A Dél-Alföld gyöngyszeme

A Dél-Alföld legszebb, legérdekesebb kisvárosa, Gyula hamisítatlan történelmi hangulatot árasztó, rengeteg zöldfelülettel ékesített, jelentős történelmi emlékekkel rendelkező fürdőváros. Turisztikai szempontból egyértelműen hazánk élvonalában lévő Gyula három kiemelkedő látnivalója, az egymás szomszédságában, a Várkertben található középkori téglavár, a gyönyörűen újjá varázsolt, európai színvonalú kiállításoknak helyt adó Almásy-kastély és természetesen a legnagyobb turistamágnes, az ősfás parkban kialakított Gyulai Várfürdő. A nevezetes trió mellett a városnak és környékének több látogatásra érdemes történelmi és természeti látnivalója is van, a nívós kulturális és gasztronómiai rendezvények hosszú sora pedig csak hab a tortán.

Gyula rövid történelme

Az Alföld délkeleti részén, a román határ közelében fekvő, mintegy 30 000 lakosú Gyula Békéscsabától nem messze, a Fehér-Körös partján alakult ki valamikor a XIII. század vége felé. Első írásos dokumentumok 1332-ben említik, várossá fejlődése, az Anjou királyok, elsősorban Károly Róbert idején kezdődött. 1403-ban kapta meg Zsigmond királytól Maróti János macsói bán a gyulai uradalmat, az ő idejében kezdődött meg a vár építése is. 1410-ben kerültek ide a ferences szerzetesek, akiknek temploma és rendháza egészen a törökök támadásáig működött. A Marótiak kihalásával a Mátyás királyra visszaszállt birtokot, fia, Corvin János kapta meg. Feleségét és Erzsébet lányát, a Hunyadiak utolsó sarját is itt helyezték örök nyugalomra.

A város a török háborúk előtt, a XVI. század elején élte fénykorát, az 1566-os nagy török hadjárat során, Szigetvár és Eger mellett Gyula volt a legfontosabb végvár. A hősies, kis létszámú védősereg Kerecsényi László várkapitány vezetésével hősiesen, 63 napig állta a hatalmas, jól felfegyverzett török csapatok ostromát. Egyetlen más hazai erődítmény sem tudta ilyen sokáig lekötni a törököket. A török kori Gyula is fontos város maradt, szandzsák rangban kereskedővárossá vált. 129 év után, 1695-ben került csak vissza keresztény kézbe, azonban a XVIII. század eleji harcokban, először a rácok, majd a kurucok ostromolták, a város és környéke szinte teljesen elnéptelenedett. 1714-től kezdődött újra az élet a városban, mikor több magyar család is visszaköltözött, mellettük románok telepedtek le, majd az 1700-as években több hullámban érkeztek német bevándorlók, így alakult ki a máig meghatározó három népcsoport városrésze.

Gyula ma ismert városképe a XVIII. és a XIX. századi nagy tűzvészek és áradások után az 1800-as években alakult ki. Az 1801-es nagy tűzvész volt a legmeghatározóbb, mely után teljesen újjá kellett építeni a várost. Az 1700-as évek legjelentősebb főúri dinasztiája, az osztrák származású Harruckern család volt, ők honosították meg többek közt a pálinkafőzést, ők építtették a kastélyt is. A XIX. század első fele már a Wenckheim családról szólt a városban és környékén, újjáépítették a kastélyt is a mai formájára, majd később az Almásyak tulajdonába került a vár és a kastély is. A város leghíresebb szülöttje, az 1810-ben napvilágot látott Erkel Ferenc, melynek szobraival, nevével fémjelzett számtalan városi intézménnyel lépten-nyomon találkozhatunk. A másik híres helyi ember, Ajtósi Dürer, aki a város melletti Ajtós faluban született 1427 körül, majd aranyműves vándoriparosként Németországban, pontosabban Nürnbergben telepedett le. Fia, Albrecht, kora meghatározó reneszánsz festője a XVI. század első negyedében. Gyula a második világháború után, az Almásy-kastély kertjében kiépült Várfürdő révén vált hazánk egyik legkedveltebb fürdővárosává.

Gyula legfontosabb látnivalói

Gyula nevezetességeinek triumvirátusa, a város központjában található Várkertben helyezkedik el, egymás tőszomszédságában. Közép-Európa egyetlen épségben fennmaradt, síkvidéki téglavára, az 1400-as években épült gyönyörű, tóparti gótikus vár Gyula városának jelképe, a Dél-Alföld egyik legnépszerűbb látványossága. Az impozáns erődítmény a gondozott parkban, egy hangulatos csónakázótó mellett magasodik, közelében találjuk a népszerű gyógyfürdőt, a Gyulai Várfürdőt és az Almásy-kastélyt. Dél-Alföld, sőt talán hazánk egyik legérdekesebb múzeuma, a példásan felújított gyulai Almásy-kastélyban berendezett, a főúri életet és az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait bemutató, XXI. századi, modern, interaktív eszközökkel szemléltető állandó kiállítás. A két kötelező történelmi látnivaló megtekintése után az egész évben nyitva tartó országos gyógyhellyé minősített Várfürdőben tudjuk kipihenni a városnézés fáradalmait.  Az új vízi élményparadicsommal, az Aquapalotával kibővített termálfürdő hazánk fürdőhelyeinek élvonalába tartozik. Mindhárom helyről külön cikkünkben lehet olvasni.

A méltán híres Várkertbeli trión kívül is van mit nézni és csinálni a rendezett, kulturált kisvárosban. A belváros a vártól nyugatra fekszik pár perc sétára, tengelye, a Kossuth Lajos utca folytatása, a túlsó végén sétálóutca jellegű Városház utca. Középső részén, mindkét oldalán egy-egy tér található, északra a Harruckern teret az 1777-ben felszentelt késő barokk stílusú Nádi Boldogasszony plébániatemplom, másik nevén, a Belvárosi templom sárgára festett, egytornyos épülete uralja. A délre eső, Október 23.-a tér egy rendezett park. A Városház utca kiszélesedésénél, a közkedvelt városi találkozási pontnál, a Világóránál délre fordul és a Kapus-hídon kel át az Élővíz-csatornán. Gyula egykori folyója, a Fehér-Körös, a szabályozás után nyílegyenesen kerüli el a várost északkeletről, hogy Doboz határában egyesüljön a Fekete-Körössel és Kettős-Körös néven folytassa útját az Alföldön. A város fő vizének így a várost kettészelő, romantikus, fűzfákkal határolt Élővíz-csatorna számít. Partjain végig kellemes sétányok, kis forgalmú utcák futnak, andalgásra csábítva a turistát és itt lakókat egyaránt.

Gyulát nem véletlenül hívják a vizek városának, a fürdő és a folyóvizek mellett a szökőkutak szokatlanul magas száma is egyből feltűnik a látogatóknak. A legimpozánsabb együttes a csatorna túloldalán, a Kossuth téren látható. A belváros meglehetősen egységes kinézetű, rengeteg, a XIX. század elején épült copf stílusú házzal, de a szecesszió kedvelői is számos izgalmas épületet találhatnak. Az egyházi épületek közül kiemelkedik a Várkert szélén álló Szent Miklós-templom, hazánk legnagyobb román ortodox katedrálisa. A város egyik legjelentősebb épülete, a Megyeház utcában álló Városháza, a hajdani vármegyeház barokk eredetű, de az 1800-as évek második felében neoreneszánsz stílusban építették újjá. Mellett áll a copf stílusú református templom, előtte az árnyas Petőfi tér, hozzácsatlakozva az Erkel tér fekszik, a város leghíresebb szülöttének, Erkel Ferencnek mellszobrával. Ugyancsak az Erkel téren egy XIX. századi épületben működik a város, egyben az ország egyik legrégebbi, folyamatosan üzemelő cukrászdája, a Százéves Cukrászda. Az 1840 óta ebben az empire stílusú épületben működő cukrászda belső terében a biedermeier bútorzat, a díszesre festett falak a reformkori hangulatot idézik vissza. A gazdag süteménykínálatban is dominálnak a hagyományos édességek, igen magas színvonalon. Az egykori műhelyben cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel, a szomszédos Ladics-házban pedig a XIX. és XX. századi vidéki polgárság életét bemutató kiállítást tekinthetünk meg.

Természetesen Erkel Ferenc sem maradhat múzeum nélkül, szerencsére fennmaradt az 1795-ben épült egykori kántor- és iskolaház, ahová 1810-ben született nemzeti himnuszunk zeneszerzője. Az Erkel tértől a Jókai Mór utca visz az Apor Vilmos téren, a Szent József-templom szomszédságában álló Erkel emlékházhoz.

Gyula leghíresebb terméke, a gyulai kolbász külön múzeummal is rendelkezik, a város szélén, az Interspar mellett álló épületben kialakított Kolbászmúzeumban mindent megtudhatunk a népszerű csemegéről, a helyi hentesek munkájáról a gyulai húsipar történetéről. Természetesen kóstoló is jár a belépőjegy mellé. Még ha nem is zarándokolunk el a múzeumba, akkor is érdemes beszerezni a legfrissebb gyulai hústermékeket, a legautentikusabb forrásból, a Gyulai Hús márkaboltjából, melyet a vasútállomásra tartó Béke sugárút 50. szám alatt találunk.

Gyula gasztronómiai és kulturális rendezvényei

Gyula a pálinka fővárosa, szeptember közepén rendezik a Várkertben a rendkívül népszerű, többnapos Pálinkafesztivált, mely az ország kiemelkedő turisztikai és gasztronómiai rendezvényének számít már hosszú évek óta. A másik híres helyi terméknek, a gyulai kolbásznak is van természetesen saját ünnepe a városban. A kulturális programok közül kiemelkedik a Gyulai Várszínház gazdag, változatos kínálata tavasztól őszig. A jazz és a blues rajongóinak is megtalálhatják kedvenceiket az évente tartott fesztiválokon. Az aktuális programkínálatért a helyi turista információs iroda informatív honlapját érdemes böngészgetni.

Turista információs iroda – Tourinform

Cím: Gyula, Kossuth u. 7.

Telefon: +36-66-561-681, +36-66-561-680

E-mail: info@visitgyula.com

Az iroda honlapja rendkívül informatív, jól áttekinthető, tele mindenféle hasznos információval, a nevezetességek és a programok részletes leírásával.

Az ingyenes Visit Gyula Card turisztikai kedvezménykártya birtokában, a város turisztikai vonzerői és szolgáltatói nyújtanak kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatásokat a vendégeknek, amennyiben a visitgyula.com partneri hálózatába tartozó több mint 100 partnerszálláshely valamelyikében szállnak meg és legalább 2 vendégéjszakát Gyulán töltenek. A szálláshelyen kell kérnünk a kártyát és regisztráltatnunk magunkat a kedvezmények igénybevételéhez.

Gyula környékének fontosabb látnivalói

A város környéke elsősorban a kastélyok, a parkok és a folyók kedvelőinek nyújt gazdag kínálatot. A térség legfontosabb, egyben leglátványosabb történelmi emléke, a gyulától 14 km-re, Békéscsabától délre fekvő szabadkígyósi Wenckheim-kastély, az Ybl Miklós tervezte romantikus épületet és gyönyörű parkját tökéletesen felújították, a tervek szerint 2022 tavaszától a kastély is megnyílik a látogatók elől, a kertet már szabadon lehet látogatni.

Békéscsaba felé félúton fekszik a Pósteleki Szabadidőpark, a hangulatos, ősfás parkban álló Wenckheim-Széchenyi kastély romja és a bájos csónakázótó mellett még egy állatsimogató, egy kis vadaspark és a híres Mókus Csárda is várja a vendégeket. Mindkét látnivalóról külön cikkben emlékezünk meg.

Gyulavári Kastély Látogatóközpont

Gyula és a román határ között, a ma már a város közigazgatásához tartozó Gyulavári településrészen is áll egy kastély, a XIX. század első felében a Wenckheim család építtetett földszintes, 14 szobás épület végül 1869-ben kerül az Almásyak tulajdonába. A jól jövedelmező gazdasági központként is működő kastélyt az államosítás után a helyi tsz raktáraként hasznosítják, majd 1963-tól a rendbe hozott épületben a termelőszövetkezet irodái működtek. A tsz bezárása után, a rendszerváltás után a kastély állapota folyamatosan romlott, majd 2004-ben vásárolta meg az akkori tulajdonostól, Gyula városától egy magánalapítvány, melynek vezetője a sikeres, helyi mezőgazdasági vállalkozó, a Körös-Maros Biofarm atyja, dr. Ráki Ferenc. Az ő áldozatos munkájának köszönhetően teljesen megújult a kastély és parkja, 2007-ben nyílt meg a látogatók előtt a Gyulavári Kastély Látogatóközpont.

A patinás épület és vadregényes parkja nem kevesebb, mint 18 különféle témájú kiállításnak, konferenciáknak és rendezvényeknek ad otthont. A találóan, ezerarcú világnak hívott kiállítás három nagy területet ölel át, a helyi hagyományokat, a kultúrát és a természetet. Találunk itt Himnusz kiállítást, ahol számtalan nemzet himnuszáról kapunk érdekes infókat és meg is hallgathatjuk őket a kihelyezett fejhallgatókon. A népművészeti gyűjtemény mellett egy izgalmas kortárs képzőművészeti kiállítás is fokozza a változatosságot, de van itt polgári szalon és Wenckheim – Almásy családtörténeti kiállítás is. A kastélyhoz csatlakozó melléképületben pedig egy nagyon érdekes természetismereti kiállítás látogatható, ahol a gombák csodálatos világától a gubacsokig sok minden kerül bemutatásra. A kastélyparkban ég egy kis kápolna is van, a szépen rendben tartott ősfás parkban még információs táblák is találhatók, tanösvény jelleggel. A gasztronómia is jelen van, az egyik gazdasági melléképületben hazánk első bio sörfőzdéjét alakították ki, mely látványfőzdeként is üzemel, a sörházban pedig meg is kóstolhatjuk az Elixbeer márkanevű söröket.

A Gyulavári Kastély a téli időszakban jellemzően zárva van, tavasztól őszig vasárnap és hétfő kivételével várja látogatóit. Az aktuális nyitvatartásért és belépődíjakért látogassunk el a kastély hivatalos honlapjára.

Elsősorban nyáron népszerű a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásánál fekvő Szanazug kiránduló- és fürdőhely. A Kettős-Körös mindkét, a gyulai és a szemközti, dobozi oldalán is találunk egy-egy kulturált szabadstrandot. Sarkad felé félúton, a Fekete-Körös partján Városerdő üdülőhely is rendelkezik egy kellemes, homokos stranddal.