A Zágrábtól északnyugatra fekvő bukolikus tájvidék várakkal, népi építészettel, neandervölgyiekkel

Horvátország fővárosától, Zágrábtól északnyugatra, a szlovén határig terjedő dimbes-dombos régió, Zagorje a szárazföldi Horvátország szinte minden báját megtestesíti. Szőlők, gyümölcsösök, erdők húzódnak a néhol meglepően meredek dombok lankáira, köztük apró, idilli falvak, kis gyógyfürdőhelyek rejtőznek, a dombtetőket olykor középkori várak, búcsújáró templomok koronázzák. A tipikus horvát vidéki élet kivonata a Tito szülőfalujában, Kumrovecben megőrződött múzeumfalu, mely az egész ország legjobb szabadtéri néprajzi múzeuma. Veliki Tabor ódon vára, a középkori erődítmények iskolapéldája, míg Trakošćan, a tökéletes romantikus várkastély, meseszép környezetben. A régió székhelye, Krapina, az itt talált neandervölgyiek maradványáról híres, az ősembereket és a földi élővilág evolúcióját bemutató, nagyszabású múzeuma pedig páratlan élmény jelent mindenki számára.

A Zagorje elhelyezkedése

A Zagorje Zágrábtól észak-északnyugatra, a szlovén határ mentén terül el, a fővárostól is könnyen megközelíthető, a Maribor felé tartó A2 autópálya szeli ketté, mely a megye székhelye, Krapina mellett is elmegy. A területet nyugatról és északról Szlovénia határolja, Krapinától nyugatra a táj inkább szelíden hullámzó, szőlőkkel tarkított dombság, északra kissé nagyobb hegyláncok húzódnak, északkeletre pedig a Varasd városától délre magasló, 1000 métert is meghaladó Ivanščica hegyvonulata szegélyezi. Az egész régiót kitűnő minőségű utak hálózzák be, a rendkívül sok kanyar miatt azonban gyors haladásra ne számítsunk, így viszont tökéletesen tudjuk élvezni a táj szépségét.

A Zagorje négy fő nevezetességét vesszük sorba, melyek láncra fűzve akár egy napos programba is beleférnek, de megéri legalább 2 napot tölteni ebben az idilli régióban, legyen időnk a helyi gasztronómiára, a kitűnő borokra.

Kumrovec, a múzeumfalu

 A szlovén-horvát határfolyó, a Sutla völgyében fekvő Kumrovec Horvátország legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma, mely ún. in situ skanzen, azaz házain eredetileg is ezen a helyen álltak. A mintegy 30 gyönyörűen felújított, szépen karban tartott ház, pajta, gazdasági épület egy kis patak körül várja a látogatókat. Kumrovec Öreg faluja (Staro selo) a XIX. század végi-XX. századi eleji horvát falu képét hozza el az ide kirándulóknak. Mindegyik ház egy, a térségre jellemző mesterséget mutat be, többek közt találunk itt fazekas, kovács, mézeskalácssütő, gyertyaöntő, borász vagy pékműhely céljából berendezett épületet. A házak közt fából, agyagból, téglából és kőből építetteket is láthatunk, az udvarokon, a fűben kapirgáló, szaladgáló tyúkok, kacsák, pulykák teszik teljessé a falusi idillt. Elsősorban hétvégén, több helyen, élőben is szemtanúi lehetünk egy-egy mesterség űzésének, esetenként meg is vásárolhatjuk az éppen elkészült kézműves termékeket.

A kumroveci múzeumfalu macskaköves főutcáján, a kod Starog vendéglővel rézsút szemben álló, fehérre festett falú, egyszerű téglaházban, 1892 májusában, horvát apától és szlovén anyától született, Josip Broz Tito, a kommunista Jugoszlávia megalapítója és vezetője. A házban érdekes kiállítás látható a jugoszláv vezetőről, néhány útjain kapott egzotikus ajándékkal, sok fotóval. Az ajándékbolt természetesen tele van mindenféle Tito emléktárggyal, a kulcstartóktól, a bögréken, kitűzőkön át a pólókig. Tito egész alakos bronzszobra vigyázza a szülőházat. Az országot és annak széthúzó nemzetiségeit vaskézzel, de ügyesen irányító Tito megítélése meglehetősen ellentmondásos a mai Horvátországban. Annak ellenére, hogy az időnként feltűnő horvát nemzeti érdekeket szigorúan visszafojtotta, biztosította Horvátország területi integritását a jugoszláv államon belül, így alapját adta a mai határok sérthetetlenségének és a jelenlegi horvát állam területének megtartásához. Az ország szinte minden településen találunk Titóról elnevezett utcákat, tereket mind a mai napig, Kumrovec főutcája is a hajdani, fehér egyenruhás marsallról van elnevezve.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Muzej „Staro selo” Kumrovec, Josipa Broza 19

Megközelítés:

Zabok településtől délre a D1-es főútról vagy az A2-es sztrádáról a D205 sz. út vezet Kumrovecbe. A sztrádalehajtótól 23 km a múzeumfalu. Az országút skanzen felőli oldalán van egy fizetős kisebb parkoló, de az út túloldalán, a benzinkúttal szemben is találunk egy jóval nagyobb parkolót.

Nyitvatartás:

Április 1 – okt.31.: Kedd – péntek 9.00 – 17.00, hétvége: 10.00 – 18.00. Hétfőn zárva!

Belépő:

Felnőtt: 40 kuna, diák: 32 kuna, családi jegy: 80 kuna, részletes árak, aktuális nyitva tartás a hivatalos honlapon.

Kumrovec felé, Zágrábtól jőve érdemes megállni a 205-ös főút mentén, a rövid, de érdekes Zelenjak lombkorona-ösvénynél. A barokk stílusú ferences templomáról és kolostoráról nevezetes Klanjec városka után szűkül össze a Sutla folyó völgye, ez a védett Zelenjak-völgy, az útelágazásnál egy kis parkolóban tehetjük le a kocsit, a 125 méter hosszú, helyenként 5 méter magasságig felkapaszkodó, fából ácsolt lombkoronaösvény mentén információs táblák, angol nyelven is, tájékoztatnak a védett környék természeti kincseiről. A völgy feletti Cesar hegy lejtőin egy középkori vár romjaihoz tudunk felgyalogolni, az útkereszteződésben álló hatalmas emlékoszlop pedig a horvát himnusznak állít mementót. 1835-ben a hely ihlette meg Antun Mihanović költőt versének megírásához, mely később megzenésítve népszerű horvát hazafias dallá vált, majd 1972-től lett az ország hivatalos himnusza. A 13 méter magas obeliszket 1935-ben, a himnusz születésének 100. évfordulójára emelték.

Veliki Tabor vára

A Zagorje északi részén, egy szőlőkkel gyümölcsösökkel borított, erdős domb tetején álló Veliki Tabor vára a középkori lovagvárak mintapéldánya. Valahogy így képzeljük el a tökéletes várat, hatalmas, masszív, kerek bástyatornyok által körülölelt lakótorony. A kívül-belül példásan felújított, késő gótikus stílusú, a XVI. században épült erődítmény a Rátkay család tulajdonában volt évszázadokig. A felvidéki eredetű család 1502-ben Horvátország török elleni védelmében tett szolgálataikért kapta 1502-ben Corvin Jánostól a nagytábori birtokot. A már ekkor meglévő, Cilleiek által emelt kisebb várat bővítették és építették át a Rátkayak, a gótikus lakótorony köré ekkor épültek a félkör alakú reneszánsz bástyák a köztük húzódó vastag falakkal. Később a török veszély csökkenésével kényelmes lakópalotává alakíttatták át a tulajdonosok. A Rátkay család 1793-os kihalásával a birtok a magyar koronára szállt. Mivel a Rátkay család végig Nagytábor várában élt, ennek köszönhetően maradt meg eredeti állapotában, bár a későbbi tulajdonosváltások a XIX. században nem tettek túl jót a várkastélynak. 1919-ben Oton Iveković festőművész vásárolta meg a várat, próbálta megóvni az enyészettől, de pénzügyi nehézségek miatt 1938-ben el kellett adnia. A háború után raktárként is hasznosított várat végül a 2000-es években újították fel teljes körűen, falai között egy érdekes múzeumot alakítottak ki.

A 333 méter magas Košnički Hum domb tetején álló ötszögletű alaprajzú erődítménybe az északnyugati bástyán keresztül léphetünk be. Az ország egyik legépebben fennmaradt várának legjellemzőbb része az ötszögű lakótornyot körülvevő, négy, fehérre festett, félkör alakú, kövér bástyatorony, melyeket egybefüggő pártázatos fal köt össze. A belülről meglepően szűknek tűnő várudvaron áll az erődítmény legrégebbi része, a lakótorony, az udvart gyönyörű, háromszintes, reneszánsz stílusú, árkádos galéria övezi. A vár termeiben egy jól átgondolt történeti kiállítást rendeztek be, láthatjuk a Rátkay családfát is, több reneszánsz korabeli, hatalmas cserépkályha és néhány korhűen berendezett terem eleveníti fel a múltat. A legnagyobb élmény a vár építészeti részleteinek testközelből történő csodálása, a vastag falak, a meseszép reneszánsz árkádos folyosók, az ablakokból csodás kilátás nyílik a Zagorje hullámos, erdős vidékére.

Veliki Tabor is rendelkezik egy külön bejáratú szellemmel, a várban kísértő nőalak a XV. század óta jelenik meg teliholdkor a folyosókon. A legenda szerint a fiatal várúr, Cillei Frigyes szívét nyerte meg egy helybeli szépséges lány, Veronika. A nagyhatalmú apa, Cillei Hermann természetesen hallani sem akart a rangon aluli frigyről, ezért boszorkányként bélyegezve fojtották vízbe az ártatlan leányt, majd testét az akkor épülő várba falazták.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Dvor Veliki Tabor, Košnički Hum 1

Megközelítés:

A Zagorjét nyugatról szegélyező szlovén határ menti 229-es főútról Pregrada felé tartó úton érjük el a Desinić település közelében lévő várat. A táblákat követve a pici Hum Košnički falu ritkás házai közt vezet fel a várhoz a meredek, szűk bekötőút, óvatosan közlekedjünk, időnként nagy turistabuszok is felhajtanak egészen a várhoz. Az erőd előtt szabadon parkolhatunk.

Nyitvatartás:

Április 1 – okt.31.: Kedd – péntek 9.00 – 17.00, hétvége: 10.00 – 18.00. Hétfőn zárva!

Belépő:

Felnőtt: 40 kuna, diák: 32 kuna, családi jegy: 80 kuna, részletes árak, aktuális nyitva tartás a hivatalos honlapon.

Veliki Tabortól nem messze egy kis szőlőhegy tetején áll a Grešna Gorica vendéglő, az idilli környezetben, szőlőlugasos nagy kerthelyiséggel bíró étterem konyháján Zagorje ízei dominálnak. A helyi alapanyagokból készült házias fogások közül kiemelkedik a régió legjellegzetesebb étele, a sült pulyka mlinci-vel (Purica s mlincima), itt óriási adagra készüljünk fel, a mlinci tulajdonképpen csuszatészta. Elsőre elég furcsa ez a párosítás, de meglepően jól működik. A helyi borok közül az olaszrizlinget (graševina) és a traminit (traminac) ajánljuk.

Krapina, Neandervölgyi múzeum

Zagorje fővárosa, az erdős hegyekkel körbevett Krapina legfontosabb nevezetessége, a Neandervölgyi Múzeum, a 2010-ben megnyitott modern létesítmény az ország egyik legjobb múzeuma, kötelező látnivaló. 1899-ben fedezték fel a városka nyugati peremén magasló Hušnjakovo domb homokkőfalában lévő üregekben a paleolit csontokat, a következő években több száz maradványt találtak, túlnyomórészt a 35 000 évvel ezelőtt itt élt neandervölgyi emberét. A kőkorszaki fegyverek és eszközök mellett 876 ősember maradványát találták, ez a világraszóló lelet képezi a múzeum gyűjteményének alapját. Az extravagáns, barlangot idéző épületben kialakított kiállítás meglehetősen nagyszabású, a neandervölgyi leletek mellett, látványos bemutató teszi igazán plasztikussá az élet evolúcióját bolygónkon.

A múzeum épülete egy impozáns beton kolosszus, közepén hatalmas üvegfallal, melynek belső oldala tulajdonképpen egy mega képernyő, melyen folyamatosan megy a neandervölgyiek életét és filmre vitt kalandjait bemutató kisfilm. A látogatás a meglehetősen realistára sikeredett film megnézésével indul, a tágas, amfiteátrumszerű nézőtér sokszor teljesen megtelik a sorban érkező iskolás csoportokkal. A kiállítás első részében megismerkedünk a korabeli Krapinával (1899), magával a leleteket megtaláló lelkes archeológussal, és a nagy port kavart felfedezésről. Ezután kezdődik az izgalmas időutazás, a Nagy ősrobbanástól kezdve kalauzolnak végig a látványosan megrendezett tárlók a Föld különböző történeti korszakain. Természetesen angolul is ki van minden írva, de ingyenes magyar nyelvű audio guide-ot is kérhetünk a kasszánál. Az épület tágas belső terében egy spirális rámpán haladunk egyre feljebb, közérthető formában elevenednek meg a földtörténeti korok, rengeteg illusztrációval, multimédiás eszközökkel, dinókkal, emlősökkel. Különösen impresszív az ember evolúcióját ábrázoló folyosó, életnagyságú előemberek, ősemberek sora között sétálunk egyre közelebb a mai korhoz. Az utolsó rész foglalkozik a neandervölgyi emberekkel, remek diorámák mutatják be életük különböző szakaszait, helyzeteit. Itt láthatjuk magukat a leleteket, egy kitűnő 3 D-s, hologramos testmodellen tanulmányozhatjuk az előkerült csontokat is, rövid magyarázó szöveggel. A kiállítás végén talán választ is kaphatunk az ún. neandertali problémára, hová tűntek ezek a mai emberhez igen hasonló lények, mi lehetett a sorsuk?

Az épületből kijőve, egy ösvényen ereszkedünk le a Hušnjakovo domb oldalában, érintve az 1899-ben itt megtalált leletek helyszíneit.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Muzej krapinskih neandertalaca, Šetalište Vilibalda Sluge bb, Krapina

Megközelítés:

Krapina, a Zágrábot Mariborral összekötő A2-es autópálya mentén fekszik. A lehajtó után a városon keresztül, a vasútállomás mellett érünk a múzeumhoz, kövessük a táblákat. Veliki Tabor felől, Pregrada településen keresztül, a 206-os út visz be Krapinára, a síneken átkelve, balra fordulva érünk a múzeumhoz. Az út jobb oldalán találjuk a hivatalos, szabadon használható parkolót.

Nyitvatartás:

Kedd – péntek: 9.00 – 17.00, hétvége: 10.00 – 18.00, kasszazárás egy órával korábban. Hétfő szünnap! Nagyobb ünnepeken zárva!

Belépő (2022): Felnőtt: 76 kuna/10.00 €, diák, gyerek, nyugd.: 40 kuna/5.30 €, családi jegy: 155 kuna/20,50 €

Az aktuális nyitvatartást és a részletes belépődíjakat a hivatalos honlapon tudjuk megnézni.

Trakošćan várkastély

A Zagorje északi, erdős részén, egy csodás természetvédelmi parkban fekszik Horvátország egyik legszebb várkastélya, a romantikus Trakošćan. Itt már a hegyek is magasabbak, a vidék tipikus középhegységi táj, a Strahinjščica és a Ravna gora hegységek között, egy szűk völgy feletti kúpon áll a XIX. század közepén teljesen átépített, historizáló, neogótikus stílusú várkastély. Nemcsak maga az épület védett kultúrtörténeti emlék, hanem az azt körülvevő, nagy kiterjedésű, gyönyörű park is, melynek középpontja a 150 évvel ezelőtt létrehozott mesterséges tó.

A most látható épület elődje a XIII. században, mint megfigyelő torony épült, később több főúri család is birtokolta, bővítgette, köztük a híres Cilleiek. Corvin János horvát bán ajándékozta 1500 körül Gyulay Jánosnak, majd a család kihalása után 1566-ban ismét a koronára szállt a birtok. Miksa király a várat Draskovics György horvát bánnak adományozta, így végül 1584-ben a Draskovicsok tulajdonába került, akik egészen 1945-ig birtokolták azt. A török veszély idején a várat jelentősen megerősítették, több bástyát is építettek az erődítményhez. Később a vár hadászati jelentőségét elvesztette, állapota is leromlott, ezért a főnemesi család már nem is tartózkodott itt, az épület jobbára a katonaság tartózkodására szolgált. A XIX. század közepén, az akkor divatos irányzatnak megfelelően, a természethez és a családi hagyományokhoz való romantikus visszatérésként, Draskovics V. György teljesen átépíttette a kastélyt neogótikus stílusban, parkosította a környékét, ekkor létesítették a tavat is, és a kastély teljes bútorzatát lecserélték. A felújítás után, mely 1840-től 1862-ig tartott, a tulajdonosok egészen a második világháború végéig itt laktak, és közben is építették, átrendezték a kastélyt. Az államosítás után, 1952-től működik itt a folyamatosan gyarapodó vármúzeum.

A parkolóból már szembe tűnik a dombtetőn álló, krémszínűre festett, pártázatos tornyú, több bástyás romantikus kastély. A hangulatos parkon keresztül, az 1700-as évek közepén épült Szent Kereszt-kápolna mellett fut a várhoz vezető sétaút. A nagy kanyartól már látható a tó is, mely pár éve már teljesen eliszaposodott, 2022-ben kiszárították, a meder megtisztítása, kikotrása után a tervek szerint már 2023-ban a tiszta vizű, fjordszerű tavacska víztükrét csodálhatjuk. Szóval a kanyar után egy balra leágazó, meredek lépcsősoron is megközelíthetjük a magasan álló várat, de maradhatunk a kényelmesen a vár körül feltekeredő kocsiúton is.

A kastély szinte minden terme látogatható, teljesen eredeti állapotban maradtak fent a szobák, több helyen az originál, XIX. századi bútorzattal, díszítő elemekkel. Jó pár régebbi műtárgyat is hoztak a kastélyba, illusztrálva az elmúlt évszázadok horvát főnemesi életét. Sajnos, valamilyen rejtélyes okból a fényképezés tilos a termekben, ezt szigorúan ellenőrzik is, csak kívülről kaphatjuk lencsevégre a kastélyt, például a környék hegyeire, és a kastély központi tornyára remek kilátást biztosító teraszról. Rengeteg termen, lépcsősoron kell átvergődni, a végére sokaknak kicsit nyomasztó lehet a sötét tónusú szobák végtelennek tűnő sora. A helyiségek közül különösen kitűnik a Vitézi- és a Vadászterem, a Zeneszalon, az étkező, valamint Erdődy Draskovics Julianna festőművész műterme. Jelentősek az itt található gyűjtemények is; a bútorgyűjtemény, főleg a XIX. század második felére jellemző, eredeti historizáló bútorok; a festménygyűjtemény, a Draskovics családi portrégaléria; a fegyvergyűjtemény, a fénykép- és a könyvgyűjtemény.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Dvor Trakošćan, Trakošćan, Bednja

Megközelítés:

Zágrábból, az A2 autópálya, szlovén határ előtti utolsó lehajtójánál, Trakošćannál jövünk le, ahonnan 9 km a várkastély. Varasd felől a 35-ös főúton Lepoglaváig, majd a 74-es úton Bednja település után jobbra térünk le a kastélyig. A parkoló elméletileg díjköteles, bár mi nem találkoztunk parkolóőrrel, így ki sem tudtuk fizetni a díjat.

Nyitvatartás:

Ápr. 1. – okt. 31: 10.00 – 18.00, nov. 1 – márc. 31: 9.00 – 16.00

Belépő (2022):

Felnőtt: 40 kuna / 5,31 €, gyerek, diák: 20 kuna/2,65 €

Részletes belépődíjakért, aktuális nyitvatartásért katt a hivatalos honlapra.

Felső nagy kép: Trakošćan várkastélya, forrás: CNTB, fotó: Domagoj Sever