Az aktív turizmus paradicsoma Stájerország zöld szívében

A stájerországi Schladming-Dachstein régiótól keletre, az Enns és a Salza völgyében fekszik a Gesäuse élményrégió, ahol a szinte érintetlen természet az úr. A környék magja, az Enns folyó gigantikus sziklafalak közé szorult, mintegy 16 km hosszú szorosa, melyről az egész régió is a nevét kapta. Körülötte az Enns-völgyi Alpok kétezer métert is meghaladó, fehéren világító mészkőcsúcsai sorakoznak a folyó mindkét oldalán. A hegyek és a vizek birodalmában hozták létre Stájerország egyetlen nemzeti parkját, melyet a tartomány legnagyobb natúrparkja, a Steirische Eisenwurzen határol. Az Enns és különösen a Salza hamisítatlan vadvízi paradicsom remek infrastruktúrával, míg a Gesäuse Nemzeti Park hegyei, alpesi legelői, autentikus hegyi tanyái, barátságos menedékházai a bakancsos turisták mekkája. Az aktív turizmus fellegvárában azért akadnak páratlan kulturális, történelmi emlékek is,  a régió központja, legnagyobb városa, Admont a helyszíne a világ legnagyobb és legszebb kolostori könyvtárának otthont adó apátságnak, nem messze tőle pedig Stájerország második legnagyobb várát, a Burg Strechau-t látogathatjuk meg.

A Gesäuse régió leírása

A Gesäuse régió kapuja, egyben legnagyobb városa és központja, Admont az Enns folyó szurdokszerű völgyének nyugati kiszélesedett medencéjében fekszik. Itt találjuk a környék legnagyobb és legjobban felszerelt turista információs irodáját is. A kolostortól északra pár lépésre, a Fő utca (Hauptstrasse 35.) modern épületében rendezték be az élményrégió és egyben a Nemzeti Park információs központját, és egy gazdag választékú ajándékboltot, ahol a csecsebecsék mellett kitűnő turistatérképeket és szakirodalmat vásárolhatunk, de az iroda brossúra gyűjteménye is lenyűgöző. A legcélszerűbb itt kezdeni az ismerkedést a Gesäuse régióval.

Az élményrégió központi részét képező Gesäuse Nemzeti Park az Enns folyó névadó, kb. 16 km hosszú sziklaszorosát és az északi, ill. déli oldalait keretező magashegységet foglalja magában. A három jelentősebb hegycsoportól álló, hivatalos nevén Enns-völgyi Alpok (Ennstaler Alpen) legmagasabb csúcsai sem érik el a 2500 méteres magasságot, azonban a nagy szintkülönbségek miatt jóval nagyobbnak látjuk a csipkés mészkőláncokat. Az Enns folyó kb. 600 méteres magasságban lép be nyugatról a szorosba és mintegy 500 méter magasságban lép ki belőle, szóval helyenként több mint 1500 méterrel emelkednek a sziklás bércek a gyorsan zúgó folyó fölé. Az Enns-től északra a Buchstein-csoport hegyei magasodnak, legmagasabb pontja, a Grosser Buchstein (2224 m), délre, a Johnsbach völgyétől keletre, a Hochtor-csoport fekszik, itt találjuk az egész Gesäuse legmagasabb hegycsúcsát, a névadó Hochtor (2369 m) személyében. A Johnsbachtól nyugatra pedig a kis Gesäusének is hívott Reichenstein-csoport szigetszerűen kiemelkedő sziklabástyái meredeznek, itt is a névadó Reichenstein (2251 m) a legmagasabb csúcs.

Admonttól északra a Haller Mauern lenyűgöző mészkővonulata uralja a látképet, a Felső-Ausztriával határos hegyvonulat legmagasabb csúcsa, a Grosser Pyhrgas (2244 m). A Nemzeti Parktól északkeletre fekvő Steirische Eisenwurzen Naturpark a Hochschwab vonulata és a Göstlinger Alpen közötti Salza folyó völgyét és hegyeit foglalja magában. Központja, a pici Wildalpen, ahol egy turista információs irodát (Infobüro Salza, Wildalpen 91) is találunk.

A Gesäuse régió látnivalói

Történelmi, kulturális nevezetességek

A Gesäuse elsősorban az aktív turizmus központja,  a hegyek és vadvizek birodalma, azonban a kültéri aktivitásoknak nem túlságosan megfelelő időjárás esetén sem kell unatkoznunk. Admont, a legnagyobb város, alig több mint 5000 lakosával, Stájerország egyik legrégebbi települése. Fő látnivalója, a közel 1000 éves bencés apátság, a világ legszebbnek tartott kolostori könyvtárával, európai színvonalú művészeti gyűjteményeivel, bizarr természettudományi múzeumával és az impozáns neogótikus templomával. A városkától nyugatra, az Enns széles völgye feletti magas dombon áll Frauenberg, kéttornyú, barokk stílusú búcsújáró temploma, mely festői látványt nyújt a Haller Mauern kopár mészkőhegyláncával.

A régió kettes számú történelmi emléke, az Admonttól délre húzódó Paltental völgyében, a középkori Rottenmann városa feletti éles, meredek hegygerincen álló Strechau vára. Stájerország második legnagyobb várában a kulturális és építészeti látnivalók mellett az osztrák Steyr autómárka leggazdagabb oldtimer gyűjteményét csodálhatjuk meg.

A Gesäuse Nemzeti Park

Az Enns folyó 16 km hosszú szorosát és a környező hegyvilágot magában foglaló nemzeti park az egyetlen ilyen védett terület Stájerországban. A majdhogynem érintetlen alpesi vidéken egyetlen felvonót sem találunk, a téli síszezonban is mindössze a szélén fekvő Kaiserau környékén vannak kisebb, elsősorban családok számára kiépített sípályák. A három nagy hegycsoportból álló hegyvidék mészkőcsúcsainak meghódítása igazi kihívás elé állítják az egyszeri túrázót. Meglehetősen nagy szintkülönbséget kell legyőzni a sziklás csúcsok megmászásához, mivel nincsenek felvonók sem pedig kiépített, autóval járható utak vagy hágók. A legtöbb túraútvonal az Enns völgyéből, 5-600 méteres magasságból indul, a nevezetes menedékházak pedig egy kivételével csak gyalog közelíthetők meg, sokszor, rövid távon 1000 méteres szintet leküzdve. Az Enns déli oldalán fekvő két hegycsoportot a Johnsbach szűk, autóval is járható völgye választja el egymástól. A Nemzeti Park fő túraútvonalai nagyon nehezek, elsősorban a jelentős szintkülönbség, ill. 2000 méter felett a rendkívül meredek, sziklás, kitett alpesi terep miatt. A másik oldalon az egyszerű, családi kirándulások, séták állnak, melyek elsősorban az Enns és a Johnsbach völgyeiben futnak.

Az aktív turizmus birodalmában a túrázás, hegymászás, via ferrátázás mellett a vadvizek szerelmesei találnak programokat, a gyors folyású, zúgóktól hemzsegő, de széles Enns folyón biztonságos rafting, kajak, kenutúrákat lehet tenni. Számos cég kínál vadvízi programokat, érdemes a neten vagy az admonti turista információs irodában érdeklődni.

Az Enns szűk völgyében a folyó mellett egymást kerülgetve fut a nagy forgalmú országút és a vasút, így kerékpárút kiépítésére nincs lehetőség, a régió nem igazán kínál a biciklis turistáknak sok lehetőséget, néhány helyen lehet mountain bike-ozni, de a védett nemzeti park szigorú szabályai nagyon korlátozzák a hegyi kerékpározást. Legnépszerűbb hegyi kerékpáros útvonal, a Gstatterbodenból induló Hochscheibenalm körtúra.

A Nemzeti Park tanösvényei, bemutatóhelyei, könnyű túrái

Az Enns folyó szurdokában több könnyen végigjárható tanösvényt, bemutatóhelyet, kiállítást alakítottak ki, melyeket akár gyerekekkel is könnyen végig lehet járni. A Nemzeti Park szívében, a Johnsbach patak hídja közelében van a Weidendom látogatóközpont, mely tulajdonképpen egy nagy park fantasztikus panorámával a Gesäuse hegyeire. Található itt egy kis házikó, ahol főleg különböző ismeretterjesztő programokat tartanak, egy óriási méretű, ún. ökológiai lábnyom, az emberi lábnyom alakú növénylabirintusban szemléltető táblák magyarázzák az emberiség Földre ható káros tevékenységeit. Van itt egy kis házikert mindenféle hasznos zöldséggel, növénnyel, számos pihenőpad, sőt még egy kényelmes függőágy is örökpanorámával. Három tanösvény is indul innen, nyugat felé a Lettmair Au tematikus útvonal, mely a folyómenti ártéri erdőben kanyarog végig, a tanösvény hossza oda-vissza 1,3 km. Interaktív módon mutatják be az állomások, német és angol nyelven is a környék élővilágát, kialakulásának történetét, jellegzetességeit. Meghallgathatjuk a „beszélő bükkfát” is, a tanösvény legizgalmasabb része, a végén lévő hurokút, ahol korláttal védett pallósorokon sétálhatunk a varázslatos erdőben, időnként kinézve a gyorsan robogó Enns folyóra. Az útvonalon több pihenőpadon szusszanhatunk egyet.

A Leierweg nevű tanösvény a Weidendomtól a másik irányba, keletre tart, kis hídon keresztezi a Johnsbach patakot, majd tovább egyenesen az országút és a folyó közti erdőben halad. Fajárdákon ér ki a műút alagútja közelébe, majd a kerékpárútnak is használt aszfaltúton emelkedik egy, az Enns feletti sziklaormon lévő kilátóponthoz. A Leierweg egészen egyedülálló módon, kerekesszékkel is bejárható, mindenféle akadály nélkül lehet rajta végiggurulni.

A harmadik tematikus útvonal jóval kalandosabb tájra kalauzol, a Johnsbach szűk, hatalmas, függőleges sziklafalakkal, tornyokkal határolt völgyébe. A „vad John” nevű útvonal (Der wilde John) a legendák útja nevet is viseli, az információs táblákról derül ki a vad hegyi patak természete, jellemzői. A 146-os főút menti parkoló túloldaláról indul a tanösvény, útközben van egy jópofa játszótér is, nem véletlenül családok kedvence ez a látványos út. Maga a vad John tematikus útvonal kb. 2 km után véget ér, de érdemes továbbmenni az egyre vadabbá, szűkebbé váló sziklaszorosban a 3 km-re található Johnsbach településig, ahol a hegyoldalban épült Szt. Egyed-templom melletti híres Hegymászó temetőt (Bergsteiger Friedhof) nézhetjük meg. A XIX. század utolsó harmadában divatossá vált hegymászás egyetemének számított a Bécstől legközelebbre eső igazi, alpesi hegyvilág, az Enns-völgyi-Alpok. Természetesen rengeteg tragikus baleset kísérte a hegymászás pionír korszakát, az első dokumentált tragédia 1885-ben történt, 1958-ig mintegy 300 ember járt végzetesen szerencsétlenül a hegységben. Harmaduk itt fekszik a temetőben, a temető falán emléktáblát helyeztek el az itt meghalt mászók emlékére, a név, a szerencsétlenség időpontja és helyszíne megjelölésével.

A 146-os főút Weidendom parkolójából közvetlenül vezet ki egy széles út a Johnsbachsteg nevű, Enns folyón átívelő hídig, ahonnan talán a legszebb kilátás nyílik a folyóra és a felette tornyosuló mészkőcsúcsokra, a Hochtor-csoport kétezres titánjaira. A folyó túlpartján a Nemzeti Park vasúti megállóját találjuk, innen indul a Rauchbodenweg nevű kényelmes út, mely kerékpárral is járható. A 4 km hosszú turistaút Gstatterbodennél ér véget, a pár házból álló kis településen áll a Nationalpark Pavilion modern épülete, melyben a kis interaktív kiállítás mellett közkedvelt étterem, kávézó és ajándékbolt is helyet kapott.

A Gesäuse egyik legnépszerűbb családi kirándulása, a Johnsbach keletre forduló, kitágult völgye feletti hegyoldalakban megbújó, autentikus hegyi tanyákat láncra fűző Johnsbacher Almenrunde nevű túraútvonal, melyről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A Gesäuse népszerű, nehéz gyalogtúrái, magashegyi hüttéi

A régió legközkedveltebb hátizsákos úticéljai, a csak gyalog megközelíthető menedékházak, melyek az égig érő mészkőcsúcsok tövében találhatóak. A hüttéktől jónéhány csúcs meghódítható különösebb speciális felszerelés nélkül, de csak gyakorlott túrázóknak, szép, biztos időben ajánljuk ezeket a túrákat, lehetőség szerint a turistaházban történő alvással. A teljesség igénye nélkül pár népszerű célpont. A Hochtor-csoport szívében áll a Hesshütte (1699 m), melyet északról, az Enns völgyéből legkönnyebben a Hartelsgraben árkán, a Sulzkaralm érintésével lehet megközelíteni. Délről, Johnsbachból, a Kölblwirt fogadótól indul még egy viszonylag nem nehéz útvonal. A leglátványosabb út kétségkívül az Enns folyó Kummerbrücke hídjától induló, drótkötelekkel, a sziklafalhoz erősített vaskampókon át vezető Wasserfallweg. A Hesshütte a kiindulópontja a Gesäuse legmagasabb hegye, a Hochtor (2369 m) megmászásának, de a közeli Planspitze (2117 m) is közkedvelt, de nehéz túra. Viszonylag egyszerűbben mászhatunk fel a Hochzinödl (2191 m) páratlan panorámát nyújtó csúcsára.

Az Enns északi oldalán fekvő Buchstein-csoport két menedékházához Gstatterbodenből indulhatunk, a legmagasabb csúcs, a Grosser Buchstein (2224 m) tövében fekvő Buchsteinhaus (1571 m) a közel 1000 méter szint leküzdése ellenére egyszerű célpont, de a hegycsoport legkönnyebben megmászható kétezrese, a Tamischbachturm (2035 m) nyugati oldalában lévő Ennstaler Hütte (1644 m) megközelítése tiszta időben, jó kondival sem tűnik vállalhatatlan feladatnak.

A „kis Gesäuse” néven is ismert Reichenstein-csoport déli felén találjuk az egyetlen, autóval (Kaiserauból egy fizetős murvás úton) is elérhető menedékházat, az Oberst Klinke Hüttét (1486 m). A legnépszerűbb csúcstámadások innen a Kalbling (2198 m) irdatlan szilapiramisa és a Sparafeld (2247 m), de a Riffel-Kreuzkogel-Scheiblegger Hochalm körtúra is nagy élményt kínál. A hegycsoport legmagasabb csúcsát, a Reichensteint (2251 m) a Johnsbachból könnyen elérhető Mödlinger Hüttéből (1523 m) lehet abszolválni.

A régió legmagasabban fekvő menedékháza az Admonttól északra húzódó Haller Mauern vonulatának keleti végében, a Mittagskogel alatti Admonter Haus (1725 m), melyhez a Weng feletti, 117-es út menti Buchauer-nyeregből (861 m) lehet leggyorsabban feljutni a festői Grabneralm érintésével.

A Steirische Eisenwurzen, a Salza völgyének természeti csodái

A Nemzeti Parktól északra, északkeletre fekvő Naturpark legfőbb vonzereje, a Hochschwab masszívuma és a Göstlinger Alpen (Hochkar) között haragosan zúgó, habzó, klasszikus vadvízi folyó, a smaragdzöld színű Salza. A vadvízi aktivitások központja Wildalpen, ahol egy jól felszerelt turista információs irodát is találunk, a legegyszerűbben itt érdeklődhetünk a számtalan szolgáltató által nyújtott vízi túrákról. A környék két leglátványosabb úti célja, a Hochkar déli oldalába mélyen bevágódott Palfauer Wasserlochklamm kanyonja és a Gams bei Hieflau Geofalu melletti Nothklamm szurdok. Mindkét látványosságot könnyű túrával tudjuk meglátogatni, bár a Wasserloch-hoz vezető meredek szerpentinút meglehetősen izzasztó.

Via ferráták, Klettersteig-ek, vasalt utak

A vasalt utak kedvelői sem unatkozhatnak a régióban, a könnyűtől a nehézig széles választék várja a sziklafalak szerelmeseit. A teljesség igénye nélkül néhány kedvelt útvonal: a Haller Mauern vonulatában a Hexensteig C kategóriás, az Admonter Haustól a Hexenturm (2172 m) csúcsára vezet, a könnyebb, A/B  nehézségű Jungfernsteig pedig ugyancsak az Admonter Haus menedékháztól visz fel a Grabnerstein (1847 m) csúcsára.

A híres Wasserfallweg útvonal A/B besorolású, gyakorlott túrázók felszerelés nélkül is biztonságosan végig tudják járni a Kummerbrückétől induló, Hesshüttéhez tartó kiépített útvonalat. A Buchstein-csoport két ajánlott útvonala közül a Teufelssteig (B/C kat.) az Ennstaler Hüttétől indul a Tieflimauer csúcsára, míg a Buchstein Südwand (A/B) a Buchsteinhaustól vezet a Grosser Buchstein (2224 m) monumentális déli falán a csúcsra.