Diósjenői körtúra, Kő-szirt, Kámor, Kőember, Pénzásás

A Börzsöny északkeleti peremén emelkedő csúcsok őrszemként kémlelik a dimbes-dombos nógrádi vidéket. Szerencsére három hegytetőről is nyílik pazar kilátás a bukolikus palóc tájra, Diósjenőből induló túránkon mindhárom, jellegében hasonló, sziklabércekkel koronázott, füves tetejű csúcsot meghódítjuk. A Kő-szirt, a Kámor és a Kőember megmászása után a Pénzásási turistaházat érintve, a Börzsönyi Kéktúra útvonalán gyalogolunk vissza a faluba.

A túra hossza: 18,3 km

A túra időtartama: 6 óra

Szintkülönbség: 650 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Diósjenő, Kemping, a Petőfi Sándor utca végén. A 2-es főútról Diósjenőbe érkezve, végighajtunk egyenesen, a Kossuth Lajos utcán, mely a keresztező Szabadság útba fut, ezen balra kanyarodva megyünk tovább. Az utca neve feljebb már Petőfi Sándor utca, melynek végében, a falu szélén találjuk a Play panzió után a kempinget. A kocsit az út szélén állíthatjuk le. Tömegközlekedéssel nagyobb tervezést igényel a kirándulás, a váci autóbusz állomásról, a meglehetősen ritkán járó 331-es Volánbusz járattal megyünk a végállomásig, Diósjenő, Arany János utcáig. Ez a túra útvonalán, a Petőfi Sándor utcában van. Vonattal a Nyugati pályaudvarból indulhatunk, váci átszállással Diósjenőre. Ebben az esetben plusz 1,3 km túratávval számoljunk. Az állomásról a Zöld sáv turistajelzésen csatlakozhatunk rá a túra útvonalára.

A túra jellege:

Hosszú, közepesen nehéz gyalogtúra jól jelzett és jelzetlen utakon, ösvényeken. A Kő-szirtre vezető Závoztól induló jelzetlen ösvény jól követhető, azonban mielőtt ismét becsatlakozna a Sárga jelű útba, erdővágás miatt nehéz a tájékozódás, a Sárga régi nyomvonalát is megváltoztatták, itt nagy szolgálatot tehet egy jó GPS készülék vagy egy mobil app. A csúcsokra meredek kaptatók vezetnek, de egyik sem olyan vészes. A Kőemberre kivezető széles, jelzetlen út nyáron nagyon benőtt, csalános, rövidnadrágban kellemetlen lehet. A faluba visszaérve, a térképen a templomtól rövidebbnek tűnő, a pincék felé vezető út meglehetősen lepukkant környéken vezet keresztül, komfortosabb választás, ha maradunk a jelzett úton és a falu fő utcáján megyünk vissza a kocsihoz.

kamor-koember-terkep.jpg

Térképkivágat: Börzsony 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

A diósjenői kempingtől indulunk, a Sárga sáv jelzéseket követve hamar beérünk az erdő fái közé. Balról a Diósjenői Erdei Szabadidőpark kerítése mellett gyalogolunk a Tótok útja nevű, régi úton, mely a falut a Závoz-nyereggel, azon túl az Ipoly völgyével kötötte össze. A folyamatosan, közepesen emelkedő, széles gyalogúthoz balról csatlakozik a diósjenői tanösvény útvonala, majd feljebb, balra le is tér. A kiindulóponttól jó 200 méter szintemelkedés legyűrése után, ki is bukkanunk a Závoz nyergének tisztásán (490 m). Ez a Börzsöny egyik legfontosabb nyeregpontja, melyen a Diósjenőből a Kemence-patak völgyébe tartó „hágóút” vezet keresztül. Az erdészeti aszfaltutat, mely a Magas-Börzsöny megközelítésére legjobban alkalmas Királyházán is át visz, sajnos csak külön engedéllyel lehet használni. A tisztáson pihenőhelyet is találunk, azonban a régi, legendás kilátás már a múlté, a felnövekvő lomboktól csak részleges panoráma nyílik a Cserhát dombjaira, a Naszályra és Diósjenőre.

A nyeregben, a tanösvényen kívül a Sárga sáv és a Sárga négyzet turistautak metszik egymást, mi azonban, a tisztás felső szélén lévő pihenőhely mellett, jobbra az erdőbe bújó jelzetlen ösvényt választva kezdjük meg kapaszkodásunkat a Kő-szirt felé. Hamar felérünk a Kő-szirt (589 m) oldalában lévő sziklákhoz, melyhez egy kis ösvény vezet le jobbra. A meredek, füves hegyoldalból káprázatos kilátás nyílik a mélyben fekvő Diósjenőre, a távolban a Naszály tömbjére, a zöld bundás börzsönyi hegyek koszorújával körülölelt Závoz nyergére. Térjünk vissza az ösvényre és jobbra fordulva menjünk tovább, az ösvény hamarosan éles bal kanyarral kezdi meg lassú ereszkedését a hegyről. Pár perc múlva kibukkanunk a sűrűből az idilli fekvésű Kun-rét szélén, egy darabig a széles mező peremén haladunk, de nemrég történt itt egy kis útvonalmódosítás, a Sárga sáv jelzés már nem jön ki a rét felső végére, ezért a magasles környékén forduljunk balra a földútra, vágjunk át a réten, és kb. 250 méter után találkozunk a Sárga sáv jelzésű úttal, melyen jobbra fordulunk. Az ösvény végigvisz a kerítés mentén, a Király-hegy oldalában nagy erdőkitermelés folyik, ezért kerítéssel zárták le a területet, emiatt kellett a turistaút nyomvonalát is megváltoztatni.

Jelzett ösvényünk balra fordulva hagyja ott a kerítést, fenséges szálerdőben vágunk át a Király-hegy és a Jász-bükk közti nyergen, majd mesés bükkösben ereszkedünk le a Kámor-nyeregbe. Balra kipillantva a fák közül a festői fekvésű Jász-bükki-rétet csodálhatjuk meg. Keresztezünk egy erdészeti szállítóutat, keskeny gyalogutunkon belépünk a fokozottan védett természeti területre, és erős kaptatóval rövidesen felérünk a Kámor déli oldalában lévő meredély sziklás tetejére. A füves oldalból lélegzetelállító panoráma nyílik a Cserhát halmaira, a Naszály jellegzetes vonulatára, a jobbra magasló Király-hegyre, a mélyben megbújó Diósjenőre, mögötte a nógrádi vár sziluettje is jól kivehető. A kilátóhely mellett egy kopjafa áll Gális József emlékére. Induljunk tovább a Sárga jelű úton, enyhe emelkedővel érünk fel a Kámor (662 m) idős bükkökkel borított, kilátást nem adó tetejére. A hegyen Árpád-kori kővár állt, mely már a török harcok előtt elpusztulhatott, ma már köveit sem láthatjuk, árkok és egy sánc nyomai lelhetők fel a hajdani erődítményből. A csúcs után pár méterre, jobbra ágazik le egy jelzetlen ösvény, mely meredeken visz le a hegy oldalába vájt mesterséges üreghez, a hangzatos nevű Hugó-villához, a felette lévő részről szép, de a lombok miatt részleges kilátás nyílik a nógrádi tájra.

Termetes bükkfák közt ereszkedünk le a Sárga jelű ösvényen a Kámorról az Oroszi Závoz nyergébe, majd a bal oldalon húzódó Csánki-kert rétjénél jutunk ki egy keresztező kőzúzalékos útra, melyen jobbra tartunk, a Kék négyzet jeleket követve. Kb. 450 méter múlva, jobbra ágazik le a Kőemberre vezető, jelzetlen, széles, de több helyen sűrű aljnövényzettel benőtt, elhagyott szekérút. Nagyjából 400 métert kell megtennünk a nyáron kellemetlenül benőtt, csalános úton, míg kiérünk a Kőember (610 m) déli oldalában lévő, sziklás letörés felső peremére. A meredek, kopár, sziklatornyokkal, talán innen jön a Kőember elnevezés, tarkított hegyoldalból feltáruló panoráma hamar elfeledteti velünk a csalános bekötőút bosszúságait. Jobbra jól látható előző hegyünk, a Kámor sűrű erdővel fedett tömbje, előttünk a Cserhát lankái, ha még egy kicsit tovább mászunk, láthatjuk a Karajsó zöld kúpját, mögötte Drégelyvár is feldereng.

Ugyanazon az úton küzdjük vissza magunkat a Kék jelű útra, melyen jobbra tartva gyalogolunk tovább. Mielőtt elérnénk a Wenckheim-vadászkastélyhoz vezető bekötőutat, a jelzések jobbra vezetnek le a murvás útról, így levágjuk a kocsiút nagy kanyarulatát. Visszaérve a betonútra, kellemes lejtővel érünk ki a Pénzásás tisztásánál lévő útcsomóponthoz. Élesen jobbra fordulunk a Kék sáv és a Zöld + jelű útra, mely pár perc alatt kiér a Pénzásási Turistaház felújított, nagy épületéhez. A kulcsosházként üzemelő ház mellett kulturált pihenőhelyeken szusszanhatunk egyet. Induljunk tovább, pár méter után, jobbra válik le a széles útról a Kék jelzésű ösvény, ezt kövessük. Enyhe lejtővel ereszkedünk a Kőember keleti lankáin, keresztezünk egy szállítóutat, majd vele párhuzamosan fut a jelzett ösvény. A Disznós-ároknál újra kiérünk a köves útra, mely gázlóval megy át a kis patakon, itt jobbra felfelé megyünk a Kék jelű ösvényen. Most már a Kámor erdős lejtőin járunk, később keresztezzük a Kámori-völgyet, a Görbe-patak hídja előtt pihenőhellyel. Utunk ismét emelkedni kezd, átvágunk az Úr-hegy hátán, egy tölgymatuzsálemet is megcsodálhatunk, majd végül kibukkanunk egy szépen gondozott, kacsaúsztatóval is ellátott tanya kerítésénél. A két kerítés közötti folyosóra, jobbra fordulunk, és kiérünk az aszfaltútra, közvetlenül jobbra, a kerítés mellett a Zsibaki-forrásvíz csapjából frissülhetünk fel. Az aszfaltúton balra csak pár lépést teszünk, a Kék jelek egy jobbra térő ösvényre váltanak. Újból erdős részen járunk, de rövidesen kiérünk a temető mellett a diósjenői római katolikus templomhoz. Érdemes jobbra benézni a diósjenői pincesorra, a Kék jelzés a Kinizsi utcán át visz ki a Dózsa György utcára, majd a Jenői-patak hídján a falu központjába, a Szabadság útra érünk. Balra vezet tovább a Börzsönyi Kéktúra útvonala a vasútállomásig, a kempinghez, a Dózsa úton jobbra kell fordulnunk. Ez az utca kevésbé forgalmas, mint a patak túloldalán vele párhuzamosan haladó út. A Dózsa György utca végül a Petőfi Sándor utcába csatlakozik, a Sárga sáv jeleket követve hamarosan visszaérünk, a strand mellett, kiindulási pontunkhoz, a kempinghez.