Pillantás a hajdani főurak és szolgálóik életébe

Dél-Alföld legérdekesebb múzeuma, a példásan felújított gyulai Almásy-kastélyban berendezett, a főúri életet és az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait bemutató, XXI. századi, modern, interaktív eszközökkel szemléltető állandó kiállítás. A gyulai vár szomszédságában álló épületben kialakított tárlatok játékosan, közérthetően kalauzolják végig a látogatót az arisztokraták és szolgálóik életén, rengeteg fénykép illusztrálásával, korabeli használati tárgyak és multimédiás technika segítségével.

Az Almásy-kastély története

A török hódoltság után, a XVIII. század elején, Harruckern János György osztrák katonatiszt kapta meg a Habsburgoktól, a Békés vármegye nagyobb részét magában foglaló gyulai uradalmat. A szinte teljesen elnéptelenedett vidékre ő telepített be magyarokat, románokat, szlovákokat, svábokat. A török harcok tépázta vártól nem messze, az akkori huszárvár területén kezdték meg az építkezéseket. Harruckern Ferenc a század közepén a huszárvár tornyát építtette át barokk stílusban, ennek a toronynak az alsó része máig fennmaradt. Az elkészült kastély azonban 1795-ben leégett, a Harruckernek két generációja után a birtok a Wenckheim család kezébe került.

Az 1801-es nagy gyulai tűzvészben a megmaradt épületrészek is a lángok martalékává váltak. A szintén osztrák eredetű Wenckheim család a kastély teljes újraépítésével az ismert építészt, Czigler Antalt bízta meg. Ő alakította ki a kastély ma is meglévő formáját, a klasszicizáló, késő barokk stílusú homlokzatot a két toronnyal. 1832-ben épült fel a kastély melletti Lovarda épülete, mely ma a Várfürdőhöz tartozik. 1855-ben házasság révén a gyulai Harruckern-Wenckheim-kastély az Almásy-család tulajdonába került. A gyulai árvíz utáni helyreállításokat személyesen ellenőrző Ferenc József és felesége, Sissi királynő 1857-ben a gyulai kastélyban szállt meg. Almásy Kálmán fia, Dénes 1888-ban nagyszabású fejlesztéseket eszközölt az akkor már évek óta üresen álló épületen, frissen házasodva, arájával, gróf Károlyi Gabriellával be is költöztek a belülről is teljesen átalakított, felújított kastélyba. 1902-ben az oldalszárnyak emeletessé építésével ki is alakult a kastély ma is látható formája.

1944-ig maradt az Almásy család tulajdonában a birtok, a lezárt kastélyt a háború végén kifosztották, berendezését széthordták. Az államosított kastélyban szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont működtettek. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén gyógyfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették, a csecsemőotthon 2002-ben végleg kiköltözött falai közül. A Gyula város önkormányzata kezelésébe került állami tulajdonú kastélyt EU-s pályázatból végül 2014-16-ben újították fel teljes körűen, majd megnyitották az állandó és ideiglenes kiállításoknak otthont adó látogatóközpontot. 2018-ban a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont bekerült az Év Európai Múzeuma díj 40 jelöltje közé.

A kastély látogatása

A gyulai vártól nem messze az ősfás parkban álló Almásy-kastélyban kialakított Látogatóközpont állandó kiállítása jelenti a fő vonzerőt. Emellett az időszaki kiállításokra és a toronykilátóba lehet még jegyet venni. A kastély északi, fő homlokzata fordul a vár felé, a déli homlokzat már a Gyulai Várfürdő területéhez tartozó kastélyparkra néz. A kastély főépületéhez L alakban csatlakozó egykori kiskastély-szárny, mai nevén Stefánia-szárny felújítása is megtörtént , a tervezett, izgalmasnak tűnő ételtörténeti kiállítás, a helyi gasztronómiai jellegzetességeket bemutató csemegetárral a tervek szerint 2022-től lesz látogatható.

Állandó kiállítás

Az állandó kiállítás címe: Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai, kétség kívül ez ma hazánk egyik legélvezetesebb múzeumi tárlata. A család-, kastély- és életmódtörténeti interaktív kiállítás igazi felfedezőútra viszi a látogatókat a kastély lakóinak mindennapjaiba.

Mivel a kastély berendezési tárgyai a II. világháború után eltűntek, megsemmisültek, az állandó kiállítás megalkotói másolatokkal, interaktív eszközökkel és jó ötletekkel, megfelelő tartalommal töltötték meg a teret. Külön plusz pont, hogy nemcsak az arisztokratákról van szó a múzeumban, hanem a kiszolgáló személyzet élete, feladatai is nagy hangsúlyt kapnak.

A XXI. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak arról, ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, kinek mi volt a feladata – és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé.

Szól a tárlat a korabeli étkezési szokásokról, az ételekről, a birtokos család napirendjéről, az öltözködési irányzatokról, a kastély egyes helyiségeinek funkcióiról, a korabeli fűtés- és világítástechnikáról és még számos érdekességről. Sok-sok játékos feladat, kvíz fűszerezi a kiállítást, rendkívül gyermekbarát az egész múzeum. Természetesen a kastély építésének és a birtokot tulajdonló nemesi családok története is jól érthetően, izgalmas formában kerül bemutatásra.

Időszaki kiállítás

Az Erkel Ferenc Múzeum alapításának 150 éves évfordulója alkalmából, 2018-ban nyílt időszaki kiállítás a gyűjtemény jeles darabjai mellett eddig be nem mutatott műtárgyakat tár a közönség elé. A Kincsek őrzője címet viselő tárlat, az állandó kiállítás egyedi modernségéhez igazodva épült. A múzeum történeti, régészeti és néprajzi szakágának műtárgyait interaktív eszközökkel, installációkkal, látványos vizuális hatásokkal hangsúlyozva mutatja be.

Toronykilátó

A kastély keleti és nyugati oldalán is magaslik egy-egy torony, a városhoz közelebb eső, a nyugati a régebbi, ez az ún. Kerecsényi- vagy Török-torony. Ez az épület legrégebbi része, a török hódoltság korában épült a gyulai vár részeként álló Huszárvár kaputornyának alapjaira a kastély ma is álló kapuépítménye. Az átjáróban egy eredeti római márványszobor áll, a belső helyiségek különböző időszaki kiállításoknak adnak otthont.

A másik tornyot a szimmetria miatt építették később víztoronyként funkcionált, azonban 1950-ben lebontották, majd 1985-ben beton elemekből újra felépítették. Ebbe a toronyba tudunk felmenni, a tetején kialakított kilátóba, ahonnan szép kilátást élvezhetünk a kastély épületére, a gyulai várra és a fürdő kupolás wellness épületére.

Kastély Kávézó

A kastély kávézója külön bejáratával nemcsak a kiállítás látogatóinak érhető el, kiváló süteményeivel, kávékülönlegességeivel, gazdag italválasztékával, békebeli berendezésével várja vendégeit.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Gyula, Várkert utca

Telefon: +36 (66) 650-218

E-mail: kastely@gyulakult.hu

Nyitvatartás: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.00, a jegykiadás utolsó időpontja zárás előtt egy órával.

Belépő:

Állandó kiállítás: 2500 Ft, kedv.: 1500 Ft, családi kedvezmények vannak.

Toronykilátó: 400 Ft, kedv.: 200 Ft, időszaki kiállítás: 800 Ft, kedv.: 400 Ft

Kombinált jegy, a fenti 3 plusz a gyulai vár látogatására: 4300 Ft, kedv.: 2400 Ft.

Részletes, aktuális árlista ide kattintva olvasható.

A kastély hivatalos honlapja tonnányi hasznos infóval.