Királyok, érsekek hajdani lakhelyén

Az Árpád házi királyok esztergomi vára és palotája az ország legrégibb kőből épített erődítménye. Az esztergomi Várhegyen magasló királyi palota feltárását, renoválását folyamatosan végzik, a közeljövőben is számos, új, eddig még nem látogatható részletet tesznek bemutathatóvá.

A palota története

Az esztergomi Várhegy földrajzi és stratégiai fekvésének köszönhetően az évezredek során folyamatosan felkeltette a környéken letelepedő, átvonuló népek figyelmét. A kelta település helyén emelt római tábor, Solva is nyomot hagyott a hegyen.

A magyar államiságot megteremtő Géza fejedelem volt az első uralkodó, aki állandó székhelyet is választott magának: Esztergomot, ezen belül is a Várhegyet. Szent István király e helyen született, itt keresztelték, és koronázták is meg. A magyar egyházszervezet kialakításakor, az első számú vezető, az érsek székhelye ugyancsak Esztergom lett.

A Szent Adalbert tiszteletére emelt első székesegyházat 1010-ben említik először. A hegyen épített első ispánsági vár a templommal együtt 1188-ban leégett. III. Béla a XII. század végén újjáépítette, és jelentősen kibővíttette a palotát. Az új királyi rezidencia a kápolnával és a lakótoronnyal, a király francia felesége által közvetített késő román, kora gótikus stílusban épült. Az új palotát csak néhány évtizedig lakták az Árpád házi királyok, IV. Béla idején, a tatárjárás után, (a várat sikeresen megvédték) a királyi udvar Budára költözött, és a palota használatát az érsekség vette át.

Az Árpád ház kihalását követő trónutódlási harcokat a vár is megsínylette, de a XV. század második felétől a nagy reneszánsz érsekek, Vitéz János, Bakócz Tamás, Szathmáry György idejében a palota jelentős átalakításokon ment át, és ekkor élte virágkorát. Mátyás király halála után, özvegye Beatrix királyné is itt lakott.

A mohácsi vész után a vár katonai szerepe került előtérbe, nagyszabású erődítési munkálatok kezdődtek, de ez sem akadályozta meg a törököket a vár elfoglalásától 1543-ban. A török időkben a vár több súlyos ostromot is átélt, falai alatt esett el Balassi Bálint költőnk 1594-ben. Véglegesen 1683-ban került le a félhold a vár tornyairól. A kuruc háborúkban ismét aktív csatatérré vált a vár, a teljesen lepusztult várat Mária Terézia 1761-ben adta vissza az érsekségnek.

A palota restaurációja

A XIX. században már csak egyetlen egy szobát ismertek, a régészeti feltárások az 1930-as években kezdődtek csak meg, a helyreállítást Lux Géza építész végezte. A teljesen föld alá került palotán folyamatosan dolgoztak a restaurátorok, a palota elpusztult részeinek részleges restaurációjára 1997 és 2000 között került sor, a Fehér-torony tetején az új teraszt 2009-ben adták át a látogatóknak. 2015-re készült el a palota és a múzeum teljes körű felújítása, a várkápolna is megújult és már látogatható.

 

A palota látogatása

A megváltott belépőjeggyel szabadon látogathatjuk a vár területét és a kiállításokat, Magyarország első királyi palotájában 800 éves falak várják a barangolni vágyókat, akik ezt a felbecsülhetetlen történelmi örökséget eredeti szépségében szeretnék megcsodálni. Az elmúlt évek nagyszabású rekonstrukciós munkáinak köszönhetően pedig az egykor dúló csatáknak, vagy éppen az idő vasfogának áldozatul esett falak visszatükrözik a hajdani nagyságot.

A vár állandó kiállításai természetesen elsősorban az esztergomi vár történetével foglalkoznak, de láthatunk igen gazdag érmegyűjteményt, korabeli használati tárgyakat, és nem utolsó sorban sétálgathatunk a vár ősi folyosóin, termeiben.

Betekintést nyerhetünk a korabeli emberek mindennapjaiba a Vár fürdőjében, konyhájában és ciszternás termében. És ami egy Várban elmaradhatatlan… a várbörtön és az impozáns méretű Lovagterem.

A termekben pedig aranyból készült víztartó edény, fűszerpolc, kardok, pallosok, pajzsok, cserépbombák, puskák és még lovagi páncélzat is várja a látványra éhes szemeket.

A látogatás csúcspontjai, a Fehér-torony, melynek kilátójából páratlan panoráma nyílik a környékre, a toronyban lévő boltozatos Szent István terem, amelyet sokáig hittek Szent István születési helyének, tévesen, ill. a régi székesegyház csodálatos főkapujának, a Porta Speciosának a rekonstrukciója. A hatalmas lovagterem, ill. a trónterem is figyelemre méltó.

Nemrég újra nyitották a Királyi Kápolnát, amely a magyarországi román kori építészet egyik legszebb emléke.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Esztergom, Szent István tér 1.

Telefon: 06/33/415-986

Nyitvatartás: ápr. 1. – okt. 31.: 10.00 – 18.00,nov. 1. – márc. 31.: 10.00 – 16.00 Hétfőn zárva!

Belépő:       Teljes jegy: 1600 Ft, kedv.: 800 Ft

Megközelítés: a vármúzeum a bazilika déli oldalánál található, legközelebbi parkoló a bazilika előtti nagy tér a Szent István tér város felőli oldalán. Fizetős. Ingyenes parkolási lehetőség a Szent István tér túlsó oldalánál, táblák jelzik.

www.varmegom.hu