Változatos panorámatúra a Bükk legszebb fekvésű faluja körüli hegyeken

A Bükk hegyei közé szorult, festői fekvésű Szarvaskő faluját két irányból is megcsodáljuk, a Major-tetőn álló Vodafone-kilátóból, majd az irdatlan sziklatömbön magasló vár csekély romjai közül. Az Akasztó-hegy csodás panorámát nyújtó, füves oldalából hatolunk be az Országos Kéktúra útvonalán a Bükk erdeibe, a Gilitka-kápolna után a Gilitka-forrásnál, a Rocska-völgyből jövünk fel az erdős gerincre, melyen a Bábafa érintésével túrázunk vissza Szarvaskőre.

A túra hossza: 14,3 km

A túra időtartama: 5 óra

Szintkülönbség: 550 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Szarvaskő, Fő út, a Sziklakert étterem előtti nagy, szabadon használható parkoló. A buszmegálló is a közelben van.

A túra jellege:

Közepesen nehéz gyalogtúra jól jelzett, kitáblázott turistautakon, ösvényeken, falusi utcákon. Meredek, de rövid szakaszok a Major-tetői kilátóhoz és Szarvaskő várához. A vár romjai körüli sziklákon óvatosan mozogjunk, bár az ösvény a kritikusabb helyeken fémkorláttal védett. Vízvételi lehetőség a Gilitka-forrásnál, a faluban számos vendéglátóhely, élelmiszerbolt.

Variáció

A túrát természetesen lehet rövidíteni, pl. csak a Vodafone-kilátóhoz menni, vagy csak a várhoz.

A túra leírása

Szarvaskő központjából, a Fő út menti parkolóból, a Sziklakert étterem elől indulunk, átkelünk az országúton, majd a Fő útra térünk jobbra, az Országos Kéktúra útvonalát követve. A Kék sáv jelzések jobbra, a Petőfi utcára vezetnek, balra a polgármesteri hivatal épülete, jobbra ciprusokkal szegélyezett, ódon lépcsősor vezet fel a klasszicista stílusú katolikus templomhoz. A Rákóczi utcán megyünk ki a faluból, az utolsó háznál, egy pléh Krisztus után élesen balra fordulunk a Kék jelű ösvényre, mely „A törökök nyomában” című tematikus útvonal is egyben. A Szarvaskőtől Diósgyőrig tartó út jelzése kék stilizált bástya és félhold.

Keskeny, közepesen meredek ösvényen kapaszkodunk fel a Major-tető (369 m) tetején álló Vodafone-kilátóhoz. A fából épült tornyot 2004 év végén adták át, miután a község és a multi telekom cég megállapodott, hogy az adótoronyba integrálva kilátót is építsen. A felső szintről lenyűgöző kilátás nyílik a mélyben, térképszerűen kirajzolódó Szarvaskőre, a felette tornyosuló sziklás várhegyre, a környező bükki hegyvilágra, a távolban még Eger városa is látszik. A toronytól a tematikus útvonalon megyünk tovább, kiérünk egy szekérútra, jobbra fordulva vágunk át a Kecskefar idilli fekvésű legelőin, itt már csatlakozik hozzánk a szarvaskői geológiai tanösvény is. A következő kereszteződésnél elérjük az Országos Kéktúra útvonalát, melyen jobbra térve egy házcsoporthoz érünk, a táblával is jelzett elágazásnál, a falusi vendégháznál, pedig a Kéktúra élesen jobbra fordul, majd pár lépés után balra vált egy erdőbe bújó, lejtős csapásra, mely meredeken vezet le a Major-oldalban a már ismert völgyecskébe, ahol jobbra fordulva visszaérünk a falu központjába.

A 25-ös főút túloldalán követjük a Kéktúra jelzéseit, átkelünk az Eger-patak hídján, innen szép rálátás nyílik a vulkáni szirten ülő vár romjaira, majd még az Öko-Park előtt jobbra tér utunk, keresztezzük a vasúti sínpárt és beérünk az erdő fái közé. Három geológiai érdekességeket bemutató tábla is informál minket, nagy kanyarokkal meredeken, néhol lépcsőkön kapaszkodunk a vár romjait őrző hegy gerincére. Az elágazástól már csak pár lépés (KL jelzés) a diabáz sziklán álló néhány falmaradvány, korláttal védett ösvényünk merészen fut a sziklafal tetején, parádés kilátást élvezve érünk ki a XIII. századi eredetű szarvaskői vár megmaradt, szerény romjaihoz. A török fenyegetés miatt 1583-ban megerősítették falait, azonban Eger eleste után az őrség elmenekült, a sorsára hagyott vár 1687-ig maradt török kézen. A vár visszakerült az egri püspökség tulajdonába, de 1715 után lassan pusztulásnak indult. A kiugró sziklaorom tetején kereszt áll, balra jól kivehetőek a hajdani ciszterna maradványai. A kilátás Szarvaskőre, a falut körülölelő hegyekre csodás.

Térjünk vissza a Kéktúrára, balra fordulva folytassuk túránkat Bélapátfalva felé. A Kék sáv és a tanösvény kék átlós jelzéseit követve, ösvényünk meredeken emelkedik a ligetes hegyoldalban, kissé feljebb a Veres-oldalban pazar panorámát élvezve kapaszkodunk az Akasztó-hegy oldalában. A mélyben a szarvaskői sziklaszoros kanyarog mélyen bevágódva a hegyek közé. Rövidesen a tanösvény eltér balra, mi maradunk a Kéktúrán, keskeny ösvényünk ligetes erdőben vezet a Tardos-bérc gerincén. A Tardos-hegy után a Köves-bérc nyergébe érünk, ahol az útjelzőtábla irányát figyelembe véve jobbra tartunk, majd a Köles-föld táblánál élesen jobbra fordulva ereszkedik le utunk a Gilitka-patak völgyébe, ahol pár perc alatt elérjük az apró, 1750-ben épült Gilitka- (Szent Anna) kápolnát. Az épület melletti réten idilli piknikező helyet, pihenőpadokat találunk.

Menjünk tovább, pár lépés után az Y elágazásnál elhagyjuk a Kéktúra útvonalát, jobbra megyünk, a Kék O jelű ösvényen a patak völgyébe. A Gilitka-forrás vizével tudjuk feltölteni vízkészleteinket. Átkelünk a patakon, innentől már Zöld O jelzés vezet a Rocska-völgy felső részén, szép szálbükkösben emelkedünk, majd az Ágazat-tetőnél érjük el a keresztező Zöld sáv jelű turistautat, melyen jobbra fordulva folytatjuk túránkat. Széles szekérúton gondozott esőbeállóhoz érünk, a közelében álló, terebélyes Bábafa történetét, eredetét ismerhetjük meg az információs táblák kissé ezoterikus szövegéből. Széles földutunk hullámozva tart délnyugati irányba, néhol megnyílnak a fák, szép kilátás nyílik a környező halmokra. A szekérút lejjebb keskeny gyalogútra vált, a Z sáv jelű út megkezdi ereszkedését Szarvaskő felé.

Sűrű erdőben, lejjebb nagy sziklák mellett jutunk le az Eger-patak völgyébe, átbújunk a vasúti híd alatt, majd a kocsiútra kiérve, jobbra fordulva érünk, a sínekkel párhuzamosan, a jelenleg kulcsosházként üzemelő régi vasútállomás épületéhez. Utunk innen kifordul a 25-ös főútra, melyen jobbra térve érünk vissza kiindulási pontunkra.