A Kevélyhegyi tanösvényen

A Pilis déli részének jellegzetes hegyvonulata, a fővárosból is jól látható Kevélyek csoportjára Pilisborosjenőről indulunk. Végigjárjuk az Ezüst-, a Nagy- és a Kis-Kevély kilátásban gazdag csúcsait, majd az Egri Csillagok című nagysikerű film népszerű forgatási helyszíne, az „Egri Vár” romjait érintve, a Teve-szikla környékének érdekes sziklaformációi mentén sétálunk vissza a faluba.

A túra hossza: 10,2 km

A túra időtartama: 3,5 – 4 óra

Szintkülönbség: 400 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Pilisborosjenő, a levendula mező mellett kialakított, kirándulóknak fenntartott parkoló, a Fő utca végén. A faluba beérve végighajtunk a Fő utcán, a parkoló a Mesevölgy óvoda mellett van. Tömegközlekedéssel a Pilisborosjenő, autóbuszfordulótól indulhatunk a központ felé a Fő utcán.

A túra jellege:

Közepes nehézségű gyalogtúra jelzett és jelzetlen turistautakon, ösvényeken. A Kevélyek alatti tanösvény hiányosan jelzett, jó tájékozódási képesség fontos, az Egri vár romjai körül is hiányosak a jelzések, könnyen el lehet kavarodni a sok egyforma szekérút között. A Kevélyek tetején, sziklaletörésein lévő kilátóhelyek nem biztosítottak, óvatosan közlekedjünk a meredek sziklákon. Útközben vízvételi lehetőség nincs, vigyünk magunkkal kellő mennyiségű folyadékot, nyári melegben az útvonal meglehetősen izzasztó.

 nagykevely-egrivar-terkep.jpg

 Térképkivágat: Pilis és a Visegrádi-hg. 1:40 000 (Cartographia)

A túra leírása

A Pilisborosjenő szélén, mesés környezetben fekvő Kevély-hegyi levendulamező elől indulunk, jól látszik úti célunk, a Nagy-Kevély mészkősziklákkal tarkított csúcsa. A falu központja felé sétálunk a Fő utcán, az autóbuszforduló után balra fordulunk a Templom utcára, itt már találkozunk az innen induló Sárga sáv és Piros jelzésekkel is. Elmegyünk a barokk stílusú római katolikus templom mellett, majd a jelzéseket követve egyre magasabbra megyünk a falu házai között, a Rózsa utcán a Szent Donát útra érünk, majd az első mellékutcán jobbra fordulunk (Szőlő utca), a Piros négyzet jelzésű útra, a Sárga egyenesen megy tovább a Kevély-nyereg irányába. Végül a Tölgyfa útról balra kanyarodunk a meredek Viola közre, melynek végén kiérünk a házak közül.

Ahogy belépünk az erdőbe, pár lépésnyire jobbra egy jelzetlen csapásra váltunk, balra a Nagy-Kevélyre tartó Piros négyzet folytatódik tovább. A jelzetlen út tulajdonképpen a Pilisborosjenői Kevélyhegyi tanösvény, melynek felfestett jelzései nincsenek, az információs táblák nagy része, ha kicsit kopottan is, de még áll, néhány elágazásnál fából készült útjelzőtáblák is mutatják piros T betű jelzéssel a helyes irányt. Sűrű, fiatalos erdő lombalagútján fúrja át magát jól követhető, az Ezüst-Kevély oldalában enyhén emelkedő csapásunk. Kb. 900 méter után jelzőtáblás elágazáshoz érünk, ahol balra fordulva csatlakozunk be az Ürömi tanösvény útvonalába. Rövidesen egy újabb táblás elágazásnál balra tehetünk egy kis kitérőt az Ezüsthegyi kőfejtő hajdani bányaudvarába. A kereszteződéstől balra, a Piros sáv jelzésű, széles, köves gyalogúton kezdjük meg lassú emelkedésünket a Kevélyek gerincére.

Pár perc múlva, balra, egy keskenyebb ösvényre tér jelzett utunk és kiérünk egy csodás kilátópontra, a kőfejtő pereméről gyönyörű panoráma nyílik a főváros háztengerére, a Duna kirajzolódó szalagjára a hidakkal, a Gellért-heggyel. A Piros jelzésű út folyamatos, de mérsékelt emelkedővel ér fel az Ezüst-hegy (Ezüst-Kevély) (415 m) erdei fenyőkkel borított, mediterrán hangulatú, karsztos tetejére, ahonnan újfent szép kilátást élvezhetünk Pilisborosjenőre és a Budai-hegységre. Kényelmes úton haladunk tovább az Ezüst-hegy gerincén, a Nagy-Kevély nyergét elérve, először jobbra, majd pár lépésre balra ágazik le a Piros négyzet jelű út, mi maradunk az egyenesen futó Piros sáv jelzésű turistaúton. Kissé feljebb, egy fedett pihenőhelynél szusszanhatunk egyet belefelejtkezve a budai hegyekre nyíló pazar panorámában. Köves gyalogutunk innen kissé meredekebbé válva kapaszkodik fel a Nagy-Kevély napos, sziklagyepes rétekkel tarkított lejtőjén. A fehér mészkősziklákkal borított csúcsra (534 m) érve káprázatos kilátás fogad, lábunk alatt Pilisborosjenő házai, jól látszik a sűrű erdőben következő úticélunk a hajdani díszlet, az egri vár romja is, balra az Ezüst-hegy szép alakú kúpja. Előttünk szinte az egész Budai-hegység, a Hármashatár-heggyel, a János-heggyel, a Nagy-Szénással, jobbra a Pilis-tető, előtte a Hosszú-hegy vonulata.

A kopár, sziklás csúcsról köves gyalogúton, bokros tölgyesben ereszkedünk le óvatosan a Kevély-nyereg (426 m) turistaút-csomópontjába. Pihenő- és tűzrakóhelyek szolgálják a turisták kényelmét a szép fekvésű, vadgesztenyefákkal díszített tágas réten. 1992-ig állt itt egy turistaház, ma már romjait is alig látjuk. Érdemes kitérőt tennünk a Kék jelzésű ösvényen a Kis-Kevély parádés kilátást nyújtó csúcsára (461 m). A kb. 600 méter hosszú, enyhén emelkedő, hangulatos ösvény végén, a Kis-Kevély csúcsán meredek sziklaletörés pereméről élvezhetjük a Pilis-tető és a Dobogó-kő felé nyíló panorámát, visszatekintve a Nagy-Kevély szabályos kúpja rajzolódik ki. Nagyjából félúton is érintünk egy jó kis kilátóhelyet. Térjünk vissza ugyanazon az úton a Kevély-nyeregbe, ahonnan kissé jobbra lefelé, a Kék, a Sárga és a Zöld sáv jelzésű Rédlinger Adolf úton ereszkedünk le a hegyoldalban a köves gyalogúton.

Balra irdatlan dolomit sziklafalat érintünk, benne a Nagy-Kevélyi-kőfülke, azaz a Szódás-barlang nyílásával. Kissé lejjebb kereszteződéshez érünk, balra teszünk pár lépést a Kék és a Sárga jelű úton, majd jobbra kanyarodunk le a Kék sáv jelzéseket követve. Az egyenesen haladó Sárga sáv közvetlenül a faluba vezet, túránk rövidítési lehetőségét kínálva. Nyílegyenes, lejtős, köves úton ereszkedünk ütközésig, majd pár métert teszünk meg balra, a Kék jelzésen, de az első ösvényen jobbra kanyarodunk, mely a sűrű sarjerdőn átvágva bukkan ki hamarosan a rendkívül népszerű kirándulóhelynél, az egri vár romjainál.

Egy tisztás közepén állnak az Egri Csillagok című kultikus magyar filmből is ismert vár maradványai, 1968-ban építették fel a művárat a forgatás kedvéért, ahol a magyar filmtörténet legnagyobb szabású, ikonikus csatajelenetét, az egri vár ostromát forgatták. Később a műromok magukra maradtak, elfelejtődtek, a jelzett turistautak is elkerülték, csak a bennfentes kirándulók ismerték pontos helyüket, állapotuk is leromlott, veszélyessé vált. 2008-ban azonban a helyi önkormányzat rendbe hozatta a várat és környékét, mára Budapest környékének egyik legnépszerűbb, elsősorban családi kirándulóhelyévé vált. Folytassuk utunkat a vár túloldalán, balra kanyarodó ösvényen, kiérünk egy szélesebb földútra, mely egyenesen vág át a cserjés-bokros területen. Az Y alakú elágazásnál, a bal oldali ágra térve érünk ki a környék másik nevezetességéhez, a Teve-sziklához.

Az ösvényről tényleg teve formájú, erodálódott dolomitszikla mögötti bányaudvar vöröses sziklafala, tetején a fenyősorral lenyűgöző szépségű. A környezet geológiai kialakulásával, a varázslatos és sokszínű növény- és állatvilággal a Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény kissé napszítta információs táblája tájékoztat. A főleg naplemente idején vörösen izzó sziklafalban sötéten ásító üregeket láthatunk. Jobbra egy hangulatos pihenőhely mellett megyünk el, majd utunk becsatlakozik az Országos Kéktúra útvonalába, melyen kissé jobbra tartva megyünk tovább. Ösvényünk átfúrja magát a cserjésen, majd kibukkan egy tágas, üdezöld legelő szélén. Káprázatos látvány tárul elénk, a legelésző, szaladgáló lovak által benépesített rét mögött a Kevélyek hosszú vonulata adja a fenséges kulisszát. Egy darabig kísérjük a legelő szélét, majd a következő elágazásnál balra fordulunk a széles szekérútra, mely kivisz kiindulópontunkhoz, a levendulás melletti parkolóhoz.