A legrövidebb út a Prédikálószékre a Vadálló-köveken keresztül Dömösről

A Dunakanyar legszebb panorámája a Visegrádi-hegység markáns csúcsáról, a Prédikálószékről tárul a kirándulók elé. Pár éve már az új kilátótoronyból élvezhetjük a páratlan kilátást, a Duna-parti Dömösről indulva nehéz, meredek terepen, az egyedülálló Vadálló-kövek bizarr sziklatornyai közt mászunk fel a hegy tetejére. Visszafelé a Hubertus-kunyhót érintve, az idilli fekvésű Kecskehát-réten keresztül, kényelmes dózerúton ereszkedünk vissza a faluba.

A túra hossza: 10,6 km a központi parkolóból, 11,4 km a hajóállomástól.

A túra időtartama: 3,5 – 4 óra

Szintkülönbség: 550 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Dömös, központi parkoló, a 11-es főút mellett kitáblázva, a polgármesteri hivatallal szemben. Napidíj: 1000 Ft/szgk. Az automata csak érmét fogad el, papírpénzt, kártyát nem és SMS-ben sem lehet kiegyenlíteni a díjat, sőt a környéken pénzváltásra sincs lehetőség. Alternatív parkoló a dömösi hajóállomás mellett, a placcok ingyenesen használhatók parkolásra, a 11-es főúton kb. 400 méter sétával érjük el a központi turistaparkolót. A Volánbusz járata a hajóállomásnál és a templomnál áll meg, mindkét megállóból indíthatjuk a túrát, a templomtól a Piros sáv jelzésű Szent István utcán induljunk el.

A túra jellege:

Rövid, nehéz körtúra jól jelzett turistautakon, kis szakaszon, a Hubertus-kunyhónál jelzetlen, de jól követhető ösvényen. A Piros háromszög jelzésű út a Vadálló-kövek felé nagyon meredek, morzsalékos talajon vezet, izzasztó kaptató vár ránk. A szikláknál óvatosan közlekedjünk, ne másszunk fel rájuk, minden évben történnek súlyos balesetek. Az útvonal jóval biztonságosabb az általunk javasolt irányban, a Vadálló-kövektől lefelé jönni veszélyes és megpróbáltató vállalkozás! Esős, nedves időben válasszunk inkább más túrát. Amúgy a túra többi része semmilyen nehézséget nem tartogat.

 predikaloszekdomostura-terkep.jpg

 Térképkivágat: Pilis és a Visegrádi-hegység 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

A dömösi parkolóból átkelünk a patak túlpartjára, a játszótér melletti Duna utcán a Sárga és a Zöld sáv jelzéseket követve érünk a Szent István utca kereszteződéséhez, ahol jobbról a templom felől jövő Piros sáv jelzés is csatlakozik hozzánk, majd a Királykúti utcán hagyjuk el a falu utolsó házait is. Egy útjelzőtáblánál, az egykori vízimalom épületénél balra átkelünk a Malom-patakon, jelzett ösvényünk árnyas erdőben, kellemes gyalogúton követi a völgyet. Elmegyünk a Róza-táró sötéten ásító nyílása előtt, és pár perc sétával kiérünk a Szentfa-kápolna előtti nagy tisztásra, sajnos a kiépített Kaintz-forrás már kiszáradt, vizére ne számítsunk. Átvágunk a pihenőpadokkal, tűzrakóhellyel, esőbeállóval felszerelt tisztáson, és pár lépés után egy útjelzőtáblánál balra térünk le a Sárga, Zöld és Piros jelzésű útvonalról, a Piros jelű, Prédikálószékre tartó ösvényre.

Eleinte még mérsékelten emelkedő utunkról balra szépen belátunk a vadregényes, mély Simon-völgybe, majd kicsivel feljebb egyre keményebb kaptató következik. A meredek Vadálló-gerinc néhol igencsak megizzasztja a turistát, egy kifejezetten kemény szakasz után, ahol sokszor csak fától fáig kapaszkodva tudunk mászni, kibukkanunk a legalsó Vadálló-köveknél. A Piros nyomvonala általában balról kerüli meg a bizarr sziklaalakzatokat, de igencsak erős a késztetés, hogy kimásszunk némely érdekesebb formáció tetejére. A kilátás, ahogy kapaszkodunk egyre feljebb, természetesen egyre teljesebb lesz, lábunk alatt a Visegrádi-hegység erdőrengetege, jól látszódik a Rám-szakadéknak is otthont adó Három-forrás mélyen bevágódott völgye, délnek a Dobogókő vonulata zárja a horizontot, északra pedig megcsillan a Duna szalagja is.

A legfelső Vadálló-kövek után utunk kissé balra fordulva tér be az erdőbe, a kaptató is enyhébb lesz, majd kényelmes gyalogúton pár perc alatt fel is érünk a Prédikálószék (639 m) tetejére. 2016 óta koronázza a csúcsot a 12 méter magas kilátótorony, előtte kereszt és egy sziklaképződmény kínál fotótémát. A torony szintjein magyar királyok rajzos illusztrációkkal díszített legendás történeteiről olvashatunk, a legfelső szintről nem mindennapi panoráma nyílik a Dunakanyar legszebb pontjára, a nagy folyó legélesebb kanyarjára. A mélyben a Duna Szob és Kismaros közti szakasza, ahogy szinte átöleli a Szent Mihály-hegy és Hegyes-tető tömbjét. A horizontot a Börzsöny vonulata zárja, közepén a Csóványos hajdani vulkánjával. Szép, tiszta időben állítólag a Tátra csúcsai is látszanak. Jól kivehető Visegrád a fellegvárral és a szemben fekvő Nagymaros.

Kényelmes, kőzúzalékos úton indulunk tovább déli irányban, a Piros jeleket követve, az enyhén lejtő út rövidesen elágazáshoz ér, a bal oldali ágon megyünk tovább. A kellemes, bükkös-gyertyános erdőben kb. 400 méter után, egy kőhalomnál, balra térünk le egy alig észrevehető, jelzetlen ösvényre. A lejtős, vékonyka csapásról már látszik is a kis épület, a Hubertus-kunyhó. Hamar leérünk a házhoz vezető földútra, az erdészet tulajdonában álló, általában zárva tartó, terméskövekkel díszített falú kockaházacska teraszáról fantasztikus kilátás nyílik a Duna kanyarjára. Ráadásul a fenti kilátóhoz képest itt sokszor senki sincs, nyugodtan tudjuk élvezni a pillanatot. Közvetlenül az erkély mellett indul tovább a hegyről le, jelzetlen utunk, mely gyönyörű füves gerincélen át ereszkedik egészen egy keresztező szállítóút éles kanyarjába.

Balra fordulunk a Piros + jelzésű dózerútra, melyet a kilátótorony elkészülte után tettek jelzetté, kényelmes alternatívát kínálva a Dömösről érkező kirándulóknak. Pár lépés után élesen jobbra ágazik le a Királykunyhó felé tartó Piros jelű útvonal, mi maradunk a Piros kereszttel jelölt széles, kényelmesen lejtős úton. Kanyargó utunkról néhol szép kilátást élvezhetünk Visegrád irányába, aztán egyszer csak megnyílik a táj, varázslatos tisztásra érünk, a Kecskehát-rét túlzás nélkül az ország egyik legfestőibb pontja. Közepén egy magányos jellegfa, a lejtős térség felső részéről pazar panoráma nyílik a fellegvárra és a Dunára, alsó részéről pedig vissza a Prédikálószékre, a torony is jól kivehető. Piros + jelű utunk alulról megkerüli a rétet, majd tovább ereszkedik a hegyoldalban, egy ponton, balra le is tudjuk vágni az egyik széles kanyart. Újabb tisztás mellett megyünk el, majd lejjebb egy széles jobb kanyar után hirtelen balra egy keskeny ösvényre térve hagyjuk el a dózerutat, útjelzőtábla is segít a tájékozódásban, de azért legyünk résen.

Ösvényünk eleinte enyhén, később erősen lejtve bukkan ki Dömös szélső házainál, keskeny meredek utcácskán érünk ki a Táncsics Mihály utcára, ahol balra fordulunk, a kis parkoló előtt pedig jobbra kalauzolnak a jelzések. Az élesen balra hajló Barackos utcát nem követjük, a jelzés itt ösvényre váltva tér be az erdőbe, majd balra fordulva megy tovább. A fák közül kiérve, jobbra gyönyörű kilátás fogad a túlparti Szent Mihály-hegy tömbjére, jól látható az oldalában sötétlő Remete-barlang kies bejárata. Már csak pár lépés és visszaérünk kiindulási pontunkra, a központi parkolóhoz. Aki a hajóállomás felé tart, jobbra kanyarodva éri el azt, aki a templomhoz, az pedig a 11-es főút járdáján gyalogolva egyenesen megy tovább.