Pilisi panorámák, gigantikus sziklaformációk

Látványos, változatos gyalogtúra jelzett és jelzetlen utakon a Pilis legmagasabb pontjára, a Pilis-tetőre. Pilisszentkeresztről indulunk, a hajdani ciszterci kolostor romjait érintve, a Pilis keleti oldalába felérve, a hangulatos Vaskapu-völgyön át kapaszkodunk fel a Vaskapu-hegyre. Megcsodáljuk a hegység talán leglátványosabb sziklaalakzatait, a Vaskapu monumentális sziklaíveit, majd a Pilis-tető csúcsán álló Boldog Özséb-kilátóból nyíló panorámát élvezzük. A hegyről lefelé egy kalandos, meredek, jelzetlen, de végig káprázatos kilátást nyújtó ösvényen ereszkedünk le a kényelmes Grófi útra, ahonnan könnyű sétával jutunk vissza a faluba.

A túra hossza: 10,6 km

A túra időtartama: 4 óra, kisebb pihenőkkel

Szintkülönbség: 530 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Pilisszentkereszt, Pilisszántói út, temető. A sírkert bejáratától jobbra szabadon használható parkoló. Pilisszentkeresztet Pilisszántó irányába hagyjuk el, a temető a falu déli végében található. Autóbusszal is könnyen megközelíthető, a Pilisszentkereszt autóbuszforduló nevű megállóhelytől indulunk. A szentendrei HÉV-vel elérhető pomázi autóbuszállomásról induló 860-as és 861-es Volánbusz járatokkal tudunk idáig utazni.

A túra jellege:

Nehéz gyalogtúra, jelzett turistautakon és jelzetlen ösvényeken. Az utóbbiakon jó orientációs képesség nagy előny, ill. egy megfelelő térképes applikáció használata nagyban megkönnyíti a tájékozódást. A Vaskapu szikláihoz vezető ösvény meredeken lejt, néhol morzsalékos, csúszós, nedves időben nem ajánlott. A Pilis-tetőről levezető jelzetlen csapás szintén nagyon meredek, időnként nehezen követhető, de az irányt tartva előbb-utóbb leérünk a keresztben futó, kényelmes Grófi útra. A Pilis-tetőn lévő elhagyatott légvédelmi bunkerek, hangárok balesetveszélyesek.

Alternatívák:

A túrát lehet rövidíteni a nehezen járható, Vaskapu-szurdok izzasztó kaptatóján keresztül, mely közvetlenül a Vaskapu szikláihoz vezet, ebben az esetben megússzuk a sziklákhoz való leereszkedést. A Vaskapu-völgy jóval könnyebben járható. A Pilis-tetőről a Zöld sáv jelzésű, Grófi út szerpentinjén egyszerűen lehet lejönni, ha kihagynánk a jelzetlen ösvényt.

 vaskapu-pilis-terkep.jpg

Térképkivágat: Pilis és a Visegrádi-hegység 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

A pilisszentkereszti temetőtől, az autóbuszfordulótól indulunk a falu felé a Piros sávval is jelzett országúton, majd még a Dera-patak hídja előtt balra térünk le a Szántói útról a Patak sorra, a Zöld sáv jelzéseket követve. Elhagyjuk a falu szélső házait, utunk a patakot követi, balra szépen rálátunk a Pilis hosszú vonulatára. Figyeljük a jelzéseket, mert hamarosan balra fordulunk le a széles földútról, kényelmes gyalogutunk átvág a mezőn, keresztez egy erdősávot és kiér a hajdani ciszterci kolostor romjait rejtő Klastrom-kert ligetes területére. A nagymúltú, 1184-ben, III. Béla által alapított ciszterci monostor a középkori Magyarország egyik legjelentősebb egyházi létesítménye volt. A legenda szerint közelében lett merénylet áldozata Meráni Gertrúd királyné, II. András király felesége, a történetet Katona József Bánk báncímű alkotása meséli el részletesen. A kolostor és a templom 1526-ban leégett, a török hódoltság idején elnéptelenedett, köveit a lakosság elhordta. Ami megmaradt, pár oszlop alapja, melyeknek méretéből elképzelést nyerhetünk, hogy milyen nagy is volt maga a templom. Az oszlopmaradványokat tető védi az időjárás viszontagságai ellen. Zöld sávval jelölt utunk a bővizű Klastrom-kút mellett visz el, az erdő szélénél jobbra fordul, majd kissé bara tartva, enyhén emelkedve vág át a réten és felér a keresztben futó Sárga + jelzésű útra, melyen jobbra megyünk tovább.

A Pilis hegy alatti földek cserjés mezőin át vezet dűlőutunk, jobbra elhagyunk néhány tanyát, balra felettünk a Pilis erdős tömbje húzódik. Beérünk az erdőbe, a következő kereszteződésnél, balra indul a Vaskapu-szurdokon át közvetlenül a Vaskapu szikláihoz egy jelzetlen, kissé feljebb nagyon meredekké váló ösvény, gyakorlott, jó kondijú turisták erre is felmehetnek. Mi maradunk a Zöld sávval és Sárga kereszttel jelzett széles kocsiúton, a szép bükkszálerdőben rövidesen egy esőbeállóval, padokkal felszerelt pihenőhelynél (Mária-pad) bukkanunk ki. A tisztásnál balra térünk le a széles útról, a Piros + jelű turistaútra, mely behatol a mélyen bevágódott, sziklás, erdős hegyoldalak szorításában futó, vadregényes Vaskapu-völgybe.  Jól járható ösvényünk enyhén emelkedve követi a völgy alját, majd kb. 540 m magasságban, amikor a jelzett út észak felé fordulva lép ki a völgy fölé, balra kanyarodunk el egy mellékvölgyben vezető jelzetlen ösvényre.

A Vaskapu-hegy és a Nagy-Bodzás közti, méretes sziklák által határolt mélyedésben kapaszkodunk a jól kitaposott ösvényen, balra fent jól látható a Szoplák-völgyi barlang sötéten ásító szája. A dzsungelszerű, hűvös bükkösben lassan felérünk a Vaskapu-hegy erdős platójára, majd szélesebbé váló utunk egy négyszög alakú rét szélén bukkan ki. A mező északkeleti csücskétől indul a Vaskapuhoz vezető ösvény, a bal oldali csapás a Vaskapu-szurdokba vezet, a jobb oldali visz rá meredeken lejtve a sziklás hegyhátra, melyen a sziklaformációk is vannak. A Vaskapu tulajdonképpen a Pilis oldalában lehúzódó mészkősziklabordán keletkezett két hatalmas sziklaív. A felső kapu 6, az alsó 15 méter magas, szóval ne álljunk meg az első sziklakapunál, a második még annál is monumentálisabb, bár mindkettő rendkívül fotogén. A felső tömzsibb, az alsó filigránabb, a tövénél egy bivakszállást alakítottak ki hardcore túrázóknak. A kilátás sem rossz, a legszebb képet a felső ív fölötti részről kapjuk a Dobogó-kő és a Két-bükkfa-nyereg felé.

Menjünk vissza ugyanazon az úton a négyzetes réthez, melynek a bal oldalán megyünk végig, majd a túlsó végén, balra térünk be az erdőbe, a következő két elágazásnál mindig jobbra tartva érünk ki a Pilis-gerincen futó aszfaltútra. A Zöld háromszög jelű úton balra kanyarodva rövidesen felérünk a hegy tetején állt légvédelmi bázisra, az elhagyott rakétasilók, betonbunkerek közt előtűnik a hajdani geodéziai mérőtorony átalakításával létrehozott, Boldog Özsébről elnevezett 17 méter magas kilátótorony. Az 1970-es évek végén kialakított, Budapest körüli légvédelmi gyűrű egyik rakétabázisát telepítették a Pilis-tetőre. A rendszerváltás után, 1990-ben megszüntetett bázist összes betonépítményével, kerítéseivel sorsára hagyták, azóta sem történt semmi, a balesetveszélyes silók, bunkerek, hangárok, repedezett betonutak csúnya tájsebként rondítják el a Pilis-tető platóját.

A Pilis (756 m) nemcsak az azonos nevű hegység, hanem az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. A kilátótorony legfelső szintjéről feltáruló panoráma ehhez mérhető, északra a Visegrádi-hegység, azon túl a Börzsöny tömbje tűnik fel, a Budai-hegység mellett a főváros háztengere rajzolódik ki, míg nyugatra a Gerecse és a Vértes vonulata kéklik. A torony tövében kialakított pihenőhely remek piknikezési lehetőséget kínál. A kilátótól dél felé folytatjuk túránkat a Zöld jelű ösvényen, mely hamarosan egy viharvert kerítéshez ér, a jelzett ösvény itt kissé jobbra fordulva követi drótkerítést, majd lejjebb a Zöld jelzésű útba csatlakozik, amely Grófi út néven szerpentinezik le a hegyről. Ezen a kényelmes útvonalon is lejöhetünk a hegyről, azonban a bevállalósabbak levághatják a hosszú szerpeninutat egy parádés panorámaösvényen. Ahol eléri a jelzett út a kidőlt kerítést, ott átlépünk rajta, és kisétálunk a Pilis-tető délkeleti oldalában fekvő pompázatos, meredeken lejtő ligetes, füves rétre. Jelzetlen, de jól követhető csapásunkon ereszkedve káprázatos kilátást élvezünk az előttünk fekvő Hosszú-hegyre, a Kevélyek láncára, a budai hegyekre, Pilisszentkeresztre és Pilisszántóra.

A köves ösvény meredeken ereszkedik a hegy oldalában, kissé lejjebb cserjés részen fúrja át magát, majd nagyjából 570 méteres magasságban ér le a keresztező, Zöld sáv jelű Grófi útra, melyen balra fordulva folytatjuk utunkat. A régi, köves kocsiút megkerüli a Pilis délkeleti gerincének kiugró orrát, a László kúpját, majd észak felé fordulva, sűrű erdőben ereszkedik tovább. Egy sorompó után az út keletnek fordul, a következő kereszteződésnél egyenesen megyünk tovább a Zöld jelzésen. Folyamatosan lejtve érünk ki a Pilis alatti mezők szélére, ahol átváltunk a jobbról érkező Piros sáv jelzésű útra, az erdő szélén futó vörösagyagos talajú útról már látszanak Pilisszentkereszt házai.  A jobbra lévő Kálvária-hegy mellett végül a temetőnél lépünk ki a szántói országútra, melyen balra fordulva érünk vissza kiindulási pontunkhoz.