A leghíresebb magyar vár

Eger vára mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye. Magyarország leghíresebb törökkori vára számos érdekes kiállításnak ad otthont. Lenyűgözőek a város fölé magasodó impozáns falak, melyek között ezer év kultúrtörténeti emlékeit találjuk.A vár elsősorban Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, ill. az abból készült felejthetetlen filmnek köszönheti népszerűségét. A várban számtalan történelmi és művészeti látnivalót találunk, a kazamatákat és a Hősök Termét csak vezetéssel, a többi kiállítást egyénileg is látogathatjuk.

A vár története

A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A huszita harcok alatt nagyméretű külsővárral bővült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.

A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel.  A győztes csata után – újabb támadástól tartva – még jobban megerősítették a várat. De Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami majd 100 esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól.

Később már csak a kuruc szabadságharc idején nyert jelentősebb szerepet, addigra azonban már csak a belső vár állt. Ezután a vár pusztulásnak indult. Köveit a környékbeli építkezésekre széthordták.

A vár látogatása

A várba a Dózsa György térről induló feljárón jutunk, a főbejáratként funkcionáló déli kapun belépve magas falak, bástyák fogadnak, bal oldalon 2022-re már készen állt az új fogadóépület, de egyelőre még májusban is csak a kis kunyhóban lévő kassza működött. A belépők megváltása után a masszív falak tövében futó feljárón a Varkoch-kapun keresztül lépünk a várudvar területére. A vár folyamatos felújítás alatt áll, 2022 közepén az Ágyúdomb mellett a Föld-bástya és a Tömlöc-bástya volt a fő építkezési terület. Ezeken kívül ideiglenesen sok helyen számíthatunk részleges lezárásokra is, ott jártunkkor, 2022 májusában a börtönkiállítás és a Múlt-rakó gyűjtemény felújítás miatt zárva tartott.

A kapun túl, jobbra találjuk a panoptikumot, egyenesen tovább, nagy vadgesztenyefák árnyékában, az Ágyúdomb mellett elhaladva érünk az Információs pontként és játszóházként funkcionáló épülethez. Előtte balra mehetünk ki a városból is jól látható, jellegzetes, henger alakú, cseréppel fedett Dobó-bástyához, melynek alsó szintjén alakították ki a fegyvermustrát. A bástya előtti falszakaszról csodás kilátás nyílik Eger városára, a Dobó térre, a minartre, a székesegyházra. A boltíves átjáró után jutunk ki a vár legismertebb épülete, a gótikus palota előtt fekvő térre, melyet balról az étterem épülete szegélyez. Jobb oldalán a romkertet, mögötte a Szép-bástyát találjuk. A hatalmas, kör alakú bástyához vezető feljárót stációk szegélyezik, a Golgota előtti részről pompás panorámát élvezhetünk a vár területére.

A vár kiállításai

Vártörténeti kiállítás

Az egykori püspöki palota emeletén kapott otthont a látványos vártörténeti kiállítás. Maga az épület is figyelemre méltó, a gótikus palota az egész vár legértékesebb építészeti emléke. Az 1470-es években épült palota legszebb része az eredetiségében fennmaradt csúcsíves, árkádos folyosó, gyönyörű hálóboltozatával. A kiállítás a vár történetének a XVIII. századig terjedő időszakát öleli fel. Maketteken tanulmányozhatjuk a romkertben látott épületek eredeti formáját, számos régészeti leletet, díszes kőfaragványt találunk a várdombon állt épületekből. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XV. századi alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó.

A negyedik terem a legnépszerűbb, az emlékezetes 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemek teszik még életszerűbbé az ostromot. A többi teremben főleg a végvári élet mindennapjaival, ill. a török megszállás emlékeivel találkozhatunk. De van itt virtuális kiállítás is, a nevezetes filmbe is belenézhetünk, sőt egy nagy terepasztalon ismerkedhetünk meg a híres ostrom részleteivel.

Hősök terme és a kazamaták

A csak tárlatvezetéssel látogatható Hősök terme a gótikus palota földszintjén van. A várvédők kegyeleti emlékét idéző hely közepén áll Dobó István várkapitány szarkofágja. Dobót a felvidéki családi birtokon temették el, máig ott nyugszik, síremlékének fedőlapja a XIX. században került Egerbe, 1965-ben helyezték el itt a püspöki palotában. A terem két oldalán hat nagyméretű, a várvédőket szimbolizáló szobor áll. A szobrok közötti szarkofágokban a várostromban elhunytak csontjai vannak, a falon pedig az ismert várvédők neveit olvashatjuk.

A Romkert és a Szép-bástya közötti Setét-kapuban rendezték be a kazamatákat bemutató, szintén csak vezetéssel látogatható kiállítást. Az 1552-es ostrom után kiépített három szinten futó alagutak, a kazamaták a várbeliek mozgását biztosították a bástyák között ostrom idején.  A vezetett séta végigkalauzolja a látogatókat a kőtáron, de láthatunk egy, a filmből ismerős tüzeskereket is, és több korabeli ágyút, ill. az ostromhoz szükséges tárgyakat.

A kazamatákban hűvös van, nyáron is csak 12 fok körüli a hőmérséklet, pulóvert vigyünk magunkkal!

Romkert

A várudvar közepén láthatók az egykori, hatalmas, román és gótikus stílusú püspöki székesegyház maradványai. Hajdani méretéről képet kaphatunk a Szent István szobor alapzatául szolgáló gigantikus oszlop vastagságáról. A templom kriptájában temették el Imre királyt 1204-ben, a helyet emléktábla jelöli. A székesegyház romjai mellett láthatjuk a vár legrégebbi épületének, a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a  rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalait.

Panoptikum

A Varkoch-kaputól jobbra eső területről nyílik a külön belépővel látogatható panoptikum, termeiben az Egri Csillagok jól ismert alakjai elevenednek meg viaszszobrok formájában.

Börtönkiállítás

A vár nagypincéjében (az étterem épülete mellől juthatunk le), rendezték be középkori kínzóeszközökkel a népszerű kis kiállítást. 2022 májusában felújítás miatt zárva találtuk a kiállítást.

Fegyvermustra

A vár legújabb, interaktív tárlata a Dobó-bástyában nyílt meg, fókuszában a Péterváry-gyűjtemény megvásárolt darabjai állnak, kiegészülve a Vármúzeum saját anyagával. A gyűjtemény időben és térben is nagyon széles skálán mozog: a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át a Közel-Keletig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek jelentik, de emellett a kiállítás igyekszik áttekinteni a hadászat fejlődését és ismertetni a lőpor forradalmi hatását is.

Gárdonyi Géza sírja

A vár egyik fülesbástyáján, egy óriási fa alatt helyezték örök nyugalomra Gárdonyi Gézát, a legnépszerűbb magyar regény szerzőjét, az egri kultusz megalapozóját.

Gyakorlati tudnivalók

Cím3300 Eger, Vár 1.,

Nyitvatartás:

A várkapu és a kiállítások nyitvatartási idejét ide kattintva olvashatjuk.

A kiállítások áprilistól októberig minden nap nyitva vannak, egyéb időben hétfőnként zárva tartanak!

Belépő:

Az aktuális és részletes belépő díjakért katt a vár hivatalos honlapjára.

6 év alatt és 70 év felett ingyenes!

Eger kártyára kedvezmények!

Családi kedvezmény van!

A Panoptikumba és az aknafigyelő folyosókra való vezetett túrára kiegészítő jegyeket kell venni!

Telefonszám+36/36/312-744

A vár hivatalos honlapja