A magyarok monumentális fő temploma
Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa.
A bazilika története
Szent István király emeltette az első, Szent Adalbertnek szentelt székesegyházat a Várdombon. A viharos évszázadok még három székesegyház felépítésének és lerombolásának voltak tanúi az első leégése után. A XIX. században került sor a ma is álló bazilika nagyszabású építkezésére.
Hild József tervei alapján 1822-ben kezdődtek a munkálatok és 1869-ben fejeződtek be a zárókő felkerülésével. Az építkezés 47 éve alatt négy építész és négy érsek váltotta egymást. A még nem teljesen kész templomot Liszt Ferenc Esztergomi Mise művének hangjainál szentelték fel.
A bazilika épülete
A főszékesegyház méretei igazán imponálóak, hossza 118 m, szélessége 49 m, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 m. A kupolát az ország legvastagabb falai tartják, a 17 m vastag szakaszt tábla is jelzi az altemplomban. A tornyai 57 m magasak, az előcsarnok oszlopai 22 méteresek.
A Szent István térre néző monumentális homlokzat előcsarnok timpanonját 8 korinthoszi oszlopos tartja. A bazilikát teljes egészében meg lehet kerülni, a Duna felőli teraszról parádés kilátás nyílik a városra és a Dunára.
A székesegyház belső tere
A templomba a déli torony árkádja alatti kapun léphetünk be. Jobbra nyílik a lejárat az altemplomba, a főhajóba lépcsősor vezet. A legtöbb látogató útja egyenesen a gigászi kupola alá vezet. A templom összképe meglehetősen rideg, puritán benyomást kelt, köszönhető az óriási méreteknek. A főoltárt gyönyörű ezüst oltárelőlap borítja, fölötte pedig a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe, az 1856-ban készült „Mária mennybevitele”, Grigoletti festménye, amely egy Tiziano kép alapján készült.
Bakócz-kápolna
A székesegyház legértékesebb emléke, a reneszánsz Bakócz-kápolna, Magyarország kevés megmaradt reneszánsz korabeli alkotásai közül a legszebb. Bakócz Tamás (1442-1521) hatalmas vagyonnal és befolyással rendelkező bíboros érsek és kancellár volt. Vörös márványból épült sírkápolnáját a firenzei Andrea Ferrucci tervezte, és ő faragta a carrarai fehér márvány oltárt is. A kápolnát még a bíboros életében 1506-ban kezdték építeni. A faragott reneszánsz motívumok beborítják az egész helyiséget, olyan mintha egy tömbből faragták volna ki az egész kápolnát.
A török időkben komolyan megsérült az oltár, szokás szerint a muszlimok leverték a fejeket ábrázoló domborműveket, de a kápolna a csodával határos módon átvészelte a viharos századokat, még a körülötte lévő templom is leomlott. Na de, hogy is került ide ez a bazilika épületénél több mint 300 évvel régibb kápolna? A mai templom építésekor a kápolnát 1600 darabra szedték szét, majd gondosan beépítették az elkészült új székesegyházba. A középen található kegykép, a máriapócsi könnyező Mária-kép másolata szintén túlélte a rombolást.
Altemplom
Több tucat lépcsőfok vezet az úgyszintén monumentális altemplomba, ahol az esztergomi érsekek nyugszanak. A sok síremlék közül a látogatók először a központi helyen lévő oltár mögötti síremlékhez igyekeznek. Itt nyugszik Mindszenty József bíboros, a síremléket, a mártír érsek földi maradványainak 1991-ben történt hazahozatala óta mindig teljesen beborítják a nemzetiszínű szalagok, koszorúk. II. János Pál pápa is itt imádkozott, a kiállított fényképek tanúsága szerint a bíboros lelki üdvéért.
A régi székesegyházból több értékes síremléket is találunk az altemplomban, a legérdekesebbek Vitéz János (1472) érsek és Széchy Dénes (1465) érsek síremlékének fedőlapja.
Főszékesegyházi Kincstár
A 2018-ban kezdődött felújítás 2021-re befejeződött, így már az egész Kincstár látogatható!
A szentély melletti bejáraton keresztül jutunk el a magyar egyházművészet legfontosabb kincsit őrző Főszékesegyházi Kincstárba. Megtekintését a hasonló gyűjteményektől általában idegenkedő látogatóknak is erősen ajánljuk, ámulatba ejtőek a gyönyörű cizellált műkincsek, ötvösmunkák.
A teljesség igénye nélkül a legkiemelkedőbb darabok a következők. Az Erdélyben készült Suki-kehely, Magyarország legpompásabb gótikus kelyhe (1439), melyet 30 kis gótikus fülkében lévő 76 apró, szenteket ábrázoló képecske díszít, mindez egy 27 cm magas kelyhen. Nem mindennapi látvány a csillogó aranyozott ezüstből készült műtárgy.
Különleges kincsnek számít a rendkívül aprólékosan díszített Mátyás király kálváriája, az 5,4 kg tiszta aranyból készült ötvösművön a XV. század szinte minden fémműves technikája megtalálható.
Páratlan értékek a különböző, gazdagon díszített gótikus szarvserlegek, a prímási pásztorbotok, a miseruhák. Itt láthatjuk a koronázási eskükeresztet, a Krisztus keresztfájának egy aprócska darabját magában foglaló XIII. századi keresztre tették le koronázási esküjüket a magyar királyok.
Kupolakilátó
A bazilikában tett látogatás kihagyhatatlan eleme, szó szerinti csúcspontja, a kupola körerkélyéből történő páratlan kilátás élvezete. Már a kupolába való feljutás is nagyon kalandos, a szűk csigalépcsőkön egyre feljebb jutva, már útközben is fantasztikus kilátást élvezve jutunk fel a kupola derekán körbefutó kilátóteraszra. Lift nincs, több mint 400 lépcsőt kell leküzdenünk, de a panoráma bőven kárpótol a fáradságért. 2021-ben megkezdődött a kupola felújítása, így csak az alsó kupoladob látogatható!
Gyakorlati tudnivalók
Cím: Esztergom, Szent István tér
Telefon: +36-33-402-354
Nyitva tartás:
http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/nyitva-tartas
Belépő (2021)
A templom egyéni látogatása ingyenes!
Belépőjeggyel látogatható a Főszékesegyházi Kincstár a panorámateremmel, ill. külön jeggyel az altemplom, a harangtorony és az alsó kupoladob. A kupola felújítása 2021-ben megkezdődött, így csak az alsó kupoladob látogatható!
Összevont (kombinált) és kedvezményes árú családi jegyek is válthatók!
Részletes árlista a Bazilika honlapján.
