Barangolások Horvátország legészakibb szegletében

A Dráva és a Mura folyó horvátországi köze, Muraköz (Međimurje) fővárosa, Csáktornya (Čakovec) egy bájos, tipikus közép-európai kisváros , mely elsősorban a Zrínyi-várról nevezetes, sétálóutcáját szegélyező régi, szépen díszített lakóházai és egyéb történelmi épületei emlékeztetnek a város hajdani jelentőségére. A példásan felújított várban 2021-ben kialakított Muraközi Értéktár múzeuma pedig a régió legnagyszerűbb kulturális, történelmi és néprajzi kiállítása, XXI. századi köntösben. A dimbes-dombos Muraköz is számtalan látnivalót rejt, idilli falvacskák, szőlőültetvények, barátságos, minőségi borászatok, gyógyfürdő bújik meg a lankák közt. A Mura menti malmok, kompok pedig gyönyörűen felújítva várják a látogatókat.

Csáktornya nevezetességei

A magyar határtól, a letenyei határátkelőtől mintegy 25 km-re fekvő Csáktornya (Čakovec) a Muraköz legjelentősebb települése és egyben a megye székhelye is. A közel 30 000 lakosú város története egybeforrt a névadó, Hahót nemzetségbeli Csák által a tatárjárás után, a XIII. század közepén építtetett várral. Az erődítmény később több nemes tulajdonában is volt, többek közt a Lackffyak, a Kanizsaiak, a Cilleiek birtokolták, míg 1546-ban lett a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós a vár ura. A Zrínyieket a magyarok és a horvátok is saját nemzeti hőseikként tisztelik. Idejükben a vár és a mellette kialakult város is sokat fejlődött, ekkor lett a síkvidéki mocsárvárból reneszánsz palota. Az erődítményt jelentősen átalakították, az akkori leghatékonyabb formában, sokszög alakúra építtették át és olaszbástyákkal erősítették meg. Zrínyi Miklós költő és hadvezér itt írta meg jelentős munkáját, a Szigeti veszedelmet, és a hírhedt vadkanbaleset után a várban is hunyt el 1664-ben. A Habsburgok hathatós közreműködésével végül kihalt Zrínyi család után a német Althan grófoké lett a birtok, akik barokk kastéllyá alakíttatták át a XVIII. században, túlnyomórészt ezt az épületet láthatjuk ma is.

Az átépítés után a vár elvesztette erődítmény jellegét, ekkor az 1700-as évek közepén épült meg a kapubástya felett az óratorony is. A XVIII. század végén a Festetics család tulajdonába került a vár, akik eleinte lakókastélyként használták, majd 1855-ben egy merész húzással cukorgyárat létesítettek benne, mely 1870-es bezárása előtt a legnagyobb volt az akkori Magyarországon. Később járásbíróság, iskola és diákotthon működött falain belül, majd 1954-től a Muraközi Múzeum történeti kiállítása költözött ide.

Csáktornya városa a történelmi Magyarország szerves részét képezte, Zala vármegyéhez tartozott a trianoni békeszerződésig. A lakosságot akkortájt fele-fele arányban képezték magyarok és horvátok, bár a Muraköz falvaiban jelentős volt a horvát népesség. 1941-ben a Muraköz Csáktornyával együtt visszakerült Magyarországhoz, majd 1945-ben, a háború után az ismét létrejött, immár kommunista Jugoszlávia része lett. Az utóbbi években a belvárost kicsinosították, sok épületet újítottak fel, a legnagyobb projekt a vár külső védműveinek teljes körű felújítása volt, falain belül alakították ki a 2021-ben megnyitott Muraközi Értéktár (Riznica) kiállítást is.

A csáktornyai belváros

Az apró belvárost nyugatról határolja a hatalmas, ősfás park, melynek közepén trónol a Zrínyi-vár. Kelet-nyugati irányban húzódik a város főutcája, a sétálóövezetté alakított Tomiszláv király utca (ulica kralja Tomislava), melyet túlnyomórészt a XVIII.-XIX. században épült földszintes, egyemeletes épületek határolnak. Az utca közepén található kiöblösödés a Ferencesek tere (Franjevački trg), ahol a Szent Miklós tiszteletére felszentelt ferences templom és kolostor áll. A középkori, fából épült rendházat a XVII. században a Zrínyi család építtette újjá, mai barokk formáját 1702-50 között nyerte el. A belváros legszebb épülete az 1903-ban, Horváth Ödön tervei alapján, magyar szecessziós stílusban épült egykori Kereskedelmi Kaszinó. A békeidőkben a gazdag városi polgárság találkozóhelye volt kártyaszobákkal, játékteremmel, olvasóteremmel és táncteremmel. A kaszinó a főutca vár felőli végén, a Köztársaság téren (trg Republike) található, annak déli oldalán, a túloldalt hamisítatlan jugoszláv stílusú épületek foglalják el, köztük a kultúrház és a Zrínyi Miklósról elnevezett városi könyvtár, ill. egy üzletház. A tér várkert felőli részén áll az 1904-ben, Zrínyi Miklós költő és hadvezér emlékére emelt oszlop.

A Zrínyi-vár látogatása

A csáktornyai Zrínyi- vagy Öregvár (Stari grad) az óváros nyugati oldalát foglalja el, hatalmas ősfás park közepén terül el. A négyzetes alaprajzú, kétemeletes palotát három oldalról téglából rakott falak, bástyák, védművek határolják, a keleti, legszélesebb erődítmény bástyakapuja felett áll az órával felszerelt harangtorony. A város felől ezen a tornyos bástyakapun át jutunk a vár területére, a gyönyörűen felújított, a várpalota felőli, belső részén, vakítóan fehérre festett falú, hosszan elhúzódó erődben alakították ki a 2021-ben megnyitott Muraközi Értéktár (Riznica) kiállítást. A Muraközi Múzeum néprajzi, kulturális és történelmi gyűjteménye egészen újfajta megközelítésben eleveníti fel a muraközi hagyományokat, mesterségeket, a muraközi emberek örökségét. Modern, multimédiás, interaktív eszközök teszik rendkívül élvezetessé és befogadhatóvá a változatos kiállítást. Ha az egész Muraközben csak egy múzeumot látogatunk meg, ez legyen az. Tematikusan rendszerezett gyűjtemények során haladunk végig a belülről is teljesen újjávarázsolt épületben. Hallgathatunk helyi gyűjtésű népdalokat, az UNESCO szellemi világörökségi listájára is felkerült muraközi dalokat (popevkákat), a horvátul tudók elmerülhetnek a sajátos helyi dialektus tanulmányozásában, a leghíresebb muraközi hangszer, a cimbalom is külön termet kapott. A különböző, a Muraközre jellemző mesterségek is mind helyet kapnak az Értéktárban, a csipkekészítők, a tojásfestők, az aranymosók, a fazekasok, a papírvirág készítők, hogy csak egy párat említsünk. A néprajzi gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja a meglehetősen ijesztő egész testet betakaró karneváli jelmez, a Pikač. Az összekötözött szalmaláncokból készült ”bunda” alkotja a testet, a fején egy méhkaptár áll.

A Riznica, az Erőd évszázadai címet viselő másik nagy kiállítása a vár történelmével foglalkozik izgalmas, érdekfeszítő formában. Mindjárt az első terem egy érdekes helyszínen, az északi olaszbástyában kapott helyet. A különböző termekben, szűk folyosókon, cellákban megelevenednek a vár évszázadai, különös tekintette a török háborúk és a Zrínyik korára. Nagy hangsúlyt kap a büntetésvégrehajtás, a börtönök világa, a kiállítás minden magyarázó szövege angolul is olvasható, de érdemes a magyar nyelvű audio guide-ba is beruházni 30 kunát. A Riznica természetesen egy jól felszerelt ajándékbolttal is rendelkezik, de a legérdekesebb új megoldás a kapubástya emeletén kialakított modern berendezésű kávézó, melynek üveglappal fedett tetejéről érkezik be a fény, és gyönyörűen ráláthatunk az óratoronyra, sőt fel is lehet rá mászni a szűk csigalépcsőn, habár a felső ablakok nem nyithatóak, ezért a kilátás is rendkívül korlátozott.

Az Öregvár magja, a központi palota 1638-ban készült el a Zrínyiek ideje alatt reneszánsz stílusban, az 1738-as földrengés nagy károkat okozott az ekkor már az Althan grófok birtokában álló épületben, akik Martinelli bécsi udvari építészt bízták meg a várkastély teljes körű átépítésével. A barokk épületet látjuk ma is, falai között 1954 óta működik a Muraközi Múzeum helytörténeti és szépművészeti kiállítása. Külön belépővel vagy az Értéktárral kombinált jeggyel látogatható. Mivel a Riznica teljes, átfogó képet ad a környék és a vár történelméről, kultúrájáról, jóval modernebb szellemben, mint a régi múzeum, ezért érdemes csak az Értéktárra fókuszálnunk.

A belépőkről és a nyitvatartásról a múzeum hivatalos honlapján tájékozódhatunk.

A barokk várpalota belső udvaráról nyílik a bejárata a közkedvelt, magas színvonalú Stari grad étteremnek.

Kalandozások a Muraközben

A Dráva és a Mura közötti horvátországi terület, a Muraköz (Međimurje) sokarcú régió, egyrészt a két folyó, másrészt a Csáktornyától északnyugatra elhelyezkedő dimbes-dombos táj jellemzi. A szlovén határhoz közeli vidék meglehetősen jómódú, kitűnő állapotban lévő utak kanyarognak a szőlővel, gyümölcsösekkel, erdőkkel borított lankák közt. A helyi borút, a gasztroturizmus egyre jelentősebb szerepet kap a régió idegenforgalmában, melynek fókusza, a Szent Mártonról elnevezett, idilli környezetben fekvő gyógyfürdő (Terme Sveti Martin) köré épült üdülőhely, Toplice Sveti Martin.

Nem messze a fürdőhelytől találjuk Jurovčak (Györgyhegy) halmain, a méltán közkedvelt Hažić borászatot, a szezonban minden nap nyitva tartó helyen kóstolhatjuk meg remek, elsősorban fehér boraikat, és kitűnő almaleveiket, melyekhez almacsipszet rágcsálhatunk.

A szépen gondozott gyümölcsösben lévő nagy teraszos borkóstolóhely a fürdőtől pár perc kocsiútra található, a kellemes, nyugodt légkör, a szuper barátságos személyzet, az első osztályú alapanyagokból készült inni- és harapnivalók, no meg a borok megérnek egy kirándulást. A tulajdonosok új projektje igazi unikum, egy borkemping, mely pár km-re található a borászattól.

A Muraközt északról szegélyező Mura gyors folyású, barnás színű folyó, Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri) közelében találunk érdekes látnivalókat. Két régi, ma már csak turisztikai célokat ellátó komp, egy még működőképes, a folyóra telepített vízimalom mellett két, teljesen felújított faépületben kialakított látogatóközpont, egy tanösvény várja az ide látogatókat, Horvátország legészakibb pontján. Muraszentmárton központjában, a gótikus eredetű, később barokk stílusban átépített Szent Márton-templomnál térjünk rá a Szlovéniába vezető útra, közvetlenül a Murán átvezető híd előtt lekanyarodva jobbra tudunk parkolni. A gyönyörűen felújított faépület a Révész-ház (Skelarska kuća), melyben egy érdekes, multimédiás eszközökkel felturbózott kiállítás mutatja be a korabeli révészek életét, munkáját. A folyón még ma is működőképes  a kézi erővel, motor nélkül működő komp (Brod na Muri), a Mura horvátországi szakaszán ezen kívül még hat működött. Innen indul a 20 állomásos tanösvény is (az információs táblák angol nyelven is olvashatók), a kb. 4 km hosszú tanösvényt másfél óra alatt kényelmesen végig tudjuk sétálni. A komp előtt áll a tanösvény és a környék térképes információs táblája, ezt érdemes lefotózni. Az útvonal végigvezet a Mura folyó partján egészen a másik látogatóközpontig, a Molnár-ház (Mlinarska kuća) csodásan felújított, muskátlis tornácú, fából épült épületéig. Az itt kialakított kiállításon egy korabeli molnár egy munkanapja elevenedik meg, audiovizuális elemekkel gazdagított, meglehetősen látványos formában. A folyón úszó vízimalmot (Mlin na Muri) is meg lehet látogatni, és a komppal is tehetünk egy utazást az ijesztően gyorsan zúgó Murán. A Molnár-ház előtt a Szerelem kőlabirintusa áll, a tanösvény innen a Mura holtágát (Stara Mura) követve tér vissza kiindulási pontjára, a Révész-házhoz.