Séta a Dráva menti Varasd történelmi városközpontjában

A magyar határtól bő félóra autóútra fekvő Varasd (Varaždin), egységes kinézetű, kompakt, barokk kori óvárosával, gyönyörűen felújított középkori várával, gondozott zöldfelületeivel, fiatalos nyüzsgéssel, remek fesztiválokkal várja látogatóit. A sétálóövezetté átalakított romantikus belváros hamisítatlan békebeli hangulatot áraszt, a barokk és rokokó paloták, templomok között remek kávézók, éttermek sorakoznak. A zágrábi autópálya elég messze kerüli meg a várost, a tengerpartra igyekvőknek legtöbbször csak egy kijárat az autópályán Varasd, de egyértelműen megér, akár egy önálló kirándulást is Horvátország egykori fővárosa, Közép-Európa egyik legjobban megőrződött barokk kori városa.

A közel 50 000 lakosú Varasd (Varaždin), a magyar határtól mindössze 40 km-re, Zágrábtól északkeletre 80 km-re fekszik. Északról a Dráva határolja, a folyó tisztes távolból folyik el a város mellett, szervesen nem képezi részét, de lassú folyású, tiszta vize, gyönyörű ártéri erdei rengeteg aktív kalandra csábítják a kirándulókat. A gyalog könnyen bejárható, gyalogosbarát, kompakt történelmi városközpont szinte teljes egészében felújított pompájában, színes barokk kori házaival, galériáival, érdekes múzeumaival, fehérre festett falú várával egye több turistát vonz. Hétvégi kiruccanásra ideális, könnyedén el lehet itt tölteni 2 napot, ráadásul a szombatok a legjobb hangulatúak. Varasd kifejezetten komoly kávéházi kultúrával rendelkezik, az utóbbi években gasztronómiai téren is nagyon sokat fejlődött, szálláshelyei is széles spektrumú igényeket fednek le. A szárazföldi Horvátország egyik legfontosabb turisztikai központjának számító város közvetlen környéke, a dimbes-dombos, kastélyokkal-várakkal tűzdelt Zagorje vagy az idilli Muraköz meglátogatására is kiváló bázis.

Varasd rövid története

A fontos római utak keresztezésénél kialakult várost először egy, 1181-ben, III. Béla király által kiadott dokumentumban említik. 1209-ben II. András adja meg Varasdnak a szabad királyi város rangot és az ehhez járó kereskedelmi előnyök virágoztatják fel a települést a középkorban. A török háborúk idején a megerősített város volt az egyik központja a törökellenes harcoknak, mindvégig szilárdan Habsburg kézen. A török veszély elmúltával tovább gazdagodott a város, és Horvátország kulturális, kereskedelmi és politikai központjává vált. 1756-ban Nádasdy Ferenc horvát bán Varasdra tette át székhelyét, ide vonzva az akkori politikai-gazdasági elitet, majd Mária Terézia 1767-es rendeletével Varasd hivatalosan is Horvátország fővárosa lett. Az akkor divatos, barokk képre formálódó város fejlődését megakasztotta az 1776-os nagy tűzvész, melyben a település házainak 80 %-a veszett oda.

A tűz után a kormányhivatalok és a parlament is, immár véglegesen Zágrábba költözött, az élet lassan tért vissza a városba, melynek ma látható, egységes városképe is ekkor alakult ki. A XIX. és a XX. század is meghozta a városnak a kellő, elsősorban ipari és kereskedelmi fejlődést, a textilipar legfontosabb horvát központja alakult itt ki. Az egyetem is nagyban hozzájárul Varasd mai, fiatalos képéhez, az utóbbi években az egész történelmi óvárost, a legfontosabb műemlékeket mind gyönyörűen felújították, a turizmus fejlesztésében is élen jár a város.

Varasd látnivalói

A varasdi barokk óváros szinte teljes egészében a gyalogosok számára fenntartott sétálóövezet, macskaköves utcácskáit, széles utcaként húzódó tereit pasztellszínű, gondosan felújított polgárházak, kisebb nemesi paloták szegélyezik. A négyszög alakú, középkori utcahálózatát megőrző óváros északnyugati csücskében, egy szép park közepén magaslik a város jelképe, az Erdődy-vár. A tornyok városának is hívott Varasdon hét templom tornyát is megszámolhatjuk, ehhez jön még a városháza jellegzetes tornya is. A vár körüli zöldfelület ellenpontja, a belváros délkeleti részén, a neoreneszánsz Nemzeti Színház előtt fekvő nagy, árnyas park. A földszintes, egy- és kétemeletes polgárházak nagy részében vendéglátóhely, bolt vagy galéria működik, a házak színezése is vidám, romantikus, sétára csábító hangulatot ad. Varasd esélyes az UNESCO Világörökségi listájára való felkerülésre is.

A város főterének számító trg kralja Tomislava (Tomiszlav király tér) elegáns polgárházai és palotái között kimagaslik a tér északi oldalát elfoglaló Városháza óratornyos, román-gótikus stílusú épülete, melyet Brandenburgi György 1523-ban adományozott a városnak, és funkcióját mind a mai napig őrzi. Májustól szeptemberig, szombatonként 11 órakor a városőrség, eredeti XIX. századi egyenruhájába beöltözött, medvekucsmás őreinek zenés díszőrségváltását élvezhetjük az épület előtt. A purgari-nak hívott őrök közé hagyományosan csak varasdi születésűek kerülhettek, a nyári szombatok kellemes színfoltja a színes uniformisban a városon át, dobszóra menetelő „katonák” látványa. A mindig nyüzsgő főtér keleti oldalán áll a kávészínűre festett Draskovics-palota, a XVIII. század közepén épült házhoz is köthető egy városi legenda. A befolyásos Draskovics főnemesi család tulajdonában álló palotába költözött Draskovics Kázmér új hitvesével, Zsuzsannával, a palotát a város társadalmi életének középpontjává tevő pár számolatlanul adta az előkelő fogadásokat, partikat, míg a férj csődbe nem került, majd élete is véget ért. A horvát bán, Nádasdy Ferenc is szemet vetett a híres szépasszonyra, a pletykák szerint ezért tette át székhelyét Varasdra is, az tény, hogy Zsuzsanna hamarosan a bán új felesége, a város pedig Horvátország fővárosa lett.

A Draskovics-palota melletti épület földszintjén működik a Marica grófnő kávézó, melyhez szintén egy legenda köthető. A jelenleg a krémeséről és Marica tortaszeletéről híres cukrászda épületében lakott egy ideig Kálmán Imre zeneszerző, kinek édesanyja amúgy varasdi születésű volt. Itt tartózkodása alatt ismerkedett meg egy Marica nevű grófnéval, és amikor később, 1924-ben megírta híres operettjét, róla nevezte el azt. Sokan nem tudják nálunk, hogy a mű leghíresebb slágere, a „Szép város Kolozsvár”, csak a magyar fordításban kapta ezt a szöveget, az eredeti, német szöveg, a „Komm mit nach Varaždin” strófával kezdődik, és németül a mai napig is így éneklik, azaz „Gyere velem Varasdra”!

A főtér L alakban folytatódik a Ferencesek terében (Franjevački trg), a széles utca alakú teret északról a Ferences-templom és kolostor épülete határolja. A város legmagasabb tornyával (54,5 m) rendelkező, 1650-ben épült barokk templom bejárata előtt Ivan Meštrović híres, Ninski Gregor püspököt ábrázoló szobrának másolata áll, az eredeti Splitben látható. A hagyomány szerint, ha megérinted a szobor nagylábujját, szerencse társul hozzád. A templommal szemben áll a rózsaszín pasztellszínben pompázó Megyeháza épülete, udvarában Sissy királyné mellszobrával, az Ivan Gundulić utca sarkán pedig Varasd egyik legpatinásabb műemléke, az 1764-ben emelt, rokokó stílusú Patačić-palota. A tér másik végében a klasszicista Herzer-palotában rendezték be az érdekes rovartani kiállítást, slendrián magyar fordításban a Kukacvilágot (Svijet kukaca). A kiállítás alapját egy helyi biológus mintegy 4500 rovarfajból álló gyűjteménye adja, a közérthetően, tematikusan rendezett anyagot az 1990-es évek végén modernizálták, interaktív elemekkel gazdagították. Cím: Franjevački trg 6. A nyitvatartásról és a belépőárakról a múzeum angol nyelvű honlapja ad tájékoztatást.

A főtérről, a Draskovics-palota melletti utcán (Pavlinska ulica) jutunk a város székesegyházához. A XVII. század közepén, a jezsuita komplexum részeként épült barokk stílusú templom később a pálos rendé lett. Belső berendezését, mai képét az 1700-as években nyerte el, 1997-ben lett az újonnan megalakított varasdi püspökség első számú temploma. A bejárat fölött a Draskovics család kőből faragott címere látható, a fehérre festett belső térből hatásosan emelkedik ki a dúsan aranyozott, gazdagon díszített, óriási méretű főoltár és a hasonlóan díszes mellékoltárok sora. A templombelső kitűnő akusztikája teszi a Katedrálist a népszerű Barokk esték fesztivál zenei főhelyszínévé.

A tornyok városának legkecsesebb templomtornya minden kétséget kizáróan az Uršulinska utcában álló Orsolyita-templomot (Uršulinska crkva) díszíti. A lányiskolát is nyitó rend temploma 1707-ben, míg a torony 1726-ban épült. A templom előtti terecskén, tavasztól őszig működik a hagyományos kézművesek vására, a fából készült kis pavilonokban láthatjuk is hogyan készülnek a régióra jellemző kézműves termékek és természetesen vásárolhatunk is.

Innen az ulica Ivana Padovca (itt található a városi turista információs iroda is a 3. szám alatt) vezet ki a híres helyi festőről, Miljenko Stančić-ról elnevezett hangulatos térre, melynek ékköve a rokokó stílusú Prašinski-Sermage-palota. A pompás épület erkélyéről szombatonként kamarazene szórakoztatja a kávézókban ülő közönséget. A ház ad otthont a város első számú képzőművészeti gyűjteményének is, melyben az állandó tárlat mellett ideiglenes kiállításokat is rendeznek. Részletek a honlapon.

A Stančić térről tudunk legstílusosabban a középkori vár területére lépni, az erődítményt körülölelő parkba a Várőrség tornyán keresztül jutunk be. A XVI. század második felében épült toronyhoz egy leeresztett függőhíd vezet, mely ma már nem a víz, hanem a gyep felett fut át. A bástya a központi erődöt védő külső védművek megmaradt építménye. A fehérre festett, példásan felújított vár (Stari grad) gótikus eredetű, a XIV. században kezdték kiépíteni, különböző főnemesi családok, köztük a Cilleiek tulajdonában volt, a mellette fekvő szabad királyi várostól függetlenül alakult sorsa. A török háborúk idején jelentősen megerősítették és vízivárrá alakították át. Széles várárkait a közeli Dráva vizével töltötték fel, akkortájt Magyarország egyik legfontosabb végvárának számított. Az 1600-as években már az Erdődyek voltak a vár urai és egészen 1925-ig, amikor is a jugoszláv állam tulajdonába került, ők voltak varasdi vár birtokosai, ezért is találjuk sok helyen az Erdődy-vár elnevezést.

Az Erdődyek a török vész elmúltával barokk stílusú palotává alakíttatták át az erődítményt, 1925 óta múzeumként hasznosítják. A Városi Múzeum helytörténeti kiállítását rendezték be az ódon falak között, mintegy 40 teremben terül el a város és a vár különböző korait átölelő gyűjtemény, a bútoroktól kezdve a céhes cégéreken, festményeken, kerámiákon keresztül a fegyverekig. Természetesen a kiállított tárgyak is érdekesek, de talán még nagyobb élmény a vár építészeti részleteinek megcsodálása, a szűk folyosók, a csodás, reneszánsz árkádos udvar, a vastag falak, a középkori Szt. Lőrinc-kápolna, a masszív tornyok, bástyák. A nyitvatartásért és a belépőkért katt az angol nyelvű hivatalos oldalra.

Egyéb látnivalók

Temető

A város számos zöldfelülete közül kiemelkedik a Városi temető rendkívül látványos kertészeti csodája, a már meglévő temetőt 1905-ben alakította át egy bécsi kertészmérnök, Hermann Haller. Rendezett vonalban sorakoznak a formára nyírt bokrok, több hatalmas kripta is kész építészeti remekmű, a belvárostól 10-15 perces sétával elérhető sírkert Varasd kötelező látnivalói közé tartozik.

A város legjobb rendezvényei

Varasd számos rendezvénye közül kettő emelkedik ki, a Špancirfest művészeti fesztivál és a komolyzenei Barokk esték nevű eseménysorozat. A Špancirfest több mint egy utcafesztivál, egész Horvátország egyik legnépszerűbb fesztiválja, minden év augusztus végén 10 napon át lepik el az óváros utcáit, tereit, parkjait a művészek, kora délelőttől késő estig tartanak több helyszínen a programok. Könnyűzene, rock, jazz, világzene, utcaszínház, jelmezes felvonulások, kiállítások, kreatív workshopok, stand up comedy show-k, gasztronómiai kalandok, ráadásul a programok legnagyobb része szabadon látogatható. Az őrületes, fiatalos hangulat garantált! Részletek a fesztivál honlapján.

A Varasdi Barokk Esték fesztivál általában szeptember végén-október elején kerül megrendezésre, a fókusz természetesen a barokk kori zene, a színhelyek a város templomai, elsősorban a kitűnő akusztikájáról ismert Katedrális és a Nemzeti Színház, de városon kívül, pl. a Trakošćan kastélyban is találunk remek koncerteket. Részletek a rendezvény honlapján.

Outdoor kalandok Varasd közelében

A város nemcsak kulturális élményeket kínál, a pár km-re fekvő Dráva folyó az aktív turizmust kedvelők valóságos mekkája. Az Európa Amazonasának is hívott, tiszta vizű, viszonylag lassan folyó, köves, homokos padokon szétterülő Dráva Varasd környéki szakaszának legnagyobb híve, Nikola, aki pár évvel ezelőtt alapította hiánypótló vállalkozását, a More Adventure nevű outdoor ügynökséget. Az ártéri erdőben megálmodott River Ranch bázisról indulnak a különféle vezetett túrák, a vízi programok, a SUP, a kajak, a rafting, de el lehet velük menni egy szédítő off-road kalandra is a Dráva menti buja erdőségek úttalan útjain. A kis, lelkes csapat mindent megtesz a maximális kaland élményért, az adrenalinért, Nikola szinte mindent tud a folyóról, Varasdon járva tuti tipp a More Adventure. Angolul lehet velük kommunikálni, természetesen horvátul is, ide kattintva kapunk részletes infókat.