Szlavónia zöld szigethegységének csodahelyei

Horvátország északkeleti része, a két nagy folyó, a Dráva és a Száva között fekvő Szlavónia közepén, a magyar határtól látótávolságra húzódó középhegységek láncolatának legjelentősebb tagja, a Papuk-hegység. A közel ezer méter magasságot elérő, kelet-nyugati irányú, sajátos mikroklímájú és különleges geológiájú Papuk kétszeresen is védett terület. Egyrészt természetvédelmi szempontból ún. Natúrpark védettséget élvez, másrészt földtani emlékeinek gazdagsága, változatossága okán az UNESCO Európai Geopark Hálózatának tagja. Az utóbbi években számos turisztikai fejlesztés történt a régióban, kitűnő információs központok nyíltak, kemping, kalandpark, aquapark is létesült, a Természetvédelmi Park legszebb részét jelentő, vadregényes Jankovac erdőrezervátum is megszépült, a hegységet átszelő turistajelzések, táblák is megújultak. A mindenféle erdészeti beavatkozástól mentes, őserdő jellegű Jankovac Park a hegység legszebb része, a könnyen bejárható Grófi tanösvényen barangolhatjuk be a parkerdő legérdekesebb pontjait. Az autóval egyszerűen megközelíthető, belépődíjas parkban a turistaháztól a csónakázótavon keresztül a lenyűgöző szépségű Skakavac-vízesésig sok mindent láthatunk.

A Papuk-hegység

A Papuk-hegységet északról a Dráva-menti síkság (Podravina), délről a Pozsegai-medence határolja, legmagasabb csúcsa, a névadó Papuk (954 m), melynek tetejét radarállomás koronázza. Tőle délnyugatra magaslik a Psunj-hegység, mely Szlavónia legmagasabb pontjának otthona (984 m). A Papuk híres rendkívül változatos geológiai felépítéséről, a földtani korok szinte mindegyike hagyott máig látható lenyomatot, a vulkáni működéstől a tengeri üledék lerakódásig. Egymástól nem messze láthatunk bazaltoszlopokat és karsztjelenségeket, emellett, kvázi szigethegységként, flórája és faunája is rendkívül értékes. A hegység szlogenje is így szól, a Pannon-tenger zöld szigete.

A magyar hegységekkel összehasonlítva, jóval kevesebb jelzett turistaút hálózza be a Papukot, bár az utóbbi időben sokat fejlődött a turistautak infrastruktúrája is. Négy országút szeli át északról délre, bár ebből az egyik, turisztikai szempontból a legfontosabb útvonal fele sajnos murvás út. Ez az út indul Slatinski Drenovac-ból a Jankovac park érintésével délre, a hegység déli részének központjába, Velikába. Ez a jelentős út Jankovacig akár busszal is jól járható, majd a Nevoljaš-nyeregben lévő háborús emlékműig keskeny, de jó minőségű aszfaltút vezet, de ezután kőzúzalékos úton kell leereszkednünk Velikáig. A hegység nyugati részén, a Geo-központjáról nevezetes Voćin-tól szeli át a D69-es út délnek a Papukot, míg a keleti szélén a Našicéből tartó D53-as út szegélyezi. A negyedik aszfaltút az északi Orahovicát köti össze a déli, szőlőiről híres Kutjevóval.

A hegység legmagasabb csúcsa, a Papuk (954 m) a radarállomás miatt nem éppen hívogató turista célpont, rajta kívül azonban számos egyéb hegytető várja nagyszerű panorámával a turistát. Például a Jankovacból könnyen elérhető Ivačka glava (913 m), a Mališćak (740 m) hegyén lévő Balkon, vagy a Nevoljaš (741 m), a Češljakovački vis (826 m), ill. a Kapavac (792 m) tetején álló kilátótornyok.

A Papuk legismertebb, egyben kétség kívül a legszebb része, az északi oldal közepén fekvő Jankovac erdőrezervátum. A teljes természetességében meghagyott erdőt a jól kiépített Grófi tanösvényen tudjuk végigjárni, a népszerű turistaháztól a szépséges csónakázótó mellett érünk fel Jankovics gróf sziklahasadékban megbújó síremlékéhez, majd a betyárbarlangtól az üvegesek síremlékét érintve ereszkedünk vissza a lebilincselő szépségű Skakavac-vízeséshez.

Látogatóközpontok

A Papuk két modern, európai színvonalú látogatóközponttal is dicsekedhet, a Geológiai Információs Központ a hegység északi peremén, Voćin-ban, a Pannon Tenger Háza pedig a déli oldalon, Velikában található.

Geológiai Információs Központ - Voćin

A 2021-ben átadott Geo Info Centar modern, kétszintes épülete meglepően színvonalas, érdekes kiállításoknak, bemutatóknak ad otthont. A látogatás egy izgalmas 3D mozifilm megtekintésével kezdődik, a háromdimenziós élményt tovább erősítik a mozgó székek, a szél- és permetfújások. Egy kis ammonita kalauzolásával teszünk időutazást a földtörténeti korokon keresztül. A film angol felirattal is élvezhető, de az összes kiállítás kétnyelvű, a horváton kívül angolul is olvasható minden. Mindegyik tárlatot uralja a XXI. századi technika, audiovizuális, multimédiás minden elem, rendkívül közérthetően, tömören fogalmazva, látványosan mutatja be a Papuk-hegység geológiai korait a földszinten kialakított kiállítás. Megtudhatjuk, miért éppen a Papuk Horvátország geológiailag legváltozatosabb területe. A minden elemében látványos kiállítás több érzékszervünkre hatóan vezet végig a földtörténeti korokon. Az emeleti részen a régió biológiai diverzitását és kulturális emlékeit láthatjuk, talán egy kissé kevésbé lenyűgöző, de felettébb élvezetes módon, rengeteg interaktív elemmel. A látogatóközpont szerves része a gazdagon felszerelt ajándékbolt és a színvonalas, designos berendezésű, csupa üveg falú kávézó, a Geobar is.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Voćin, Nikole Šubića Zrinskog 1A

Nyitvatartás: Kedd-péntek: 8.00 – 18.00, Szombat-vasárnap: 10.00-18.00, hétfőn zárva.

Belépő (2022): felnőtt: 50 kuna, diák, nyugd.: 40 kuna, családi jegy (2 felnőtt+max. 3 gyerek): 130 kuna

Az aktuális információkért katt a központ magyar nyelven is elérhető honlapjára.

A kiállításon látottak egy részét közvetlenül, a valóságban is megcsodálhatjuk a Geológiai Információs Központtól 1800 méterre található, közvetlenül a D69-es út mellett lévő Rupnica védett földtani értéknél. Horvátország első, 1948 óta védett geológiai helye egy nagy bányaudvar, ahol a felszínen láthatóak a különböző vulkáni működés erdményeként létrejött sokszögletű bazaltoszlopok.

Pannon-tenger Háza - Velika

A Papuk déli oldalán, Velika településen, a Geopark székhelyén találjuk a másik látogatóközpontot, a Pannon Tenger Házát. Az előbbinél lényegesen szerényebb, de úgyszintén modern, interaktív, multimédiás elemekkel berendezett kiállítás a miocén kori Pannon Tengerre összpontosít. A fő terem falait nagyméretű interaktív képernyők sora foglalja el, egyszerűen, közérthetően meséli el a látogatónak a korszak élővilágát, össze is tudjuk hasonlítani az akkori tájat a maival. Természetesen angolul is olvashatjuk a szövegeket, melyek remek illusztrációkkal teszik befogadhatóvá a tudást a hétköznapi látogatók számára is. Különösképp látványos a terem közepén felszerelt installációkra vetített vízi élőlények úszkálásának mozgóképe. A kiállítás elsősorban iskolás csoportok fogadására és edukációjára van felkészülve, de az iroda órák alatt lehetőség van egyéni látogatásra is, angolul vagy horvátul tudók bőséges információt szerezhetnek játékos formában, rengeteg kvíz van pl.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Kuća Panonskog Mora, Stjepana Radića 46, Velika

Nyitvatartás: Hétfő – péntek: 7.00 – 15.00

Belépő: 10 kuna, 7 év alatt ingyenes

Bővebb és aktuális információkért katt a Ház hivatalos, angolul is elérhető honlapjára.

Egyéb látnivalók, aktivitások

A Papuk déli oldala központjának számító Velika kitűnő bázis a hegység felfedezéséhez, a hosszú falu északi szélén 2021-ben adták át a modern Shhhuma Aquaparkot, mely a maga nemében az egyetlen Szlavóniában. A kellemes erdei környezetben kialakított medencék közül több kifejezetten gyerek- és bababarát, nagy, üvegfalú kávézó-étterem, vízibár, sportmedence, sodrófolyosó is áll a vendégek részére. Az egyetlen hátránya, a kevés természetes árnyék, napernyők azért vannak, idővel a fák is nagyobbak lesznek. A park nyári főszezonban minden nap 9-től 21 óráig tart nyitva, a belépőket a honlapon ellenőrizhetjük le.

Cím: Cirakijeva ulica bb, Velika

A fürdőt a falu északi részén, az impozáns, középkori eredetű Szent-Ágoston-templom, mely egész Szlavónia legjelentősebb egyházi épületei közé tartozik, mellett vezető úton érhetjük el. A templom előtt fontos útelágazás van, balra, a kőbánya után murvássá váló úton kelhetünk át a Papuk központi gerincén a Jankovac parkerdőhöz, jobbra érünk az Aquaparkhoz, és azon túl, pár perc alatt a Duboka kempinghez, melyben egy izgalmas, jó felszereltségű kalandpark, a Duboka Adrenalin Park működik. Részletek a honlapon.

A Papuk különböző magaslatain a középkor folyamán számos erődítményt emeltek, néhánynak romjai még ma is láthatók, az Orahovicától délre, a tó fölött magasodó gerincen álló Ružica vára egyenesen az ország legnagyobb romvárai közé tartozik. Sajnos állaga mára annyira leromlott, hogy látogatását korlátozták, kívülről lehet megcsodálni, egy jelzett turistaút megy fel hozzá a tó déli partjától.

Jankovac erdőrezervátum, Grófi tanösvény

A Papuk Természetvédelmi Park és Geopark legjelentősebb helyszíne, a Slatinski Drenovac-tól pár km-re délre, egy jó minőségű aszfaltúton megközelíthető Jankovac parkerdő. A terület hajdani tulajdonosáról, a horvát származású, magyar nemes Jankovich József (1780-1861) fejlesztette fel a környéket, a hely neve is az ő emlékét őrzi. A természetes állapotában, erdészeti beavatkozásoktól mentes erdőrezervátum legszebb pontjait a Grófi tanösvény (Grofova poučna staza) fűzi össze egy rövid körtúrával.

A túra hossza: 2,2 km

Szintkülönbség: 150 m

A túra időtartama: 1-2 óra

Kiindulópont, megközelítés:

Jankovac parkerdő, parkoló a turistaház előtti rét szélén kialakított nagy parkolóhelyen.  A magyar határtól, Drávaszabolcs átkelőtől, Donji Miholjac-ból a 34-es úton megyünk Slatina városáig, majd a településen keresztül, a 69-es úton jövünk ki Požega felé. Ćeralije faluban balra fordulunk, majd 1 km után jobbra Slatinski Drenovac-ra. Innen már csak pár km egy erdei völgyön keresztül, a táblákkal is jelzett úton Jankovac.

Belépő: Hétköznap: 10 kuna/fő, hétvégén, ünnepnap: 20 Kn/fő, 7 éven alul ingyenes. A díjat a sorompóval lezárt út menti bódéban fizethetjük meg. Készpénz legyen nálunk!

A túra jellege: Könnyű, rövid gyalogtúra jól jelzett ösvényeken, a hegyoldalban a sziklás, meredek részeken biztonságos lépcsősorokon, korláttal védett fajárdákon. Gyerekekkel is végigjárható. A vízesésnél vigyázzunk, a permettől síkosak lehetnek a pallók, lépcsők.

A túra leírása

A Planinarski dom turistaház (475 m) épülete előtti tisztás széléről indulunk 16 állomásos Grófi tanösvény útvonalán. A tőle balra eső, a patak túlpartján álló, ajándékboltként üzemelő Suvenirnica feliratú faház előtt találunk egy táblát, mely a Jankovac parkerdő remek turistatérképét ábrázolja, a Grófi tanösvény is szépen be van rajzolva a részletes térképen, ezt érdemes lefotóznunk, bár az egész útvonal viszonylag jól jelölt, eltévedni szinte lehetetlen. Az információs táblák nagy része sajnos csak horvátul olvasható, alig akad pár angol nyelvű. A térképtől indulva átkelünk a patakon, elmegyünk a remek konyhájú turistaház előtt, majd egy kis hídon újból átkelve a patakon kiérünk a parkoló végéhez. A hosszúkás halastó középen ketté van osztva, az első tavacskán még csónakázni is lehet, a gáton egy nagy hintától nyílik am legszebb kilátás a nádassal körbenőtt tavacskára. Választhatunk, hogy a tó balra vagy jobbra eső partján megyünk végig, a jobb oldalin egy széles, fával borított, akadálymentesnek szánt útvonalon érünk a tó déli partjára. Átkelünk a patak hídján és utunk jobbra fordul, felszerpentinez a Jankováci-patak forrásbarlangja mellett, melyet az utóbbi időben korláttal elzártak a balesetveszély miatt, de szépen rálátunk a dzsungelszerű, vizes környezetre.

Hosszú, korláttal védett lépcsősorokon, nagy, mohos sziklák mellett kapaszkodunk fel a Jankovich József gróf síremlékét őrző barlang bejáratához. Az 1780-ban született gróf életének első felét Bécsben élte le, majd 1820 körül költözött birtokosként a környékre, ahol vadászházat építtetett, létrehozatta a halastavakat, a vízesést is a mostani helyére terelte, a helyi ipart, az üveggyártást is támogatta. 1861-ben hunyt el, kívánsága szerint itt a barlangban temették el egy vörösmárvány szakofágban. Sajnos az idők során többször is kifosztották, megrongálták a sírt, a most is látható emléket 2010-ben renoválták. Érdekes, hogy a táblán is látható eredeti síremléken magyar és cirillbetűs horvát nyelven voltak a feliratok, mára csak egy, egy latinbetűs horvát felirat látható.

Újabb lépcsősorok következnek, a Maksim Bojanić helyi betyárlegényről elnevezett hasadékhoz lépcsőzünk fel. Állítólag itt is bujkált a rosszfiú, ma már denevérek tanyáznak a szűk hasadékban. Itt, közel 600 méteres magasságban el is értük a tanösvény legmagasabb pontját. Le-föl hullámzik a hegyoldalba vágott ösvény, a kritikus helyeken korláttal védett lépcsőkön gyalogolunk a meseszép erdőben. Elmegyünk egy borzüreg mellett, hatalmas bükkmatuzsálemek árnyékában sétálunk, a kereszteződéseknél figyeljünk a poučna staza feliratú táblákra, ezek jelzik a tanösvényt. A lejtőssé váló úton jutunk ki az üvegesek síremlékéhez, mely mellett még egy nagy üvegtömböt is megcsodálhatunk. A XIX. században az erdő kitűnő faanyagát felhasználva sorban hozták létre az üveghutákat a főleg német és cseh bevándorlók.

Gyökerekkel szabdalt, lépcsős ösvényen ereszkedünk le a vízesésig (Slap Skakavac), melynek neve magyarul Szöcskét jelent. Egy gigantikus tufa falról zúdul le a patak vize, a felső részén szélesen elterülve fátyolként permetezik a víz, lejjebb azonban gyönyörű, mohás sziklafalon, több ágra szakadva tör magának utat a zuhatag. Az alsó részén kis hídon kelünk át testközelből megcsodálva a lebilincselő látványt. Az út további része is nagyon izgalmas, egy hatalmas sziklafal tövében kis kanyonban tekergőzik az ősinek tűnő ösvény. Örökké vizes, mohás falak mentén érünk fel, az országút közelében, kiindulási pontunkra, a jankovaci parkerdő ajándékboltjához.

Kutjevo, az olaszrizling fővárosa

A Papuk délkeleti lankáit végeláthatatlan szőlőültetvények foglalják el, a borvidék központja Kutjevo pici városa. A környék Horvátország legnagyobb bortermelő régiója, az elsődleges fajta, a Graševina, azaz az olaszrizling, mely itt hatalmas presztízsnek örvend, az egész ország kedvenc bora. Ehhez méltóan rendkívül jó minőségben állítják elő a helyi termelők, köztük az ország legrégibb és legnagyobb pincészete a Kutjevo podrum. A kastéllyal egybeépült templom északi oldalán álló Kutjevo pincészet elődjét 1232-ben alapították cisztercita szerzetesek, az előzetes bejelentkezéssel látogatható üzemben borkóstolás közben utazhatunk át az elmúlt 8 évszázad borokban gazdag történelmén. A falusias városka főtere, mely nem sokkal több egy útkereszteződésnél, is a Graševináról van elnevezve. Itt a Sontacchi pincészetet tudjuk ajánlani, az észak-olasz származású család lelkes leszármazottja remek borokkal és magas minőségű szállással várja a vendégeket. Kutjevo legjelentősebb eseménye, az általában június első szombatján rendezett Graševina fesztivál, ahol tényleg még a csapból is az első osztályú horvát olaszrizling folyik.