét. Az impozáns épületekkel díszített parkrendszer sétányain, a hatalmas platánfák alatt, a gondozott pázsiton végigsétálni nagy élmény, a helyiek is nagy szeretettel látogatják a területet. A Jellasics tértől egy sarokra délre, az első nagy tér, a szigetvári hősről, Zrínyi Miklósról elnevezett Zrinjevac szökőkútjaival, zenepavilonjával, az egyik leghangulatosabb része a patkónak. A tereken több múzeumot is találunk,  a Štrossmayer galériát, a Modern galériát, a Szépművészeti és Iparművészeti Múzeumot. A patkó egyik szára a főpályaudvar épületénél ér véget, előtte Tomiszláv király nagyméretű lovasszobra áll, a tér túlsó oldalán pedig az Alsóváros egyik legszebb épülete, az 1896-os budapesti világkiállításra összerakott horvát pavilon, melyet itt szereltek újra, ma a Műcsarnok épülete. A vasútállomástól nem messze áll, az 1925-ben, az Orient Expressz tehetős utasainak kiszolgálására épült Esplanade Hotel, az art deco stílusú szálloda ma ismét régi fényében ragyog, érdemes egy italra beülni vagy az étterem egyik specialitását, a horvát nemzeti tésztaételt, a štruklji-t megkóstolni.

A Zöld Patkó legzöldebb része, a legdélebbi területen kialakított Botanikus Kert, mely igazi oázis a nyüzsgő főváros közepén. Szerény belépő ellenében látogatható a több ezer növényfajjal beültetett, romantikus tavacskával, szökőkúttal, üvegházakkal ellátott park, melynek talán legszebb része a pirosra festett, elbűvölő szépségű kiállítási pavilon.

A patkó nyugati részének legjellegzetesebb épülete, a magyarok számára ismerős stílusú, az osztrák Fellner és Helmer építészek által tervezett Horvát Nemzeti Színház, mely előtt Ivan Meštrović „Az élet kútja” című szobra áll. A tér másik oldalán a Zeneakadémia ultramodern épülete előtt egy meghökkentő alkotás, egy 29 méter magas, ferdén álló acéltű áll.

Egyéb látnivalók a belvároson túl

A város keleti részén fekvő Maksimir park Zágráb legnagyobb zöldterülete, a tavakkal, patakokkal, sétányokkal tarkított angolpark sarkában találjuk az 1925-ben alapított zágrábi állatkertet. A Jellasics tértől a 11-es és a 12-es villamosokkal juthatunk az állatkerthez.

A Mirogoj temető vitathatatlanul Közép-Európa legszebb sírkertje, a monumentális, Hermann Bollé építész tervei alapján épült közel 500 méter hosszúságú neoreneszánsz árkádsor a keleties hangulatú hagymakupolákkal, Horvátország egyik legfontosabb historizáló stílusú műemlék együttese. Sajnos a 2020-as földrengés itt is kárt tett az épületekben, ezért legnagyobb része zárva van a látogatók elől (2022 nyara állapot). egyébként a székesegyház elől induló 106-os busszal tudunk kimenni a Mirogoj temetőhöz.

A tudományok és a műszaki témák kedvelőinek kötelező zarándokhely a Nikola Tesla Műszaki Múzeum, míg az Új-Zágrábban található Modern Művészetek Múzeumának már maga az extravagáns, modern stílusú épülete is megéri a kiruccanást a Száva túloldalára.

Gyakorlati tudnivalók

Turisztikai Információs Központ

Cím: Trg bana J. Jelačića 11.

Kisebb fiókok találhatók a Lotrščak-toronyban, a főpályaudvaron, a buszpályaudvaron és a repülőtéren is.

Zagreb Card 

A 24 és 72 órás időintervallumokra megvásárolható kártyával ingyenesen használhatjuk a városi tömegközlekedést, és szabad belépést nyerhetünk négy múzeumba, köztük a Kettétört Kapcsolatok, a Várostörténeti és a Modern Művészetek Múzeumába, ill. az állatkertbe.

A belvárosban a parkolás drága és nehézkes, a tömegközlekedés viszont kiválóan szervezett, főleg a kék villamosokkal tudunk szinte minden jelentősebb helyre eljutni.