Monumentális kaptárkövek és látványos szurdok a Bükkalján

A Bükkalja egyik leglátványosabb természeti képződménye, a Cserépváraljától nem messze lévő Kő-völgy legszűkebb szakasza, a hatalmas sziklákkal szegélyezett, vadregényes Felső-szoros. Változatos túránkon a Bükk déli részének e kevéssé ismert szegletét fedezzük fel a Bükk 900 Egyesület által létrehozott Kő-völgy tanösvény útvonalán. A hajdani vár által őrzött Cserépváraljáról indulunk a Kő-völgybe, kis kitérővel a Mangó-tető oldalában álló monumentális kaptárkövekhez, a Nagy- és a Kiskúphoz. Utunk legizgalmasabb része a sziklákkal borított Felső-szoros örökké félhomályos, misztikus hangulatú, szűk völgye. A Dobi-rét idilli fekvésű tisztása után a Berezd-tető szőlőtáblái közt ereszkedünk vissza, majd a Lator-patak dzsungelszerű völgyén át érünk vissza a faluba.

A túra hossza: 12 km

A túra időtartama: 4-5 óra, pihenőktől és tempótól függően

Szintkülönbség: 220 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Cserépváralja, Alkotmány út (a falu fő útja), Cserépvár étterem előtti parkoló. A viszonylag ritkán közlekedő autóbusszal Cserépváralja, autóbusz forduló megállónál szálljunk le, majd a főúton sétáljunk el a tanösvény indító állomásához.

A túra jellege:

Könnyű gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken, végig a Kő-völgy tanösvény útvonalán. A Felső-szorosban néhol köveken, kisebb sziklákon kell átmászni, egy darabig az ösvény magasan a völgy oldalába vágva halad. A Lator-patak völgye felé vezető ösvény nyár közepén meglehetősen benőtt, itt a jelzések sem egyértelműek, ill. néhol hiányosak, jó tájékozódási képesség szükséges, a patak mellett sok a csalán, az ösvény sáros, csúszós lehet. Ezt a problémásabb szakaszt ki lehet kerülni, ha a Berezd-tetőről jőve, végig az országúton, a Setét-völgyben gyalogolunk vissza Cserépváraljára. Így kb. 400 méterrel rövidebb is lesz a túra hossza.

Ajánlott szállások a közelben:

A Bükkalja leghangulatosabb településén, Noszvajon két remek lehetőség is kínálkozik, a minden igényt kielégítő, család- és gyermekbarát Oxigén Hotel és a valamivel kedvezőbb árú, közvetlenül a barokk De la Motte-kastély mellett álló Tündérkert Hotel.

 ko-volgy-tanosveny-terkep.jpg

Térképkivágat: Bükk 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

Cserépváraljáról indulunk, a főúton (Alkotmány út), a Világháborús emlékműtől nem messze álló épületben, ahol a Cserépvár étterem is van, egy szezonálisan nyitvatartó turista információs irodát is találunk. A Munkácsy Mihály utca elágazásában, a kis parkban, a turistaút jelzőtábla mellett állították fel a Kő-völgy tanösvény indító állomását. A közel 20 km hosszú, nyolcas alakú digitális tanösvény Cserépváraljáról induló hurkát járjuk végig. A modern kor szellemének megfelelően a tanösvényhez mobil applikáció is letölthető, mely offline üzemmódban, a telefon GPS-e segítségével működik, de QR kódok is biztosítják a megfelelő információk letöltését. Bővebb infók az indító táblán olvashatók. Az útjelzőtábla pedig a „Törökök nyomában” nevű tematikus útvonalhoz tartozik, melynek egy szakaszát, egész a Dobi-rétig mi is bejárjuk. Plusz még a Mária-út lila jelzései is kísérnek minket ugyancsak a Dobi-rétig, szóval turistajelzésekben nem lesz hiány.

A tanösvény jelzése egy sárga színű stilizált völgy forma, induljunk is el a kis Munkácsy Mihály utcán, a Vár-hegy irányába. Az előbbi jelzéseken kívül még a Piros sáv jelzést is figyelhetjük, mely úgyszintén a Dobi-rétig tart  velünk. Elmegyünk a szocreál stílusú kis Munkás Szent József-templom mellett, majd lassan elhagyjuk a falu utolsó házát is. Beérve az erdőbe, elágazáshoz érünk, balra a keskeny, közepesen meredek ösvényen megyünk tovább a Vár-hegyre. Kissé feljebb, egy kerítés mellett balra vezet fel egy ösvény a Vár-hegy tetején lévő Cserép várának csekély romjaihoz, kilátás nincs a hegytetőről, a romok sem túl izgalmasak, kihagyhatjuk a kitérőt. A kerítéssel körbevett terület rejti a vár köveiből az 1780-as években épült, mára már elpusztult L’Huillier-kastély romjait, jól látható a két fennmaradt épület, a copf stílusú kápolna és a sátortetős, török kori kútház.

A kerítés mentén kiérünk egy betonútra, érdemes egy kitérőt tenni a híres kaptárkövekhez, ebben az esetben jobbra forduljunk, ha kihagyjuk a sziklaképződményeket, menjünk tovább egyenesen, a kerítés mellett, amíg kibukkanunk egy keresztező, széles földútra, melyen balra kanyarodva folyatjuk túránkat. A látványos kaptárkövekhez a Piros jelzések kalauzolnak, a bekötőútról egy tisztás mellett, balra térünk le egy hatalmas dagonya melletti, elhagyatottnak tűnő esőbeállónál. A Mangó-tető déli oldalában álló Nagykúphoz érünk először, a meredek lejtőn lépcsősoron érünk le a sűrűből hirtelen kibukkanó, termetes sziklaképződményhez. A Bükkalján tömegesen előforduló kaptárkövek olyan, általában kúp alakú sziklatornyok, melybe ismeretlen eredetű fülkéket vájtak a régmúlt időkben. Az egyik leglátványosabb, legjellemzőbb az Ördögtoronyként is ismert Nagykúp, a 16 méter magas riolittufakúp oldalán 25 darab fülkét számolhatunk meg. Pár méterrel odébb látható a filigrán Kiskúp öt fülkéjével. A kaptárkövek 2016 óta büszkén viselik a Hungarikum címet is.

Térjünk vissza a Piros jelzésű úton a Piros sáv és a tanösvény útvonalához. Széles, szintet tartó dózerúton lépünk be a Bükki Nemzeti Park területére, rövidesen a Kő-völgy aljában elágazáshoz érünk, a jelzett út itt balra fordulva megy tovább. Kényelmes utunk átvág egy hosszúkás tisztáson, majd egy újabb jelzőtáblánál (Kő-völgy), kissé jobbra térve egy ösvényre, lépünk be az árnyas erdőbe. A völgy lapos alján egyre vadregényesebbé, dzsungelszerűbbé válik a táj, és rövidesen megjelennek az első, mohával lepett sziklatömbök is. Egy hangulatos szakasz után a Kő-völgy összeszűkül, jelzett ösvényünk balra, magasan a völgy talpa felett, a hegyoldalba vágva folytatódik, majd leereszkedik a Felső-szoros hatalmas sziklákkal borított aljába.

A Tardi-ér száraz időben eltűnő patakja alakította ki a vulkáni kőzetbe vájva a 10-15 méter magas sziklákkal szegélyezett szurdokot. Varázslatos helyen járunk, szanaszéjjel dobált, mohos sziklatömbök közt, függőleges sziklafalak aljában gyalogolunk tovább a völgyben kanyargó, sokszor alig észrevehető jelzett ösvényen. Néhol kidőlt fákat kerülgetve haladunk a félhomályos szurdok északi kijárata felé. Egy útjelzőtábla után kissé tágul a szoros, majd rövidesen kibukkanunk egy idilli fekvésű, hosszúkás réten. A kissé balra forduló Dobi-rét közepén pihenőhely és egy útelágazás fogad. A Kő-völgy tanösvény cserépváraljai és kácsi hurka itt találkozik, a Piros sáv jelzés egyenesen megy tovább a Mária-úttal és „A törökök nyomában” útvonallal tovább Kács felé, az egyik tanösvény ággal, míg jobbra, a tanösvény másik ága megy tovább. Mi élesen balra fordulunk a Piros + jelzéseket követve, továbbra is a tanösvényen maradva, most már visszafelé Cserépváralja irányába.

Széles, nagyjából szintet tartó földúton megyünk tovább, később jobbról csatlakozik hozzánk a Sárga sáv jelzés, idáig tart csak a Piros +, majd egy tisztás szélén szinte észrevétlenül, jobbra fordul a Sárga jelű útvonal, mi maradunk a széles földúton, a tanösvény jellegzetes sárga jelzéseit követve. A Mész-hegy déli oldalában fekvő, hajdani, mostanra már benőtt Cserépi legelő szélén folytatjuk utunkat, néhol termetes hagyásfák kápráztatnak el, majd egy szép réten vágunk keresztül. Utunk balra, déli irányba fordulva bukkan ki a Nagy-Tiszta nevű hely tágas rétjénél, majd egy gabonatábla mellett megyünk el. A Berezd-tető lapos fennsíkjának szélén járunk, kissé lejjebb szőlők közt visz utunk. Érdemes visszapillantani, szép kilátás nyílik a Bükk hegység vonulataira. A nyílegyenes dűlőút levisz a Cserépfalut Cserépváraljával összekötő műút aszfaltcsíkjára, melyen balra fordulva gyalogolunk tovább.

Pár perc múlva elérjük az országút nagy kanyarját, ahol rövidíthetjük a túrát, végig az úton maradva, mely nagy kanyarokkal szerpentinezik le a Setét-völgyön keresztül a patak völgyében fekvő Cserépváraljára, érünk vissza a faluba.   Amennyiben a tanösvényen folytatjuk tovább a túrát, úgy az egykori ifjúsági tábor épülete mellett, ahol az országút élesen jobbra fordul, egyenesen menjünk a széles földúton. Balra, a szőlőket egy mező váltja fel, majd füves aljú utunk betér az erdőbe, pár perc múlva egy keresztező úthoz érünk, melyen balra fordulunk. A buja növényzetben ritkásabbak lesznek a jelzések, kissé benőtt ösvényünk jobbra térve ereszkedik le a Lator-patak áthatolhatatlannak tetsző, dzsungelszerű völgyébe. Vizenyős területen vágunk keresztül, elmegyünk egy magasles mellett, majd kis fahídon kelünk át a patakon. Rövidesen kiérünk egy szélesebb, keresztben futó útra, ahol jobbra fordulunk. Kényelmes szekérutunk idilli fekvésű réteken vág át, kis hídon keresztezi a patakot, majd kibukkan Cserépváralján, az autóbusz fordulónál. Balra fordulunk a fő útra, és visszasétálunk kiindulási pontunkra, a falu központjába.