Kultikus szurdok, mesés kilátóhelyek

A Visegrádi-hegység déli részének legszebb látnivalóit fűzzük fel a volt Csikóváraljai turistaháztól induló körtúránkra. Először a hegység kultikus szurdokát, a vadregényes Holdvilág-árkot járjuk végig, felmászunk a félelmetesnek tűnő Meteor-létrán is, majd a környék legnevesebb, legbővebb vizű forrásától, a Lajos-forrástól kaptatunk fel a 2021-ben, a Bölcső-hegy tetején épített kilátótoronyba. Visszaúton végighullámzunk a Csikóvár-hegyeken, és megcsodáljuk a csikóváraljai sziklákról nyíló parádés kilátást is.

A túra hossza: 10,1 km

A túra időtartama: 4 óra

Szintkülönbség: 490 m fel, ugyanennyi le

Kiindulópont:

A volt csikóváraljai turistaház előtti parkoló, megközelíthető a Pomáz-Dobogókő útról, Pomáz felől, a csobánkai leágazástól 500 méterre jobbra ágazó kis, vékony aszfaltos úton még kb. 500 métert megyünk a parkolóig. (Tábla nem jelzi a leágazást!) Autóbusszal a Pomázról Pilisszentkeresztre tartó buszról a Csikóváraljai menedékház megállónál szálljunk le, majd a Piros sáv, később Piros négyzet jelzésű töredezett aszfaltúton, 500 méteres sétával érünk a volt turistaház elé.

A túra jellege:

Közepesen nehéz gyalogtúra, kitűnően jelzett turistautakon, ösvényeken. A Holdvilág-árokban kidőlt fák nehezíthetik utunkat, több gázlón kell átkelnünk, mohos sziklákat kerülgetnünk, csapadékos, nedves időben nagyon óvatosan közlekedjünk. A szurdok híres, hosszú vaslétráját a tériszonyosok elkerülhetik, ha a piros kereszt jelzésű úton maradnak. A létrán egyenként, körültekintően másszunk fel, folyamatosan kapaszkodva. Az útvonalon két vízvételi lehetőség is adódik, a Domini-forrás és a bővizű Lajos-forrás, a kiszáradt Gyopár-forrásra azonban ne számítsunk. A Lajos-forrástól a Bölcső-hegyre vezető út erős kaptató, a kilátó szabadon látogatható. A rövid, jelzetlen ösvényen elérhető csikóváraljai sziklák kilátóhelyeit ne mulasszuk el.

 holdvilag-bolcso-hegy-map.jpg

Térképkivágat: Pilis és a Visegrádi-hg 1:40 000 (Cartographia) 

A túra leírása

A volt csikóváraljai turistaház előtti parkolóból indulunk balra fel, a Zöld négyzet és a Zöld körút jelű úton, pár méter után, már az erdőben, balra fordulunk a Zöld körutat követve. Keskeny ösvényünk enyhén emelkedve, fiatalos erdőben, olykor vadrózsabokrok ölelésében ér ki egy kellemes pihenőhelyhez. Kissé lejtve halad tovább a jól követhető ösvény, egy Y alakú elágazásnál jobbra tart, majd rövidesen kibukkan a Holdvilág-árok feletti magaslaton, egy öreg bükkfák árnyékában lévő pihenőhelynél. Leereszkedünk a patak völgyébe, jobbra fordulunk a medret követő Piros + jelzésen és pár méter után már látjuk a Domini-forrást. Itt már ízelítőt kapunk a szurdokból, gázlókon kelünk át a patakon, a jelzett út a völgy felett pár méterre, annak jobb oldalán folytatódik. Kidőlt fákon lépdelünk át, az ösvény lépcsősorokon kapaszkodik egyre feljebb, a mohával lepett sziklák egyre nagyobbak, a szurdok pedig szűkebbé válik. Az ösvényt is nehéz megtalálni, a lényeg, hogy a sziklás mederben maradjunk, az év legnagyobb részében könnyű az előrehaladás, sokszor teljesen száraz a meder, hóolvadás után vagy csapadékosabb időben viszont nehézkes lehet a szurdok leküzdése.

Mielőtt a legizgalmasabb részhez érnénk, először jobbra indul meg egy lépcsősor, majd pár méter múlva balra is, ez a hivatalos, Piros kereszt jelű út. A jelzett út balról kerüli ki a Holdvilág-árkot, annak peremén futva. Aki nem szeretné a hosszú vaslétrát megmászni, erre tud majd menni, de mindenképpen menjünk el a szurdok középső részét lezáró közel 20 méter magas sziklafalig. Erózió vájta, függőleges sziklafalak szorításában kanyarog a szűk árok, egészen egy vadregényes sziklakatlanig. Hamarosan blokkolja utunkat a gigászi fal, melyhez erősítve áll a híres Meteor-létra. Nagyobb csapadék lehullása után, hirtelen hóolvadáskor a létra mellett kis vízesés dübörög le, de ehhez tényleg szerencsésnek kell lennünk, az év legnagyobb részében teljesen száraz a meder. Az 1965-ben állított létrát óvatosan megmászva érünk fel a szakadék feletti sziklaküszöbre, ahonnan egy jelzetlen ösvény vezet tovább a Holdvilág-árok legszűkebb, felső részébe. A sötét, kanyargós, egyemberes, meglehetősen félelmetes sziklaszorosba is bemerészkedhetünk, azonban sokszor nagyon sáros az alja, 50-60 méteren keresztül tart ez az igazán szűk, mély kanyon, a hatalmas sziklafalak szorításában igencsak aprónak érzi magát az ember. A vége felé egyre szélesedik, majd teljesen kijutunk, aztán felfelé megyünk egy lépcsősoron és kiérünk egy pihenőhelyhez, itt már látjuk a Piros kereszt jelzést is.

Amennyiben ezt a szűk részt már nem vállaljuk be, menjünk át a kis fahídon, felkapaszkodunk az árok bal oldalán futó Piros + jelű turistaútra, melyen jobbra fordulunk. Pár lépés után, balra pillantjuk meg a Holdvilág-árok kultuszának szülőhelyét, egy 20 m magas vulkáni eredetű sziklafalat, melyen kultikus célból kivájt fülkék, feliratok sora látható. Közepén egy háromszög alakú üreg szája sötétlik, melynek közismert neve Remete-barlang, a legenda szerint pálos szerzetesek laktak itt. Más források, rablók rejtekhelyeként számolnak be a barlangról, sőt egyesek ide teszik Árpád vezér sírját is. A  szikla és a hasadék minden bizonnyal ősi áldozati kultuszhely lehetett. A területen ásatások folynak, ezért kerítéssel van lezárva.

Menjünk tovább a Piros + jelzésű mélyútszerű úton, mely pár perc múlva kiér a Holdvilág-árok felső vége fölé. Leereszkedünk a völgybe, gázlón kelünk át a legtöbbször kiszáradt medren, majd a túloldalon felmegyünk egy pihenőhelyhez. Hamarosan elágazáshoz érünk, a Zöld + jelű út jobbra indul meg Pomáz felé, mi balra fordulva folytatjuk túránkat a Piros kereszten maradva. Kőgörgeteges gyalogúton emelkedünk tovább a Karolina-árok völgyét követve. Később balra, a Pörgelóci-hegy ligetes oldalából nyílik részleges kilátás, majd utunkhoz csatlakozik a jobbról, a Nagy-Csikóvárról ereszkedő Zöld ∆ jelzés. Pár lépéssel kiérünk a Bölcső-hegy és a Nagy-Csikóvár közti nyeregben lévő útcsomóponthoz, ahol jobbra kanyarodunk, de nem a széles földútra, hanem a vele párhuzamosan futó, Piros négyzettel jelölt ösvényre. Tíz perc múlva találkozunk a jobbról becsatlakozó Kék és Sárga + jelű úttal, majd kibukkanunk a Lajos-forrás előtti térségen.

A hagyomány szerint Nagy Lajos király kedvelt vadászterülete volt a forrás környéke, az 1908-ban foglalt forrás nevét, azonban a vidéket akkoriban birtokló báró Podmaniczky Lajosról kapta. A hatalmas fenyőfák rejtekében álló volt turistaház a későbbi birtokos Dreher család kastélya volt. Az elhagyatottan álló ház felújítására tervek már régóta vannak. Miután feltöltöttük vízkészleteinket, a forrás medencéjétől balra, a hegynek felfelé meginduló Zöld jelzésű ösvényen kezdjük meg fárasztó kapaszkodásunkat a Bölcső-hegy (588 m) tetején álló, 2021-ben, fából épített kilátótoronyhoz. A legfelső szintről szép kilátás nyílik a Visegrádi-hegység és a Pilis hegyeire, Szentendre városára. A Zöld jelű ösvény köves talajon, árnyas bükkösben ereszkedik le a hegy nyugati oldalán, majd a Lom-hegyi, hajdani rakétabázishoz vezető út keresztezése után becsatlakozik a keresztben futó Piros + jelű útba, melyen balra kanyarodva folytatjuk túránkat.

Hamarosan visszaérünk a Bölcső-hegy és a Nagy-Csikóvár nyergébe, a már ismert kereszteződésnél jobbra fordulunk, és pár métert megyünk a Holdvilág-árok felé, azonban a következő elágazásnál balra térünk le a Piros keresztről, továbbra is a Zöld jeleket követve. Keskeny, meredek ösvény visz fel a Nagy-Csikóvár (556 m) bozótos, kilátást nem adó, betonkockával jelölt csúcsára. Az itt állt kelta földvár sáncnyomai avatott szemnek még kivehetőek, azonban a középkori, a hegy névadó várának már semmi jele. Leereszkedünk a Csikóvári-nyeregbe, majd az ismét meredekké váló ösvényen mászunk fel a Kis-Csikóvár (475 m) alacsony tölgyfákkal benőtt, kilátást itt sem nyújtó tetejére. Éles, hosszan elnyúló gerincen vezet lefelé a jelzett ösvény, melyen rövidesen lejutunk egy keresztben futó, Zöld kör jelű gyalogútra. A Zöld itt balra tart Pomáz felé, nem messze áll a Janda Vilmos- (Hubertusz) ház ma kulcsosházként működő tornácos épülete, sajnos nincs mellette pihenőhely, de piknikezésre majd később szebb lehetőségünk is lesz.

Túránkat, jobbra, a Zöld kör jelzésen folytatjuk, jó 200 méter után, szintet tartó ösvényünkön megnyílik az erdő, ha kicsit jobbra felmegyünk a füves hegyoldalba, szép kilátást élvezhetünk a Kevélyek vonulatára, a Csobánka környéki hegyekre. Induljunk tovább a lejtős ösvényen, majd kb. 300 méter után, egy jelzetlen ösvény nyílik balra, mely nagyjából szintet tartva vezet ki a Kis-Csikóvár aljában álló sziklákhoz. Már útközben is egyre szebb kilátás nyílik a ligetes, árvalányhajas hegyoldalról, a csikóváraljai sziklákhoz érve csodálatos panoráma fogad, lábunk előtt Pomáz, a szélén magasló Mesélő-hegy tömbjével, szemben a Kevélyek lánca húzódik. Varázslatos hely ez, nehezen szakadunk el a látványtól. Térjünk vissza a Zöld O jelű útra, melyen balra fordulva hamar leérünk a keresztező Zöld + jelzésű turistaútra, melyen balra térve jutunk a Gyopár-forrás többnyire száraz kútjához. A forrásig tart a Zöld kör jelzés, innen jobbra kanyarodunk rá a Zöld jelű útra, mely egy pihenőhely érintésével, enyhe lejtővel jut vissza kiindulási pontunkhoz, a csikóváraljai volt turistaház előtti parkolóhoz. Aki busszal jött, arra még vár egy 500 méteres séta az aszfalton az országútig.